Hogyan közlekedjünk téli szmogriadó idején?

Lehet kerékpározni ilyen időben? A válasz egyszerű: igen.

Hasznos tanácsok

Közlekedni kell! Télen is, esőben is, és sajnos szmogban is. Mindig fontos, hogy jól döntsünk arról, a napi dolgunkhoz mi a legmegfelelőbb közlekedési eszköz, de különösen fontos ez ilyenkor, például ha szmogriadót rendelnek el városunkban.

Választhatjuk e a kerékpárt? Halljuk a nyilatkozatokat, hogy nem, mert …. És itt jönnek az érvek. Alább végigvesszük ezeket, segítve mindenkinek az egyén és a közösség szempontjából is helyes döntésben.

Mi természetesen ajánljuk a kerékpár használatát. A közlekedő egyén számára sok szempontból jobb biciklizni, mint gyalog vagy kocsival közlekedni. Kutatások is alátámasztották, hogy valójában a káros anyag nagyobb koncentrációját szívják be a gépkocsiban ülők, mint az ugyanott közlekedő kerékpárosok.

Gondoljunk bele:

• rövidebb távokon a kerékpár a leggyorsabb, így kevesebbet tartózkodunk a rossz levegőn, mint például a gyalogosok!
• A gépkocsivezetők általában alacsonyabban helyezkednek el, mint a bicikli nyergén közlekedők, illetve az autósok az út közepén haladnak, ahol az ártalmas por és gázok koncentrációja nagyobb. Míg kerékpárral az embernek van lehetősége, hogy rövidebb és kevésbé szennyezett útvonalat válasszon, addig az autósnak ez nem áll módjában, ráadásul az autósok a saját maguk által termelt szennyezést kénytelenek beszívni…
• A gépjármű nem tud kiszellőzni – így a porszemcsék mennyisége itt hosszabb ideig magasabb értéket mutat, mint a kerékpáros esetében, aki – elhagyva a szennyezett területet – rögtön a tisztább levegőt szívhatja be. A haladó autóra ható ellenszél hatására a kinti környezet és a jármű utastere között légnyomás különbség alakul ki. Az alacsonyabb nyomású utastér a szellőzőrendszeren és a kis réseken keresztül gyakorlatilag beszívja a kinti levegőt. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a szállópornál (PM10) kisebb részecskéket még a személyautókba épített legkorszerűbb szűrőrendszerek sem képesek kiszűrni az utastérbe jutó levegőből. (Erről részletesen lásd a Magyar Kerékpárosklub részvételével folyó Vector-projekt eredményeit)
• Az egyetlen probléma a testmozgás, bár ebben a kérdésben nincs konszenzus az orvosok között sem:
  • Van, aki azt vallja, hogy a kerékpározás során a tüdő ventillációja és a gyorsabb anyagcsere elősegíti a káros anyagok ürítését.
  • Létezik olyan vélemény is, hogy a fizikai aktivitás kedvezőtlen szmogban: nagyobb térfogatú levegő megy le a tüdőbe, ami több porszemcsét is jelent – annak minden hátrányával együtt.

Ha nem sportosan, hanem lassan kerékpározunk, nem szívunk be több levegőt, és ezzel együtt káros anyagokat, mint gyalogolva!

15 km/h-s sebesség mellett a biciklis kevesebb energiát fejt ki, mint egy gyorsabb, 6 km/h-s gyaloglás esetén.

Összefoglalva: ha a napi dolgunk megengedi, közlekedjünk kerékpárral, esetleg kombinálva a közösségi közlekedéssel, ez hasznos nekünk és a közösségnek is. Figyeljünk az alábbiakra:

• Szmog esetén gondoljuk meg a légszűrő-maszk viselését (és ne csak kerékpárosként tegyük ezt!).
• Ne hajtsunk gyorsan!
• Kerüljük a forgalmas utakat.

Természetesen nem csak a szmog, de a hideg levegő ellen is védekezni kell – jó hír, hogy ez könnyebb, mint az előbbi.

• Hideg ellen öltözködjünk megfelelően, rétegesen.
• Izületeinkre különösen figyeljünk – viseljünk térdmelegítőt és jó kesztyűt.
• Nagyon hideg időben óvakodjunk a hideg levegő közvetlen belégzésétől – viseljünk szánkon sálat, kendőt. Hosszabb utak esetén gondoljuk meg a kombinált közlekedés lehetőségét!

A Magyar Kerékpárosklub mindenkinek, a személygépkocsiját napi szinten használónak is azt tanácsolja, hogy gondolja végig, milyen alternatív módon tud közlekedni (kerékpár, közösségi közlekedés, vagy a kettő kombinációja), és tegyen egy próbát!

Hivatkozás
Chertok, Michael; Voukelatos, Alexander; Sheppeard, Vicky & Rissel, Chris (2004). Comparison of air pollution exposure for five commuting modes in Sydney – car, train, bus, bicycle and walking. Health Promotion Journal of Australia 2004 : 15 (1), 63-67.