Facebook Instagram Youtube

Autópálya vagy városi közlekedés Budapest szívében?

Autópálya vagy városi közlekedés Budapest szívében?
2011.09.02
Cimkék: Érdeklődőknek
A Magyar Kerékpárosklub álláspontja a Keleti pályaudvar - Erzsébet híd közlekedési tengely helyzetéről és lehetséges fejlesztéséről

A Magyar Kerékpárosklub álláspontja a Keleti pályaudvar - Erzsébet híd közlekedési tengely helyzetéről és lehetséges fejlesztéséről

Budapest közepén – egy korábbi téves közlekedéspolitikai döntés miatt – „autópálya" halad keresztül. Az Erzsébet hídon 2x3 sávban áramlanak be a gépjárművek a Kossuth Lajos utcába, a Rákóczi útra és a rakpartra. Akadályozzák a városi közlekedést, zajjal és szennyezett levegővel terhelik a környezetet. A buszsáv ellenére a közösségi közlekedés járművei (amelyek lényegesen több embert szállítanak, mint az itt sűrű sorokban áramló személyautók) nem tudnak akadálymentesen haladni, gyalogolni lehetetlen a környezet szennyezettsége miatt, és természetesen kerékpározni sem lehet, mert nincs rá hely. Az „autópálya” miatt nem működnek mára az út menti üzletek sem, ezek nagy része ugyanis már rég bezárt. Pedig a belvárosban ezekre a funkciókra lenne elsősorban szükség, ezeket kellene kiszolgálnia a közlekedési infrastruktúrának is.

Ez az „autópálya” mára akadálya azoknak a fejlesztéseknek („Budapest szíve”, a „Belváros új Főutcája” stb.) amelyekkel a tervezők – nem kis részben tanulva a korábbi közlekedéspolitikai hibákból – törekednek városunk belső részét élhetőbbé, átjárhatóbbá, lakhatóbbá tenni. A szakemberek szinte példa nélküli módon, egyöntetűen állítják, hogy meg kell szüntetni a belvárost kettészelő „autópályát”. Úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen a közlekedés igényeinek, lehetővé tegye a boltok működését, miközben a környéken lakók és dolgozók számára élhető feltételeket, csendet és tiszta levegőt biztosítson.

Az említett fejlesztések tervezése során rendre előkerül a kérdés, mi legyen a Kossuth Lajos utcával, a Rákóczi úttal, az Erzsébet híd közlekedésével. A tervezők javaslatai általában az egyéni gépjárműforgalom kapacitásának csökkentését, a felszíni közösségi közlekedés fejlesztését (például a villamos visszaépítését), a gyaloglás feltételeinek javítását és a kerékpáros közlekedés lehetőségének biztosítását tartalmazzák. Egyöntetű szakmai vélemény, hogy itt nem létezik más alternatíva. Azonban ilyen mértékű változásokat végrehajtani Budapest életében nem könnyű.

A Levegő Munkacsoport megbízásából készült látványterv

Érdekek, vélt vagy valós igazságok ütköznek egymással, sokszor olyan erővel, hogy azt már a – tételezzük fel – jó szándékú politika sem tudja (meri) felvállalni. Ezért nem születik érdemi döntés a témában hosszú évek óta, csak foltozgatások, részmegoldások, vagy éppen semmi, például a gyalogos és kerékpáros közlekedés javítása érdekében.

Mint mostanában, amikor a „Belvárosi Főutca” projekt folytatódik, összekapcsolva a már elkészült, de a Kossuth Lajos utcával egymástól elválasztott két részt. Elkészül a felszíni gyalogos átkelés, megépült az új Március 15. tér, ott már kerékpározni is lehet, de a Kossuth Lajos utcára senki sem fog gyalogosként ráfordulni a hatalmas forgalom miatt, és a kerékpárral közlekedő sem tud majd például Budáról átjönni a szép pesti Duna-partra, vagy az Astoriához, az új, csodásan kerékpározható Kiskörúthoz.

A tervező látva a problémát, keresi a megoldást. Az egyéni gépjárművektől nem vehet el egyetlen centit sem, mert nem engedi a politika, ezért a járda kárára kíván kapacitást növelni. „Nem tudnak haladni akadálymentesen a buszok a mostani buszsávon? Tegyük ezeket be középre. Csak éppen ehhez egy picit el kell venni a járdákból is. Nem lehet a hídon, az útfelületen helyet biztosítani a kerékpározásra? Menjenek a járdán!”

Tiltakozunk az ellen, hogy – akár ideiglenes jelleggel is – a gyalogos felület kárára fejlesszenek járműközlekedést. Az ilyen „megoldások” csak fokozzák a problémákat. Ezért szervezetünk, a Magyar Kerékpárosklub csak olyan fejlesztést támogat, ami komplexen kezeli a közlekedési szakma által már rég leírt problémát: városunk szívében nincs helye autópályának.

Budapest, 2011. 09. 02.

László János
a Magyar Kerékpárosklub elnöke

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron