Miért jó tagnak lenni?

Szilasi László első negyedévi összefoglalója

Az első elnöki beszámoló

 
Kedves Kerékpárosklub Tagság!
 
Ezúton szeretném nektek a megválasztásom óta eltelt 3 hónapos időintervallumot és az ez alatt elvégzett munkát összefoglalni. Egy negyedév már elegendően hosszú idő ahhoz, hogy érdemben lehessen nyilatkozni a történésekről, és terveim szerint a jövőben is ilyen rendszerességgel jelentkeznék egy összefoglaló bloggal. 
 
A Kerékpárosklub operatív működésének átvételét 2013. január 15-től kezdtem el. Az első hetek a szervezet eddigi munkásságának és a munkatársak megismerésével, valamint a korábbi elnökünkkel való egyeztetésekkel teltek. Hamar bebizonyosodott számomra, hogy amit az Magyar Kerékpárosklubról gondoltam, az nagyon is helyénvaló. Nevezetesen, ez a szervezet tényleg nagyra nőtt az elmúlt években, másrészt a munka nehezebbik részét már tényleg el is végezte. A fennálló problémák száma nem magas, azok pedig racionális intézkedésekkel szinte mind megoldhatónak tűnnek. Mire is értem ezt? Egy jól működő üzleti vállalkozás vezetőjeként megdöbbentő azt látni, hogy milyen sok mindent lehet pénz nélkül vagy nagyon kevés pénzzel is elérni. Az elmúlt 7 évben László János valóban a legnagyobb csatákat vívta meg mindenféle értelemben. A Kerékpárosklub felépült, tagjai és céljai lettek. Mondjuk ki nyíltan, gyakran rosszat is hallhattunk az előző elnök vezetési stílusáról. Aki ismeri Jánost, tudja, hogy elképesztően robbanékony, néha túlzottan is aggódó ember, mely sokszor negatív színben tünteti fel őt és a klubot is. Ezeket a sorokat viszont nem azért írom, hogy a stílusát méltassam, sokkal inkább azért, mert kollégámmal, Győriványi Bálinttal (aki jelenleg a Kerékpárosklub ügyvezető főtitkára) is arra jöttünk rá az elmúlt negyedévben, hogy az "Öreg" bizony sok területen nagyon professzionális igényességel működő ember, aki a legnagyobb hullámokon már átvezette ezt a csónakot. Egy hasonlattal élve: a Kerékpárosklub éppen kikötni készül a Karib-szigetek egyikén - ha jól választunk, ez egy pálmafákkal, banánnal és karibi zenével teli sziget lesz, de ha most rossz felé fordítjuk a kormányt, akkor pedig könnyen egy viharzónában, parttalan zátonyszigeten horgonyozhatunk le. A szakmai dolgok tekintetében János a legapróbb részletekig igényes és precíz munkát végzett, a nemzetközi és hazai közlekedési hírekkel és történésekkel maximálisan tisztában van. A kerékpársport területén én magam ugyanilyen intenzitással követem az eseményeket, így jó volt látni, hogy ő maga is kompatibilis lenne bármilyen nemzetközi porondon a tudása alapján. Sokszor tapasztaltam sajtós utazásaim során, hogy a kerékpársport nagyhatalmaiból származó emberek döbbenten szemlélik, amint egy teljesen "kívülálló" országból érkezett szakmabeli bizony nagyon is reálisan látja a globális helyzetet. Jánostól gyakorlatilag semmilyen szakmai dolgot nem tudtunk kérdezni az elmúlt 3 hónap során, amire ne lett volna meg egy átgondolt, kidolgozott, dokumentált válasza. És higgyétek el, tényleg ez a része, azaz ennek a szakmai fejbeni egységnek a megteremtése volt a nehezebb dolog.
 
Az első két hónapban sikerült találkoznom a Kerékpárosklub legközelebbi partnereinek (BKK, MÁV, Uniqa, CIB stb.) vezetőivel, ahol a bemutatkozáson túl már új ötletek is felmerültek, illetve meg is valósultak. Láthattátok a Bringaexpon a standunkon az Uniqa sarkot és az új mobil beléptető pultokat bankártya terminállal, ezek már mind az első üzletkötések hozadékai. A tárgyalások során azt tapasztaltam, hogy mindenki nagyon nyitott a Kerékpárosklub munkássága iránt, de ők mégiscsak piaci szereplők, akik teljesen jogosan, piaci alapon is nézik az invesztíciójukat. Biztos vagyok benne, hogy a meglévő és potenciális partnerekkel is sikerül majd sok új hasznos együttműködési megállapodást kötni az Kerékpárosklubnak. 
 
Na jó, de akkor miért is van új vezetés, és mi is a mi feladatunk? A kérdés jogos és időszerű. Az első hetekben heti három napot töltöttem el a klubban, félretéve ennek érdekében minden egyéb feladatomat, bár a Bringaexpo közeledtével számomra is az év legsűrűbb időszakához érkeztem. A munkát a szerződéseink teljes körű felülvizsgálásával kezdtem, átnéztünk minden alvállalkozói megbízást és próbáltam kiszűrni, hol lehetne változtatni, mi az, amit a mostaninál kedvezőbb áron is megkaphatnánk. Azt már az első napok után éreztem, a Klub aktuális problémái közül első helyen a lejárt tartozások rendezése szerepelt, mely elsősorban bértartozásokból halmozódott fel. Hogyan is motiválhatnám a Klub dolgozóit, és hogyan is hívhatnám újra segítségül a korábbi pártolókat, ha közben tartozunk nekik? Az odáig rendben van, hogy ez egy civil szervezet, ahol a munkavállalók elfogadják ennek esetleges hátrányait, de minden ember életében eljön egy pont (általában akkor, amikor már anyagilag nem tud mit tenni), amikor nem tudja tovább tolerálni a megtermelt munka bérezésének elmaradását. 
 
Operatív elnökségem első hónapjának lezárásaként a Klub idei pénzügyi tervét kellett elkészítenem. Az elnökségi ülésen megtárgyalt költségvetés során igyekeztem tiszta és átlátható képet nyújtani az elnökségi tagoknak, és priorizálni a fennálló tartozások konszolidációját. A pénzügyi tervet az elnökség egyhangúan elfogadta és jóváhagyta.  Költségvetésünk senki előtt sem titok, így a táblázat végére érve széles mosollyal ültünk a monitor előtt, a Klub ugyanis a legpesszimistább számítások szerint sem lesz az év végére veszteséges a jelenlegi működési modelljével és költségeivel. Legnagyobb bevételi forrásunkat az idei évben a két már megnyert uniós pályázat, a Carma és az Active Accesből befolyó pénzösszegek jelentik. Ami némiképp gondot jelent, hogy az összesen 18 M Ft-nyi pályázati pénz beérkezése legjobb esetben is csak az év második felére várható. Emellett a tagdíj bevételek és az 1%-os kampány bevételei azok, melyektől sokat remélünk. Remélem, már sokan találkoztatok ezekkel a kampányokkal, melyet interneten, nyomtatott sajtóban és a Bringaexpon is az előtérbe helyeztünk. A fennálló tartozások gyors rendezésére egy új javaslattal álltam az elnökség elé, miszerint ne a pénzügyi piacról vegyünk fel magas kamattal terhelt kölcsönt, hanem a kerékpáros piac szereplőitől kérjünk ebben segítséget. Mivel vállalkozásom az összes hazai kerékpáros forgalmazó céggel kapcsolatban áll, így nem került sok utánajárásba ezzel a kéréssel megkeresnem őket. A segítség pedig nagyon rövid időn belül meg is érkezett, így a klub dolgozóinak fizetését és a klub korábbi dolgozóinak elmaradt fizetéseit is azonnal hatállyal rendezni tudtuk. Ezúton is szeretném megköszönni a kerékpáros iparág ezügyben nyújtott segítségét, jó tudni, hogy nehéz helyzetben számíthatunk rájuk, a nyújtott kölcsönök pedig visszaigazolták számunkra, hogy a kerékpáros kereskedői piac elismeri a Klub munkásságát, és szívesen támogatja a céljait. Akár kölcsönökkel is.
 
Szintén fontos pontnak érzem az elmúlt 3 hónap tekintetében, hogy a Bringaexpo keretein belül összehívtam a területi szervezeteink vezetőit, ahol igen aktív és remélhetőleg sok praktikus tanácsot is adó egyeztetésre került sor. A területi szervezetekkel való kapcsolattartást és a szervezeti struktúra működési modelljét a Klubon belül továbbra is elsősorban János fogja kézben tartani, de Kükü is ebben a témában szeretné a legnagyobb fejlődést látni. Elnökként támogatni fogom a törekvéseiket, de úgy gondolom, rengeteg dolog van még, amiben a Kerékpárosklubnak lépnie kell a pénzügyi stabilizáció és a márkaismertség növekedése felé. Így én továbbra is ezekkel a témákkal tölteném a Klubra szánt óráimat.
 
Végezetül arról szeretnék még írni, mivel telik majd a következő három hónap. Saját munkámat elsősorban a fronttárgyalásokon látom. A BAM kampányban több száz cég van regisztrálva, köztük rengeteg nagyvállalat, akik különféle módokon segíthetnék, támogathatnák munkánkat. Én elsősorban őket szeretném végiglátogatni és behozni őket támogatónak. Emellett feltett célom, hogy a legnagyobb bringás nagykerek szövetségével, az MKKSZ-el több évre szóló együttműködési megállapodást kössünk, melynek keretein belül ők pénzügyileg támogatják munkánkat olyan előre meghatározott kommunikációs kampányokon keresztül, melyek mind nekik, mind nekünk egyaránt fontosak lehetnek. Továbbra is minden lehetőséget megadok ahhoz, hogy a Kerékpárosklub a cégem által üzemeltetett médiafelületeken megjelenjen, és szeretném, ha a két gyönyörű új mobil pultunk akár minden hétvégén egy-egy rendezvényen új tagokat léptetne be. Ezenkívül szeretném a Klub életében az első igazán nagy szponzorációs szerződést is remélhetőleg heteken belül bejelentetni.
 
Rengeteg munka áll még előttünk, de a várt sikerek szép sorjában érkezni is fognak, amihez ezúton is köszönöm a támogatásotokat és a bizalmatokat!
 
Üdvözlettel:
 
Szilasi László

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése

Köszönjük a beszámolót sok sikert a munkához! Valósítsd meg mind azt, ami sok sok évig elmaradt!

engem arról érdekelnének részletek, pontosan mivel keresed meg a BAMban regisztrált vállalatokat

> a klub dolgozóinak fizetését és a klub korábbi dolgozóinak elmaradt fizetéseit is azonnal hatállyal rendezni tudtuk

bravó! kedves László, fogadja őszinte gratulációmat. ha csak ennyit tudott volna felmutatni, már akkor is úgy gondolnám, megérte Önt megválasztani; de az írás többi része is reménykedésre ad okot.

Nem érdemelnék meg az MK-nak kölcsönző cégek, hogy felsoroljuk itt őket? Szerintem a nagyvonalúságukért ennyi hála simán kijár.

Öröm, kitartás, lendület!

Ha egyszer a kerékpár kereskedők összefognak a kerékpározást terjesztőkkel, bezárhatnak a benzinkutak.

Hajrá, csak így tovább, hátszelet!

Jó olvasni ezt a sok jó hírt és érezni az írásból az optimizmust.

"Ennyi pozitív kisugárzással nem veszíthetünk!" :-)

Hajrá!