Érdi beszámoló

Csengeri Attila és az érdi végvárunk más erosségei vezettek be az érdi kerékpározás rejtelmeibe október 7-én.

Érden ma már közel 70,000 laknak, ennek ellenére a város utcáinak dönto többsége csatornázatlan, így szilárd burkolat nélküli. Így fordulhat elo az a helyzet, hogy néhol EU konform játszóteret találhatunk murvás utcák keresztezodésében.

Elso benyomásaim megerosítették, hogy Érd egy hatalmas szuburbia látszatát keltik, ahol megfelelo autóbusz hálózat hiányában foleg autóban közlekedik aki megteheti. Ennek ellenére kerékpáros közlekedésre is teljesen alkalmas a város, igaz annak északi részén jelentos szintkülönbségeket találtunk. A belváros hol californiai sprawlt, hol Párizs környéki szuburbiákat (Rosny) juttatott eszembe.

Vonattal könnyu megközelíteni Érdet Kelenföld felol, alacsony padlós Desirok járnak-kelnek gyorsan. A bajok az állomáson kezdodnek, mert abból van öt, két különbözo vonalon. Érd alsó, Érd felso, Érd liget, Érd liget-Nagytétény és Érd v.á. várja a vonatozókat. Helyismeret hiányában problémát okoz a sok megálló és a két különbözo vonal. Ezt a zavart csak növeli, hogy a két központi megállót (Alsó és Felso) igen bajos kerékpárral megközelíteni, köszönhetoen a kerékpárforgalmat, szempontrendszeren kívül hagyó gépjármu-aluljáró rendszernek.

Attilával a Stop Shop-ban kezdtünk, térképen realizáltuk a tervezett 25 kilométeres bejárás útvonalát.
Elso megállónk a Budafoki útra meroleges csonka kerékpárút- kerékpáros átvezetés volt. Ezután Érdliget megálló következett, ahol a túlméretezett P+R parkolót tekintettük meg. Kerékpártároló is volt, távolabb a vágányoktól, illetve rámpa hiányában konstatáltuk, hogy a tervezo ismételten nem állt a helyzet magaslatán, és a közelmúltban felújított állomás már most elavult képet mutat, kerékpárosokat nem is ismer. Az állomás után tekertünk egy rövidet Érd elso kerékpár- és gyalog útján, amely mellett szép park kezd kialakulni, dísztóval, játszótérrel, mufüves focipályával.

Ezután a Felsovölgyi utca felé vettük az irányt. Itt már megmutatkozott Érd domborzata és mintegy 80-100 méteres szintkülönbséggel rendelkezo dombok között tekergoztünk. Kellemes völgyi mikroklíma miatt a völgy kiváló kerékpáros és rekreációs gyalogos útvonal lehetne. Reméljük nem építik tovább be, és nem fedik be a közeli patakot. A természeti szépségeket a Fundoklia-völgy megtekintésével folytattuk, ahol remek rekreációs lehetoségek szunnyadnak nagyobb részben még kiaknázatlanul.
Ezek után visszagurultunk a központi részre, ahol elemózsiánkat a harangjáték muzsikája mellett fogyasztottuk, sétálgatva a Földrajzi Múzeum hangulatos szoborkertjében. Turisztikai szempontból a nap végén, már sötétben a Duna gátja és az Ófalui Minaret (igen!!!) szerepelt. Annak ellenére, hogy Érden még nincsen Tourinform iroda, a város egyértelmuen rendelkezik komoly kerékpáros turisztikai potenciállal. És a srácok még a Magaspartot meg sem mutatták.

A napba a bejáráson, és egyeztetésen kívül még egy önkormányzati tárgyalás is belefért. Csozik László alpolgármesterrel és a Magyar Autóklub képviselojével találkoztunk. Ezen a találkozón nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Csengeri Attiláék az elmúlt 10 évben igen komoly kapcsolatot építettek ki a város vezetésével. Ennek eredményeképpen készült el a példamutató Érdi Kerékpáros Koncepció és 2009 óta a kerékpárosok segítségével az érdi önkormányzat 6 millió forintot fordít kerékpáros beruházásokra, amelyek skálája a népszerusíto, oktató programoktól az infrastruktúra építésig terjed. Ez az együttmuködési példa párját ritkítja itthon, és remélem hamarosan az eredményei is látszani fognak az érdi lakosok és oda látogatók legnagyobb örömére.