Parlament - 2010

1. A közlekedés mai alapelvei:

A közlekedés gazdaságunk egyik kulcsfontosságú eleme. Tartós ellentmondás van azonban a mind nagyobb mobilitást igénylő társadalom és a közvélemény között, mely egyre kevésbé tűri el a gyakori késéseket és egyes közlekedési szolgáltatások gyenge minőségét. A közlekedés iránti kereslet folyamatos növekedésére nem lehet kizárólag új infrastruktúrák létrehozásával és a piacok megnyitásával válaszolni. A bővítésből és a fenntartható fejlődésből eredő kereslet kielégítéséhez az Európai Tanács göteborgi ülésének állásfoglalása szerint a közlekedési rendszer optimalizálására van szükség. A korszerű közlekedési rendszernek mind gazdasági, mind pedig szociális és környezetvédelmi szempontból is fenntarthatónak kell lennie. A közlekedési ágazat jövőjére vonatkozó tervek kidolgozásakor egyszerre kell tekintettel lenni annak gazdasági jelentőségére és környezeti következményeire. Ma a felhasznált infrastruktúra és technológiák társadalmi költsége akkora, hogy hibás döntések nem engedhetők meg.

A személygépkocsi alternatíváit tehát mind az infrastruktúra (metróvonalak – villamosok – kerékpározásra alkalmas utak – tömegközlekedési járműveknek fenntartott elsőbbségi forgalmi sávok), mind pedig a szolgáltatás (a szolgáltatás minősége, a használók tájékoztatása) szempontjából vonzóbbá kell tenni.

Az Európai Tanács göteborgi határozata az egyes közlekedési módok közötti teljesítményarányok megváltoztatását a fenntartható fejlődés stratégiájának központi kérdésévé tette. Itthon is fel kellene ismerni, hogy a kerékpár közlekedési eszköz. A motorizációs fejlődés hatására a gépjárműforgalom aránya megnövekedett a többi közlekedési mód rovására. A közlekedés így többé már nem fenntartható. Ezért a közlekedés fenntarthatósága érdekében más közlekedési szerkezetre és szemléletre van szükség.

2. A kerékpár szerepe a közlekedésben:

Magyarország tradicionálisan „kerékpáros ország”, szervezetünk felmérése szerint az ország lakosságának 40 % a (!) még most is úgy nyilatkozik, hogy sokszor kerékpárral közlekedik. Az eltérések természetesen nagyok: van település, ahol az összes közlekedés 60 % a részben vagy egészben kerékpáron történik, és van, ahol ez messze 10 % alatt van. Mindent meg kell tenni azért, hogy a kerékpár általánosan elfogadott és használt közlekedési eszköz legyen.

Néhány érv, hogy miért:

• A településeken belüli utazások mintegy 70 % a 7,5 km nél rövidebb. Erre a leghatékonyabb eszköz a kerékpár.
  
  Tudta? Ma Budapesten a belvárosban a gépkocsik átlagos sebessége 13-15 km/h, ami kényelmes tekeréssel lehagyható!




• A kerékpározás olcsó és költséghatékony a használójának.
  
  Tudta? Egy átlagos gépkocsira fordított összes kiadás (vételár, szerviz, benzin, parkolás, biztosítás stb.) figyelembevételével egy kilométer megtétele autóval legalább 150 forintba kerül, míg ugyanekkora távolság kerékpárral mindössze 10-20 forint.




• A kerékpározáshoz szükséges infrastruktúra a legköltséghatékonyabb.
  
  Tudta? Egy autóút ára körülbelül ötszöröse a kerékpáros útnak, a terület használata pedig a háromszorosa (területhasználat kerékpáron 13 m²/fő, autóban (két utassal számolva – ami egyre kevésbé jellemző!) 45 m²/fő).




• Jelentősek a forintban kifejezhető társadalmi megtakarítások (betegállomány, környezetszennyezés, forgalmi dugók csökkenése és egyéb hasznok).
  
  Tudta? Egy angol kutatás alapján készített magyarországi becslés alapján Budapesten egy új kerékpárosra számítva a társadalmi megtakarítás 104 ezer forint, vidéken ez az összeg 21 ezer forint.




• A kerékpáros közlekedés segít környezetünk védelmében. A gépkocsik okozta környezeti ártalmak akkor is mérgezik mindannyiunk életét, ha éppen nincs szmogriadó. A kerékpáros közlekedés terjedése ezeket a környezeti ártalmakat csökkenteni tudja!
  
  Tudta? Egy átlagos gépkocsi teljes életciklusa (gyártás, használat, hulladékkezelés) alatt 2874 millió m³ szennyezett levegővel és 28 tonna szeméttel terheli környezetünket.




3. Szükséges intézkedések

Mi szükséges ahhoz, hogy a felsorolt előnyök érvényesüljenek hazánkban? Megfelelő szintű és elsősorban integrált intézkedések, a téma kiemelt kezelése, hogy a lemaradás megszűnjék. Ezek közül a legfontosabbak:

1. Megfelelő jogosítvánnyal és hatáskörrel rendelkező felelős kinevezése a Kormányzaton belül.
2. Az illetékes szaktárcáknál a szakmai feladatok végrehajtásához megfelelő létszámú, költségvetésű és szemléletű apparátus felállítása.
3. Szükséges források biztosítása a kerékpáros célokra.
4. A kerékpározást érintő jogszabályi változások végrehajtása (KRESZ, kerékpáros közlekedést segítő cafeteria juttatások, költség-elszámolási lehetőségek, vízügyi jogszabályok módosítása stb.).
5. A kerékpáros útvonalhálózat és létesítmények fenntartásának jogszabályi és pénzügyi feltételeinek biztosítása.
6. Az oktatásba tantervi szinten szervesen illeszkedő – a kerékpározást és környezettudatosságot tanító – program elérhetővé tétele a magyar iskolás gyermekek számára.
7. Olyan kerékpáros-turisztikai termékfejlesztési követelmények, kampányok kidolgozása és bevezetése, melyek valóban versenyképes célországgá teszik Magyarországot a kerékpáros turisták számára.