Zöldebb és élhetőbb városok a Visegrádi Négyek országaiban

2010 augusztástól egy éven át együtt dolgozik négy civil szervezet Prága, Budapest, Kassa és Torun városában. A közös cél a városi életminoség javítása, a városlakók aktivizálása ennek érdekében. Hasonló figyelemfelkelto eseményekkel és tapasztalat cserével szeretnék segíteni egymás munkáját. 

 Az együttmuködés elindítására Prágában került sor. Az Auto*Mat által augusztus 24-én szervezett sajtótájékoztató anyaga megtalálható a csatolmányok között. A mellékelt összehasonlító vizsgálatból kiderül, hogy a Visegrádi Országok a városi élet minoségét vizsgáló kutatásokban rosszabb helyen szerepelnek, mint a nyugati országok és a helyzet egyre rosszabb. Ennek oka, hogy háttérbe szorul a környezeti és fenntartható fejlodés kérdése a régió gazdasági helyzete mögött. Párizs, London, Koppenhága és a többi nyugati város a “jövo öko-metropolisza” címért küzdenek, elotérbe helyezve a jobb és egészségesebb életkörülményeket, a környezet védelmét, míg a Visegrádi Négyek még mindig a funkcionalista várostervezést követik, feláldozva életüket a gépjármu-forgalomért.

A partnervárosok bemutatása:

Prága 
Prága az általános feltételeknél jobbakkal rendelkezik az életminoség fejlesztésének lehetoségeit illetoen. Kulturális öröksége, a megorzött történelmi városközpont és a jó minoségu közösségi közlekedési rendszer adott. Az elmúlt pár évtizedben azonban a város fejlodése nem eme elonyök kiaknázása felé halad. Ezeknek az értékeknek a kiaknázása helyett a város méregdrága, ugyanakkor a modern városfejlodés nem hatékony módját választotta, amikor a gépjármu-forgalom és a környezetétol elszigetelt épületegyüttesek és területek fejlesztése mellett döntött. Az Auto*Mat jelenleg a közösségi terek minoségét promotálja, nyomást gyakorol a helyi önkormányzatokra, a város lehetséges változását bemutató kísérleteket, demonstrációkat szervez, amelyek a lakosságot célozzák. Legfontosabb rendezvényeik az évente megrendezésre kerülo utcai fesztivál, a Zažít mesto jinak (Éld meg a várost másképp), a nagy tavaszi és oszi Critical Mass kerékpáros felvonulás, és a kerékpározás, mint városi közlekedési mód infrastrukturális hátterének fejlesztéséért szervezett kampányaik. Ez a tevékenység része az Európa-szintu élhetobb városok kialakítására való törekvésnek. 
További információk: http://auto-mat.cz

Budapest 
Budapest az elmúlt pár évben barátságosabb várossá vált azok számára, akik kerékpároznak, és a kerékpárt nap, mint nap közlekedési eszközként használók száma minden évben a duplájára no. Tízezrek vesznek részt a budapesti Critical Mass kerékpáros felvonuláson. A várost mégis megbénítja a gépjármu-forgalom. Ez leginkább a Duna-parton figyelheto meg, amely kiválóan használható volna találkozóhelyként és rekreációs célokra. A Magyar Kerékpárosklub 2002-ben alakult. Egyik fo célja a kerékpározás, mint városi közlekedési mód elterjesztése országszerte. Ennek elofeltétele, hogy az utakon megteremtsék a biztonságos, gyors és örömteli kerékpározás lehetoségét. A klub saját szakmai tanulmányokat készít, részt vesz az állami intézmények és szervek döntéshozatalában azoknak az embereknek a szószólójaként, akik napi szinten szeretnék használni kerékpárjukat.
További információk: http://kerekparosklub.hu

Kassa/Košice 
A város nagy problémája a környezetbarát közlekedési mód számára nincsen megfeleloen kialakítva az utak. Bár a városban rengeteg széles járda van, a foútvonalak mentén nem lehet legálisan kerékpározni. Amennyiben ez változna és a fo útvonalakkal párhuzamosan kerékpárutak épülnének, a kerékpáros közlekedés óriásit fejlodne még a kezdok és gyermekek számára is, és none azok száma, akik a kerékpárt választanák. Ez volna a leginkább pozitív hatással az élheto város kialakulására az utcákon. A Kosice Beautifying Society 1882-ben alakult, tevékenységét 2004-ben kezdte ismét. Rámutat a rossz döntésekre, amelyek a közlekedésre és a környezetre negatív hatással vannak. A kormányzati szervek gazdasági és szociális növekedési tervével ellentétben a jobb közösségi közlekedést ösztönzi. A társaság minden héten Critical Mass-t és kisebb városi túrákat szervez, és népszerusíti a kerékpározást, mint közlekedési módot.
További információk: http://mickosice.sk

Torun 
Az észak-lengyelországi város (200.000 lakos) szerepel a UNESCO Világörökség listáján. Területének egyharmadát a múltban kialakított zöld területek és erdok teszik ki és a teljes várost egy zöld övezet veszi körül. Habár a történelmi központ gyalogos övezet, a város többi része szabályozatlan autófolyammal néz szembe. A közösségi közlekedés kifejezetten gyenge, annak ellenére, hogy a város próbálja modernizálni a villamos és busz jármuparkját. A Torun cyclists association sikerként könyvelheti el, hogy a lakosság már nem csak rekreációs eszközként tekint a kerékpárra, hanem a város fejlodésének lehetoségeként. A városi bizottság beillesztette a kerékpározást a város jövobeni infrastrukturális fejlesztési tervébe. A kerékpáros infrastruktúra újra szerepel az új épületek és az utak rekonstrukciós tervében. A szövetség egy tagját konzultánsként alkalmazzák kerékpáros ügyekben a város közlekedésügyi osztályánál. A szövetség nyilvános kerékpártúrákat és különféle oktatási programokat szervez. 
További információk: http://rowerowytorun.com.pl/

Fényképes beszámoló Prága kerékpáros közlekdésérol >>

Származási hely: 201008_Praga