Téli bringázásról az egészség szempontjából

A téli BAM egészségnapján Kőhegyi Attila barátom, "életmód tanácsadó" válaszolt kérdéseinkre. (http://bam.hu/index.php/hirek/251-egeszsegesen-a-bringan).

Az alábbi témákban részletes válaszok itt olvashatók:

1. Milyen pozitív élettani, lelki és mentális hatásai vannak a kerékpározásnak?
2. Egészségügyi szempontból mi a véleménye a téli bringázásról?
3. Télen nagyobb a levegő károsanyag koncetrációja. Hogyan érinti ez a bringásokat?
4. Ha télen is kerékpározunk, mire ügyeljünk, hogyan öltözködjünk?
5. Ha gyerekek is bringára ülnek télen, náluk mire kell különösen figyelni?

1. Milyen pozitív élettani, lelki és mentális hatásai vannak a kerékpározásnak?

A kerékpározás egyike a különlegesen egészséges sportoknak! Ezek közé tartozik még a futás, az úszás, illetve a kirándulás is, ha azt sporttevékenységnek vesszük.
Ezek jellegzetessége, hogy egyenletesen növelik meg a szívverést és gyorsítják fel a vérkeringést. Ezek a sportok a többivel ellentétben nem csak a harántcsíkolt, azaz a mozgásban résztvevő izmokat, hanem a szívet is erősítik. A nem túl drasztikus terhelés miatt növelik ellenállóképességünk, erősítik a szervezetet és az immunrendszert.
A hitelen erőkifejtést igénylő sportok, hirtelen megterhelést és megerőltetést jelentenek. Ennek lehet az ízületeket, az izmokat, csontokat, az idegeket, vagy akár a belső szerveket károsító hatása is. Ebből a szempontból a versenysport sem túlságosan egészséges, ahol a verseny érdekében gyakran rendkívüli erőfeszítésre van szükség rövid idő alatt.
Más sportok pedig egyoldalú terhelést jelentenek. Melyekben például csak az egyik kar vesz részt vagy egy túlságosan egysíkú mozgást kell végezni.
Kerékpározáskor normál esetben egy nem túl megerőltető, akár órákig végezhető mozgást végzünk. Kimondottan erősíti a láb minden izmát. Sok kerékpározónál láthatjuk azonban, hogy helytelenül van beállítva a gép. A helyes beállításkor, ha a nyergen egyenesen ülünk, akkor kinyújtott lábunk sarka körülbelül épp a pedálhoz ér. Ha ezzel a nyereg távolsággal és nem a talpunk közepével, hanem a lábujjpárnánkat a pedálra téve hajtunk, akkor a mozgásban részt vesz a lábfej is. Ez nagy terhelést vesz le a combokról és erősíti a vádlit is. Az is fontos, hogy a pedált ne csak toljuk a lábunkkal, hanem hátrafelé húzzuk is. Illetve a felfelé emelést a kengyel segíti. Ekkor jóformán a teljes pedálkörön erőt tudunk kifejteni. Ez erősíti a hátsó, combhajlító izmokat és a farizmot is. Mindennek jelentősége, hogy a helytelenül kerékpározó csak combfeszítőizomból küszködik, míg a helyes módnál az egész láb hajt és sokkal kevesebb erőt veszítünk és a térdízületünket sem terheljük túl.
A kerékpár hajtásakor valójában nemcsak a lábak, hanem az egész test mozog. Testsúlyunkkal kisebb-nagyobb mértékben hol egyik, hol másik oldalra terhelünk. Ez egy hullámzó mozgást hoz létre a gerincben, apró nyújtásokat a hátizmokban. Még a vállak is mozognak. A hosszútávú, vagy rendszeres kistávú (pl naponta a munkába) biciklizés egy statikus izometrikus gyakorlat is a karok, illetve a hát számára. Röviden az egész test erősödik. Ez az erősödés nem csak az izmokra, hanem az egész testre kiterjed. Mivel kerekezés közben mégis csak erőfeszítést teszünk, ez egy kismértékű megterhelés a szervezetnek. Azonban eközben, évek alatt hozzászokunk ehhez a terheléshez. Ez azt eredményezi, hogy hasonló, illetve más, megterheléssel járó helyzetekben sem fáradunk el, nagymértékben növekszik stressztűrő képességünk.
A vérkeringés nagyobb sebességgel, erőteljesebben mossa át ilyenkor a szervezetet. Ha tiszta levegőn, a természetben tekerünk, akkor ez az egész testre jótékonyan hat. A mozgás és a vérkeringés a test szöveteiből mintegy kimossa a lerakódott méreganyagokat, melyek többek közt a természetes izzadás útján el is hagyhatják a szervezetet. Persze csak akkor, ha megfelelő mennyiségű, tiszta folyadékkal támogatjuk is e folyamatot.
Izmainkban sok stresszt, feszültséget is tárolunk. A lelki feszültség hat a testre, minden negatív lelki állapot az izmok befeszítése révén nyomot hagy, mintegy beleég a testünkbe. Aztán ez az izmokban tárolt feszültség visszahat lelki állapotunkra is. Ép testben ép lélek. Feszült, mereve testben azonban, lelkileg is feszültebbek leszünk. Ez egy ördögi kör. A kis erőfeszítéssel járó, ritmikus mozgások ezeket a „régi” feszültségeket képesek oldani, így a kerékpározás is. A nem megerőltető, legalább fél órás kerékpározás felemelőleg hat a lélekre és egyfajta belső lelki-tudati oldódást is eredményez.
A nem megterhelő, hosszabb ideig tartó, legalább 10 perces mozgás hatására endorfin termelődik szervezetünkben. Ezt úgy érezhetjük, hogy miután elkezdtünk tekerni, egyszer csak valahogy megkönnyebbülünk, egyfajta szabadság érzés születik bennünk és indokolatlan vigyor telepedig az arcunkra. Természetesen, ha késve sietünk a munkába, versenyzünk, kocsik közt szlalomozunk, akkor ez a hatás nem igazán érvényesül!
És végül a kerékpározás nem csak pozitív testi és lelki, hanem mentális hatásokat is eredményez. Amikor sokan felülnek a buszra, metróra, bevágják magukat a kocsiba és nagy haladási sebességük közben valójában mozdulatlanul ülnek, addig mi tekerünk. Ha nyáron meleg van, tekerünk. Ha télen hideg van, tekerünk. Ehhez azért kell akaraterő! Ha gyorsan kell menni, nyomjuk, ha rossz a levegő, tűrjük. Mert szeretünk így biciklizést!. És amikor odaérünk, ahova mentünk, akkor az teljesen nekünk köszönhető. Aki sokat teker, az az egész életére kihatóan megtanulja, hogy „ha akarsz valamit, akkor az rajtad áll”. És „ha úgy érzed, hogy nem bírod tovább, akkor is tudsz még egyet tekerni”.
Rendszeres és stresszmentes kerékpározást és tiszta levegőt kívánok mindenkinek!

2. Egészségügyi szempontból mi a véleményed a téli bringázásról?

Télen pár olyan dolog is felmerül a kerékpározással kapcsolatban, ami az év többi szakaszában nem olyan fontos.

ORRJÁRATOK ÉS A LÉGZÉS
Sok embernek az orra kisebb-nagyobb mértékben be van dugulva télen. Ha azonban az orrlyukak nem jól szelelnek, akkor belélegzett levegő nem tud kellőképpen felmelegedni az orrjáratokban. Ha az egyik orrlyuk esetleg teljesen el van záródva, akkor a másikon dupla sebességgel halad át a belélegzett levegő és jóval hidegebb marad, mint kéne. Tehát fújjunk orrot! Álljunk meg nyugodtan emiatt, ha kell, legyen kéznél a zsebkendő. Lazábbak pedig az út szélére! Amikor megered az orrod, szipogsz, akkor fújni kell! Az is kulcsfontosságú tehát, hogy az orron át és ne a szájon lélegezzünk még akkor se, ha kevés a levegőnk. Ha nagyon fújtatunk is, a kilégzés mehet gyorsan a szánkon át, de a belégzésnél ragaszkodjunk az orrhoz! És a hidegbe való kilépés első pár percében ne beszéljünk, amíg a szervezet átáll a hidegebb levegőre, például ha többen biciklizünk, vagy telefonálnák. Így elkerülhetjük az értelmetlen torokgyulladást, megfázást.
Ha nagyon hideg az idő tegyük a sálat az arcunk elé és lélegezzünk azon keresztül. Illetve használjuk a torokprést! Ennél a speciális légzésnél a kilégzéskor kissé összeszorítjuk a torkunkat. Olyan ez, mint amikor nagy levegőt veszünk és visszatartjuk a levegőt és torokzárat alkalmazunk. Majd ezen a záron át, mintha valami mély torok „H” hangot adnánk ki, préselve fújjuk ki a levegőt. Belül hallom ilyenkor, ahogy susog a levegő, amit végül az orromon fújok ki. Kis gyakorlással megtanulhatjuk ezt. Így a kifelé menő levegő alaposan felmelegíti a torkot, illetve az orrjáratokat is.

BEMELEGÍTÉS
Télen különösen fontos a bemelegítés. Ilyenkor ízületeink, izmaink, inaink még merevebbek, mint az év többi szakaszán. A bemelegítés ténylegesen melegítést kell jelentsen. A tudatosabbja ilyenkor még otthon, körző mozgásokkal végighalad az egyes ízületeken és mindet alaposan átforgatja legalább a bokától a csípőig. Ilyenkor növekszik az ízületeknél lévő kenőanyag mennyisége, ez óvja az ízfelszíneket. Ha ízületeink merevek és a kerékpárra pattanva egyből ezerrel tekerünk, akkor az izületek felszínei egymáshoz súrlódhatnak. Ez visszafordíthatatlan kopást eredményezhet. Ez nem csak a boka, térd és csípő régiójára igaz amúgy, hanem az egész testre. Ha elaludtunk a hátunk egyik izmát és úgy ülünk a gépre, akkor egy félórás tekerés után úgy beállhatnak az akár egész kicsi izmok, hogy napokig fájlalhatjuk. Mindezt megelőzheti egy alapos átmozgatása a testnek, ami az izületek körzéséből és alapos, minden izomra kiterjedő nyújtózkodásból kell legalább álljon. Ez a nyújtózás azt jelenti, hogy az amúgy jól eső, egy-két mozdulatos nyújtózkodást pár perc hosszúra nyújtjuk ki. És tényleg az egész testet megnyújtogatjuk, de csak annyira, hogy ne fájjon, ne sérüljön semmi. Ha pedig lusták vagyunk a biciklizés előtt bemelegíteni, legalább azt tegyük meg, de ezt mindeképp és terjesszük is ezt az elvet a többi bringás között, hogy az első kilométert ne maximum sebességgel tegyük meg! Nem szégyen, ha lassan tekerünk az elején. Akkor a szervezet rákészül a nagyobb tempóra. Az izületek és izmok észbekapnak, a vérkeringés is lassan megteszi dolgát. Kell egy idő, míg beindulnak a szerveink. Ekkora távolságon beindul az izületi kenőanyag fokozottabb termelése is. Óvjuk a testünket: első kilométer a bemelegítésé legyen!

IZZADÁS
Télen, még ha lassan is megyünk, minden valószínűség szerint teleizzadjuk a felsőnket. Ez nem baj, sőt egyfajta méregtelenítést visz végbe a szervezetben. A bőrön keresztül rengeteg méreganyag távozik testünkből. De ha magunkon hagyjuk a vizes ruhát, vagy nem tisztítjuk le a bőrfelszínt, akkor ezek nagy része visszaszívódik. Ez a legnagyobb kár lenne! Mindenképp váltsunk ruhát, ha például munkába tekertünk. Még az is jó lenne, ha hazafelé más alsóruhát öltenénk. Ha csak tehetjük, tusoljunk, vagy egy csapnál mossuk le legalább a felső testet. Maga a víz épp elég ahhoz, hogy megszabaduljunk ezektől a káros anyagoktól. Legrosszabb esetben legalább töröljük le a bőrünket!

VÍZ
Nyáron meleg van, szomjazunk és iszunk. Erről télen könnyen megfeleledkezünk. A bringázás erőkifejtés, fokozott a vízvesztés is. Tehát télen is igyunk! A kerekezés előtt és után mindenképp, de közben is nyugodtan. Az ivás pedig vizet jelent, gyógyteát, vagy gyümölcs, zöldséglevet elsősorban. A cukros, szénsavas italok ilyen szempontból nem számítanak folyadéknak igazán.

IMMUNRENDSZER
Turbózzuk fel immunrendszerünket a téli kerekezéshez! Már önmagában az, hogy nem szakítjuk meg a rendszeresen tekerést csak azért, mert kicsit hidegebbre fordult az idő, jótékony hatású. Szervezetünk fokozatosan megerősödik, felkészül a legnagyobb hidegre is. Ilyenkor lehet, hogy egészen kicsi, mikromegfázásokon megyünk keresztül. De éppen ez erősíti az immunrendszert. És egész évre kiható, nagy ellenállóképességünk fejlődik. Persze erre rá is segíthetünk. A magas C vitamin tartalmú citrusfélék, narancs, grapefruit, mandarin, citromlé fogyasztása, a hagymafélék, különösen a fokhagyma, a virágpor, a sokszáz éve bevált kasvirág tea, a csírák, illetve a teljesőrlésű gabonák, barnarizs, búzacsíra, szezámmag, a zeller és a spárga, melyeket a természetgyógyászok „ehető immunitásnak” neveznek, mind erősítik szerveztünk. Mindezek mellett a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, amennyire télen tehetjük ugyancsak alapvető fontosságú. Azt azonban tudni kell, hogyha kerékpározás előtt teleesszük magunkat, akkor az emésztő rendszer rengeteg energiát vesz el az izomrendszertől. Kissé túlozva a test vagy emészt és a belekbe megy a vér, vagy az izmokba és az idegekbe. Tehát ha fokozott figyelemre vagy erőkifejtésre van szükség, mértékkel együnk. Inkább utána, mint előtte.

STRESSZFAKTOR
A téli hideg, a sok ruha, a nagyobb forgalom, a lassabb haladás és az utak csúszóssága miatt a téli kerekezés, valljuk be, kicsit stresszesebb, mint a nyári laza, egyszálpólós verzió. Ezért télen még fontosabb: ne siessünk!
Mi is a stressz? A szervezetnek egy olyan állapota, ami mondjuk egy állatnál akkor jelenik meg, ha támadnia vagy menekülnie kell. Az emberben is hasonló ösztönfolyamatok indulnak be ilyenkor. Amikor az órát lesve késünk a munkahelyről vagy százzal gurulunk le a hegyoldalon, azt testünk élet-halál harcnak fogja fel. A száguldó kocsik közt lavírozni olyan, mint egy állatnak egy özönlő bivalycsorda közt átslisszolni. Ilyenkor akármit is hiszünk, ösztöneink átveszik az irányítást. A stressz ilyenkor olyan anyagokat termeltet a szervezettel, melyek fokozott izommunkát, a szervek, a vérkeringés rövidtávú, de erőteljesebb működését koncentrációt, az idegeknek ugyan feszült, de nagyobb figyelmét teszik lehetővé. Miért baj ez?! A szervezetben kialakuló stresszállapot hatására megjelenő anyagok akár egy hétig is megmaradnak bennünk! Hiába múlt már el a kiváltó állapot, továbbra is kifejtik stresszfokozó hatásukat. Ha feszülten tekerünk a munkába, akkor egész napunk feszültebb lesz. Tanuljunk meg időben indulni! A legkevesebb pedig, ami a kialakult stresszt segíthet levezetni, miután megérkeztünk: a sok folyadék, mély légzés, amíg a lélegzet teljesen megnyugszik, alapos nyújtózás. Rövid kikapcsolás, hogy például ne egyből a munka kellős közepébe essünk bele. Tusolás, pihenés. A jó kerékpározás kellemesen tölt, a stresszes, feszült tekerés kifáraszt, leszív. Vizsgáljuk felül e szempontból is kerékpározási szokásainkat!

3. Télen nagyobb a levegő károsanyag koncetrációja. Hogyan érinti ez a bringásokat?

Ebben a témában már olvashattunk egy értékes cikket.
http://kerekparosklub.hu/hogyan-kozlekedjunk-szmogriado-idejen
Ennek folytatásaként, most nézzük meg azt, hogy mit tehetünk egészségünk érdekében. Ha már úgyis bringázunk…

Télen mindenképp nagyobb a károsanyagok mennyisége a levegőben. Tehát mindegy, hogy kerékpárral vagy más járművel közlekedünk, tudatosítani kell, hogy ez érint minket!
A téli légszennyező anyagoknál óriási jelentősége van annak, hogy mekkora a levegő páratartalma. Az minél magasabb, ne adj Isten köd van, annál nagyobb a káros anyagok koncentrációja is. Ha nem munkába megyünk a kerékpárral, akkor ilyen napokon inkább halasszuk el a városokon át való közlekedést. Ha mindenképp kerékpárral utazunk, akkor is sok dolgot tehetünk.
A LÉGZÉS TUDATOSSÁGA olyan tényező, amit gyakran figyelmen kívül hagyunk. Sok kerékpáros csak megy a vakvilágba és a sebességgel, illetve a legrövidebb útvonallal törődik. Azonban a városi levegőből rendkívüli mennyiségű káros anyag juthat be szervezetünkbe, akár olyan is, amit maga a szervezet nem tud kitisztítani. Még annak is jelentősége van, hogy az út szélén vagy közepén megyünk-e?! Este, télen, amikor a gyalogos forgalom lecsökken, illetve sok helyen meg is szűnik, használhatjuk a járdákat is a közlekedésre! Tudatosan keressük a jobb levegőjű útvonalat, ne sajnáljuk a kerülőket! A fák, növények besegítenek a levegő tisztításába. Ha azonos szennyezettségű utak közül választhatunk, akkor válasszuk a zöldebbet, fásabbat! Ha lehet, ne menjünk dugóban, ahol álló kocsisor pöfékel. Se ne álljunk, se ne haladjunk busz vagy lassabb jármű után, hiába „húz”, egészségünk szempontjából vissza-húzó hatása van!
Fontos az is, hogy milyen a szélirány és milyen az épületek hatása a szélre. Vannak helyek, ahol szél hatására növekszik, máshol csökken a levegő károsanyag tartalma. Jó, hogy van orrunk! Ha érzed, hogy adott helyen nagyon „gáz” a levegő, akkor legközelebb már ne arra menj! (A legrosszabb ezt hallani: „Igen, arra nagyon büdös van…” Hát akkor ne menj arra!)
Rossz levegőben ösztönösen kevésbé lélegzünk. Ez azonban nem segít valójában, csak ha rövid távon rossz a levegő. Hosszabb távon, akár öntudatlanul is, légszomjat, a szervek rossz oxigénellátását és stresszt okoz. Tehát télen is lélegezzünk mélyen és lassan, amennyire a tekerés engedi. Azonban arra figyeljünk tudatosan, egész évben is, hogy ha poros úton haladunk át vagy egy „büdös” kocsi megy el mellettünk, akkor fogjuk vissza nyugodtan a légzést pár másodpercig. Többek közt ezért van, hogy képesek vagyunk visszatartani a levegőt. Használjuk ezt ki!
Mindezeket nagymértékben támogatja és alapvető fontosságú a maszk használata. Még ha ufo kinézeted is lesz, talán az egészséged megér ennyit! A tüdőt, ha egyszer elszennyeződött, orvosi úton nem, de a természetgyógyászat eszközeivel is nagyon-nagyon nehéz helyrehozni!

SEGÍT A TÁPLÁLKOZÁS IS. A hagymafélék mindegyik fajtája nagyban hozzájárul a tüdő tisztításához. Ezeket – különöse este - fogyasztva a légutakba került káros anyagok könnyebben ürülnek ki a szervezetből. Az illóolajok közül például az eukaliptusz segíthet. A hagymákat, illetve az illóolajat akár kúraként is fogyaszthatjuk télidőben. Többféle hagymából készíthetünk vegyessalátát. Nem baj, ha csíp, de gyógyhatásukat csak nyersen és alaposan megrágva, aromaanyagaikat a száj nyálkahártyáján át is felvéve fejtik ki igazán.
Az eukaliptusz olaj kúrájában az első napon egy deci meleg vízbe cseppentünk 5 csepp valódi ausztrál eukaliptusz olajat (bioboltokban például beszerezhető) A második napon 6 cseppet. Naponta növeljük eggyel egészen 9 cseppig (5. napig) majd naponta egy cseppel visszacsökkentjük ismét 5re.
A gyógyteák közül, mint neve is sejteti, a tüdőfű, illetve az útifű, a kakukkfű, bodza, hárs segíthetnek, ugyancsak kúraként fogyasztva

Ha ügyelünk egészségünkre, akkor télen sokat segíthet a szauna és a gőzfürdő, vagy alkalomadtán a fenti gyógyteákkal az otthoni inhalálás is.

TÜDŐNKET TISZTÍTHATJUK IS:
Amit semmiképpen se felejtsünk el az a reggeli és az esti tüdőtisztítás. Ahogyan bőrünket és szájüregünket megtisztítjuk, ugyanígy tegyük szokássá a tüdő tisztítását is. Ha remélhetőleg tisztább levegőjű helyen lakunk, mint ahol nap közben kerékpárunkkal, vagy akár máshogy járunk, akkor nyitott ablaknál végezzünk pár mély légzést. Ilyenkor csordultig lélegezzünk be és amennyire csak lehet, lélegezzünk ki. Már pár ilyen extra mély légzésnek is jelentősége van!
Egy másik tüdőgyakorlat a kopogtató légzés. Ennél a mély, alapos belégzés közben ujjainkkal középerősen végigkopogtatjuk a mellkast. Benntartjuk a levegőt és fokozzuk az ütögetés erejét a tenyerekkel, vagy az öklök belső felével. Majd kilégzéskor leengedjük a kart és mélyen kilélegzünk. Három-öt ilyen légzés már hatásos, de többet is végezhetünk. Aki nagyvárosi utcán közlekedik, de annak is, aki valaha dohányzott, ez egy alapgyakorlat lehet. A kopogtatás hatására a tüdőben lévő, maguktól nehezen kitisztuló mérgek is felszabadulnak és könnyebben elhagyják a szervezetet.
A harmadik tisztító gyakorlat a méregtelenítő légzés. Aki egyszer helyes végrehajtva kipróbálja, azt meggyőzi a hatás. Ennél a légzésnél egy jó levegőjű helyen mélyen belélegzünk, majd olyan lassan lélegzünk ki, ahogyan csak bírunk. Legalább egy perc legyen a kilégzés, de a profiknak, gyakorlással 108 másodpercig is sikerül. Egy perc alatt a vér

4. Ha télen is kerékpározunk, mire ügyeljünk, hogyan öltözködjünk?

Nagy hidegben, eszeveszett tempónál fontos, hogy ruházatunk alá ne fújjon be a hideg levegő. De ha mérsékelt hideg van és a tempónk is emberi, akkor a természetgyógyászat egy érdekes dolgot javasol. Az emberi testben van egy hő érzékelő rendszer, aminek egyik központja a nyak. A nyak az egyik, ami alapján a szervezet megítéli, hogy mennyire kell fűtse a testet. Leegyszerűsítve, ha a nyak teljesen be van bugyolálva, akkor szervezetünk azt „hiszi”, hogy kint meleg van. Próbáljuk ki és kicsit engedjünk a „Nincs rajtad sál? Meg fogsz fázni” hiedelmen.
Más szempontból, de a sapkára is hasonló érvényes. A hajnak nem jó, ha nagy hideg éri, de az sem, ha nagy meleg. Ha nincs túl hideg akkor a sapka alá csak befülled a fejbőr. Viszont az a legrosszabb, amikor szemerkél a hideg eső vagy havazik és a hideg permet a homlokunkra, és a hajas fejbőrre fagy. Ehhez hasonló esetekben indokolt a sapka.
A meleget, amikor télen odakint vagyunk – kevesen értik meg – a testünk szolgáltatja és nem a ruha. A ruha arra szolgál, hogy ezt a meleget benntartsa. Azonban bőrlégzésünk a teljes lélegzetnek körülbelül tíz százalékát teszi ki. Ha tehát sok rétegbe burkoljuk be a testet, akkor akadályozzuk a bőr légzést. A légáteresztő, de a meleget benntartó speciális kabát éppen elegendő. Erre csak egyszer kell beruházni. Itt a kabátnál arra is figyeljünk, hogy a derék tájéknál hosszabban érjen le. Ne hagyja fedetlenül a derék- és vesetájékot!
Hiába veszünk fel tíz réteg ruhát, ha azok kiengedik a meleget. Viszont beszorítanak. Így egy folyamatos stresszt jelentenek, különösen, ha műszálas, műanyag ruhákról van szó. Illetve a szabad mozgást, az utón való körültekintést is gátolják. Kerüljük ezt!
Amit nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a hideg, áramló levegő nagyon káros, különösen az ízületek számára. Aki fogyaszt húst, annak nagy mennyiségű húgysav is kerül a szervezetébe. Ez az állatoknál, más emésztési rendszerük miatt kiküszöbölődik. De az embernél nem. A húgysav a szervezetben lerakódik, kikristályosodik, még pedig előszeretettel az ízületeknél. Ezek a kis kristályok aztán hozzájárulnak az ízületek kopásához. A hideg éppen ezt a kikristályosodási folyamatot erősíti fel. Ennek egy tipikus megnyilvánulása a sofőröknél a bal könyök állapotának romlása, akik az ablakon kinn tartják a kezüket. Még akár a nyári, de az áramló levegőtől hidegebb időben is. Ez a kerékpáron még fokozottabban érvényesül. Óvjuk tehát elsősorban a kezeket, a bokát és a térdeket. Viseljünk hidegben kesztyűt, de ne egyszerű textil kesztyű legyen! Mert azon egyrészt átfúj a szél, másrészt, ha nyirkos a levegő, vagy esik, az átázik és még rosszabb hatása van annak, hogy egy vizes kesztyűben tartjuk a kezünket. A térd védelmére egyszerű bevált megoldás, ha egy zokninak levágjuk a végét és felhúzzuk úgy, hogy a térdünket befedje. Hordjunk több rétegű nadrágot is! És a nadrág alsó részénél zárjuk el a levegő útját, például azzal, hogy a zokni ráhúzzuk a nadrág szárára.
Mindezek mellett, ha több rétegűbe is és szuper beöltöztünk, ha megérkeztünk, szabaduljunk meg ettől a jelmeztől és napközben például, a munkában ne hagyjuk magunkon – a két zoknit, két nadrágot, öt pulóvert – mert ami jó hatást nyertünk a kerekezéskor, azt elveszítjük utána a test túlmelegedésével és befülledésével.

5. Ha gyerekek is bringára ülnek télen, náluk mire kell különösen figyelni?
Gyerekeknél mindarra fokozottabban kell ügyelni, mint a felnőtteknél télen.
A gyermek, ha kifárad hajlamos arra, hogy szájon át vegye a levegőt. Ilyenkor az orr rendkívül lényeges szűrő rendszere nem tud érvényesülni. A torok könnyen kihűlhet. A levegő nem melegszik fel kellőképpen azáltal, hogy áthalad az orrjárat erekkel gazdagon átszőtt belső felületén. Ezért a gyerkőc meghűlhet, megfázhat, torok- vagy tüdőgyulladást kaphat. A lihegős légzés legfőbb oka általában vagy az, hogy a gyerek ezerrel megy, vagy az, hogy beszél biciklizés közben. Ha gyermekünk rendszeresen kerékpárral jár, például iskolába, akkor nála is a legfontosabb arra ügyelni, hogy időben induljon. Akkor legalább nincs rákényszerítve a gyors hajtásra. Járjunk elől jó példával is. Télen, ha együtt tekerünk, menjünk mi is lassabban!
A téli hidegben való beszédben nagy veszély rejlik. A szervezetnek kell pár perc, amíg a meleg szobából a hideg levegőbe kilépve áthangolja a szervezetet. Ezért akár kerékpárral megyünk, akár gyalog, kerüljük a beszédet az első pár percben, akár telefonon, vagy élőben beszélgetünk! Utána már beszélhetünk is, de akkor is jobb kerülni.
Amikor a gyermeknek melege van, könnyen kivetkőzik magából. Itt is a gyorshajtás az egyik ludas, mert ha nem maximum sebességgel hajt, akkor télen sem lesz melege, nem izzad csurgósra. Ezt az elvet adjuk át, hogy a különösen a városi kerékpár út nem versenypálya! Olyan kabátot válasszunk, ami légáteresztő, de megfelelően szigetel. A kerékpározástól télen is mindenképp kimelegszünk. Ilyenkor a hőérzékelő receptorok kissé megzavarodnak. Ezért ne csak rájuk, hanem a józan észre is hallgassunk! De nem is annyira a kerekezés közben, hanem utána kell igazán tudatosak legyünk. Hiszen a belső hőtermelés megszűnik, de még mindig „melegünk” van. Hagyjuk, hogy a szervezet magától hűljön normál hőmérsékletűre!
Ha sokszor megy együtt a család biciklizni és a szülők jó szokásait a gyerek sokszor ellesheti, akkor számára is ez les a természetes.
A város levegőnek a föld szintjéhez közeledve növekszik a károsanyag tartalma. A gyermek kisebb biciklin, alacsonyabb magasságával ennek jobban ki van téve. Egy gyermeknél különös figyelmet kell fordítani az útvonal tervezésére.
A gyermekeknek még sokszor nincs teljesen kifejlődve az egyensúlyérzéke, kevésbé figyelmesek és hirtelen reakciókra is hajlamosak. Ezért jó, ha rendszeres kerékpározás esetén a téli útvonalat végigjárjuk, hogy hol lehetnek veszélyes csúszások. Amit pedig ilyenkor tényleg érdemes elkerülni az fejhallgatók használata. Ez még egy erdei, kellemes túrázásnál is veszélyes, de városban kimondottan az. Figyelmünk nagy részét leköti. Ez egy gyermeknél, télen végzetes is lehet.