Ausztria: Linz tartományi székhely javaslatokat tesz a StVO (osztrák KRESZ) megváltoztatására

Linz városa német minta alapján „vegyes forgalmú övezetekkel” és a kerékpárút kötelezo használatának feloldásával kívánja növelni a közlekedésbiztonságot.

Nagyobb közlekedésbiztonság, a kerékpáros közlekedés támogatása, védekezés a közlekedési zajártalom ellen.

A linzi lakosság közlekedésbiztonságának növelése, a lakosság hatékonyabb védelme a közlekedési zajártalmaktól, a találkozási zónákban történo vegyes közlekedés jogi alapjának megteremtése és a kerékpáros közlekedés javítása – ezeket az indítványokat kell keresztülvinnie Klaus Luger alpolgármester, közlekedési eloadónak az országgyulés általi StVO-módosítás során. Linz számára a legjelentosebb célok, amit ezáltal el kellene érni a következok: a tehergépjármuvek által okozott éjszakai zajtól való hatékonyabb védelem, az együtt közlekedés törvényi rögzítése és a kerékpárosok helyzetének javítása.

„A gyalogosok és kerékpárosok nagyobb biztonsága mellett a városfejlodés újabb lendületét várom az úgynevezett vegyes forgalmi övezetek törvényi rögzítésétol. A Herrenstraße és a Klosterstraße pozitív példáit az országút déli részén folytatni kellene. Így a jövobeni zenés színház és a Goethe keresztezodés közötti szakaszon egy minden közlekedo számára azonos szintu forgalmi szakasz jöhetne létre. Ez az országút Bürgerstraßeval történo keresztezodéséig fennmaradó részét is felértékelné” - reménykedik Klaus Luger alpolgármester a vegyes közlekedés nem bürokratikus megoldásában a jövoben.

Közösen használt útfelületek a gyalogosok, kerékpárosok és gépjármuvezetok részére – vegyes forgalmi övezetek rögzítése az StVO-ban

2009 elején Linzben a Klosterstraße-n és a Herrenstraße-n a találkozási pontokon próbaként „vegyes közlekedésre szolgáló övezeteket” alakítottak ki. Az úttestet a járdaszintre emelték. Ezáltal a gyalogosok, kerékpárosok és autóvezetok számára egy közös útfelület áll rendelkezésre. Azonban mindkét úton külön ki kellett jelölni építészetileg is gyalog- és kerékpárutat.

„A pozitív tapasztalatokra alapozva mindenképpen meg kellene valósítani a ezeket a zónákat. Ehhez hiányzik egy megfelelo jogi alap az StVO-ban, mivel formai jogilag a mai napig csak vályúval vagy szintkülönbséggel elválasztott felületek építhetok,” mondja el Klaus Luger közlekedési eloadó.

Jelenleg az StVO a 76 a és 76b paragrafusokban csak a gyalogos övezet és a lakóövezet kategóriát tartalmazza. Emellé fel kellene venni egy harmadik kategóriát is, amely a belvárosi terület utcáit foglalja magában, ahol egy úgynevezett „közös gépjármu- és gyalogosforgalom” volna engedélyezve.
Mindenekelott a belvárosi területeken volna az új kategória elonyös. Mert egy gyalogos övezet a fennálló gépjármuforgalom mellett nem alakítható ki, és a meglevo átmeno forgalom a lakóövezeti utak egyirányúsítását nem teszi lehetové.
Egy 10 km/h-s maximális sebességhatár feltétele esetén minden úthasználó ugyanazokkal a jogokkal használhatná az adott útszakaszt. Az ezzel együtt járó deregulációs hatás növelné az összes közlekedo óvatosságát, és ezáltal a biztonság növekedését is elosegítené.

Ezen új kategória célja, hogy lehetové tegye a gyalogosközlekedés számára is a teljes útfelület használatát. Ebben az esetben azonban a gyalogos-, kerékpáros- és gépjármuforgalom ugyanazon körülmények között keveredne egymással. Ezáltal a gyalogjárda és az olyan jellegu építmények, mint a járdasziget elmaradnának.

Linz: A Hafnerstraße és az országút részei elképzelhetok találkozási zónának

A közlekedési projekt eredményei külföldön megmutatták, hogy a személyi sérüléssel járó balesetek száma az ilyen övezetekben visszaesett. A találkozási zónákat Linzben Luger alpolgármester elképzelései alapján alakíthatnák ki.
Egy ilyen szóba jöheto fejlesztési projekt lehetne a Hafnerstraße az új dómnál a Stifterstraße és a Baumbachstraße között, ahol a járdát és az úttestet egy szintre hoznák, és ki lehetne alakítani egy vegyes forgalmú utcaszakaszt. A linzi várostervezés megfontolja azt is, hogy az országút déli részét a Goethestraße és a Blumau között szakaszonként közös forgalmi területté alakítsák.

A város lakossága igényli a hatékonyabb zajvédelmet: nagyobb távolság a tehergépjármu-parkolók és a lakóterület között

A jelenleg érvényes StVO a tehergépjármuvek parkolási tilalmát a 24.§-ban szabályozza. A 3,5 tonna összsúlynál nagyobb tehergépjármuvek szombaton 15 órától, vasárnap egész nap, a többi napon 22 órától 6 óráig nem parkolhatnak lakóövezetben, ha a távolság a legközelebbi lakóháztól 25 méternél kevesebb.
Az eddigi tapasztalatok alapján ez a védelmi intézkedés a lakóövezetben élok számára már nem kielégíto. Egyes linzi városnegyedekben képviselo-testületi döntéssel tehergépjármu-bejárási tilalmat rendeltek el, hogy a lakosok lakó- és életminoségében javulást érjenek el.

A linzi közlekedési eloadó, Klaus Luger alpolgármester a lakók védelmében kiáll amellett, hogy ezt a védelmi zónát kiterjesszék 100 méterre. Ez segítene abban, hogy az egyéni rendeleteket elkerüljék és ezzel a bürokratizmus csökkenése által a lakosságot a zajártalomtól és a kipufogógáz-kibocsátástól védjék.

Nagyobb biztonság a kötelezo kerékpárút-használat megszüntetése által

Számos a kerékpárút-biztonság témakörben végzett kutatás igazolja, hogy a kerékpárutak a csomópontokban (mint pl. útkeresztezodések) mind a kerékpárosok, mind a többi közlekedo baleseti kockázatát egyértelmuen növelik (1,5-szeresrol 6-szorosra). Korábbi feltételezésekkel ellentétben a balesetveszély a kerékpárúton nem kisebb, mint a kerékpáros létesítmények nélküli közúton.
A kerékpáros közlekedok többi közlekedotol történo elválasztása a keresztezodésekben lényeges biztonságtechnikai problémákat eredményez. Ezek erosen függnek többek között a kerékpárral közlekedok keresztezodéshez közelítési sebességétol, így a gyorsabb kerékpárosok számára gyakran kedvezobb a közúton történo közlekedés (mindenekelott lakott területeken belül a gépjármuvek alacsony sebessége miatt).

Ezért volna értelme a ’lassú’ és a ’gyors’ kerékpáros forgalom elválasztásának a kerékpárút-használati kötelezettség feloldásával. A hatályos kerékpárút-használati kötelezettség a 68.§ 1. bekezdése és az 52.§ 16.pontja alapján oda is vezet, hogy a kerékpárosokat baleset esetén a bírósági ítélet gyakran felelossé teszi a kerékpárút-használati kötelezettség megsértése miatt. Ezért a városi szövetség már az elmúlt év végén a kerékpárút-használati kötelezettség eltörléséért (mindenekelott helyben) folyamodott a Közlekedési, Infrastrukturális és Technikai Minisztériumhoz (BMVIT – Bundesministerium für Verkehr, Infrastruktur und Technik). A valóban jó kerékpárutaknak, amelyek a kerékpárral való közlekedést gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik, nincs szükségük használatuk kötelezové tételére.

A német mintára a kerékpárút két kategóriája adódna: kerékpárút használati kötelezettséggel illetve anélkül. A kerületi közigazgatási hatóságnak kellene meghatároznia, a jövoben melyik kerékpárutat vonják ki a használati kötelezettség alól. Ezeket a „kerékpárutak használati kötelezettség nélkül” utaló jelzéssel (kék, négyszögletes) kellene ellátni kerékpárút kötelezo jelzés helyett. A kerékpárutaknak, amelyek használata kötelezo, bizonyos kritériumoknak kellene megfelelniük, mint Németországban (pl. elegendo szélesség, különleges veszélyhelyzetek, elegendo hely a gyalogosok számára). Szabályos esetben alapvetoen nem volna kötelezo a kerékpárutak használata, mivel a használati kötelezettség ellentmond a közlekedés biztonsága, könnyedsége és folyamatossága alapelveknek.

Zajvédelem a beépített területeken

A lakosság számára aktuális kérdés a zajterhelés. Mindenekelott a lakosságnak a rendkívül forgalmas A7 Mühlkreis-autópálya mentén joga van egy átfogó zajvédelemre. Az aktuális helyzet az, hogy a meglevo zajvédo falakat túl alacsonyra építették vagy egyáltalán nincsenek is. Ezzel szemben zajvédo falak állnak az autópálya mentén szinte beépítetlen területeken. Aktuális példa erre a zajvédo fal a Tauern-autópálya mentén. Ott beépítéseket és további zajvédo intézkedéseket vittek véghez, amelyek végül éppúgy megfelelnek a lakosság kívánalmainak. Itt azonban felmerül a kapcsolatok kérdése. Mert míg az Asfinag az A10 mentén kevéssé benépesült környékeken majd ketto milliárd eurót befektetett, surun lakott városi területek spórolás m,iatt kimaradnak a tervezésbol.

Hasonlóan alakult a helyzet Pichlingben is, ahol törvényi okok miatt nem volt meg a lehetoség arra, hogy az emberek számára megfelelo zajvédelmet kiépítsenek.

Forrás: (Klaus Luger alpolgármester, közlekedési eloadó sajtókonferenciára megjelentetett információs kiadványa a javaslatokról az StVO átdolgozására és lehetséges hatásairól a közlekedési tervekre Linz városában)

Forrás és eredeti cikk: Linz tartományi székhely városi tanácsa, 2010.02.11.