Hogyan közlekedjünk szmogriadó idején?

Lehet kerékpározni ilyen idoben? A válasz egyszeru: igen.

Hasznos tanácsok

Közlekedni kell! Télen is, esoben is, és sajnos szmogban is. Mindig fontos, hogy jól döntsünk arról, a napi dolgunkhoz mi a legmegfelelobb közlekedési eszköz, de különösen fontos ez ilyenkor, például ha szmogriadót rendelnek el városunkban.

Választhatjuk e a kerékpárt? Halljuk a nyilatkozatokat, hogy nem, mert …. És itt jönnek az érvek. Alább végigvesszük ezeket, segítve mindenkinek az egyén és a közösség szempontjából is helyes döntésben.

Mi természetesen ajánljuk a kerékpár használatát. A közlekedo egyén számára sok szempontból jobb biciklizni, mint gyalog vagy kocsival közlekedni. Kutatások is alátámasztották, hogy valójában a káros anyag nagyobb koncentrációját szívják be a gépkocsiban ülok, mint az ugyanott közlekedo kerékpárosok.

Gondoljunk bele:

• rövidebb távokon a kerékpár a leggyorsabb, így kevesebbet tartózkodunk a rossz levegon, mint például a gyalogosok!
• A gépkocsivezetok általában alacsonyabban helyezkednek el, mint a bicikli nyergén közlekedok, illetve az autósok az út közepén haladnak, ahol az ártalmas por és gázok koncentrációja nagyobb. Míg kerékpárral az embernek van lehetosége, hogy rövidebb és kevésbé szennyezett útvonalat válasszon, addig az autósnak ez nem áll módjában, ráadásul az autósok a saját maguk által termelt szennyezést kénytelenek beszívni…
• A gépjármu nem tud kiszellozni – így a porszemcsék mennyisége itt hosszabb ideig magasabb értéket mutat, mint a kerékpáros esetében, aki – elhagyva a szennyezett területet – rögtön a tisztább levegot szívhatja be. A haladó autóra ható ellenszél hatására a kinti környezet és a jármu utastere között légnyomás különbség alakul ki. Az alacsonyabb nyomású utastér a szellozorendszeren és a kis réseken keresztül gyakorlatilag beszívja a kinti levegot. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a szállópornál (PM10) kisebb részecskéket még a személyautókba épített legkorszerubb szurorendszerek sem képesek kiszurni az utastérbe jutó levegobol. (Errol részletesen lásd a Magyar Kerékpárosklub részvételével folyó Vector-projekt eredményeit)
• Az egyetlen probléma a testmozgás, bár ebben a kérdésben nincs konszenzus az orvosok között sem:
  • Van, aki azt vallja, hogy a kerékpározás során a tüdo ventillációja és a gyorsabb anyagcsere elosegíti a káros anyagok ürítését.
  • Létezik olyan vélemény is, hogy a fizikai aktivitás kedvezotlen szmogban: nagyobb térfogatú levego megy le a tüdobe, ami több porszemcsét is jelent – annak minden hátrányával együtt.

Ha nem sportosan, hanem lassan kerékpározunk, nem szívunk be több levegot, és ezzel együtt káros anyagokat, mint gyalogolva!

15 km/h-s sebesség mellett a biciklis kevesebb energiát fejt ki, mint egy gyorsabb, 6 km/h-s gyaloglás esetén.

Összefoglalva: ha a napi dolgunk megengedi, közlekedjünk kerékpárral, esetleg kombinálva a közösségi közlekedéssel, ez hasznos nekünk és a közösségnek is. Figyeljünk az alábbiakra:

• Szmog esetén gondoljuk meg a légszuro-maszk viselését (és ne csak kerékpárosként tegyük ezt!).
• Ne hajtsunk gyorsan!
• Kerüljük a forgalmas utakat.

Természetesen nem csak a szmog, de a hideg levego ellen is védekezni kell – jó hír, hogy ez könnyebb, mint az elobbi.

• Hideg ellen öltözködjünk megfeleloen, rétegesen.
• Izületeinkre különösen figyeljünk – viseljünk térdmelegítot és jó kesztyut.
• Nagyon hideg idoben óvakodjunk a hideg levego közvetlen belégzésétol – viseljünk szánkon sálat, kendot. Hosszabb utak esetén gondoljuk meg a kombinált közlekedés lehetoségét!

A Magyar Kerékpárosklub mindenkinek, a személygépkocsiját napi szinten használónak is azt tanácsolja, hogy gondolja végig, milyen alternatív módon tud közlekedni (kerékpár, közösségi közlekedés, vagy a ketto kombinációja), és tegyen egy próbát!

Hivatkozás
Chertok, Michael; Voukelatos, Alexander; Sheppeard, Vicky & Rissel, Chris (2004). Comparison of air pollution exposure for five commuting modes in Sydney – car, train, bus, bicycle and walking. Health Promotion Journal of Australia 2004 : 15 (1), 63-67.