Miért jó tagnak lenni?

Országos adatok a kerékpárhasználatról - 2011 december

Címkék:

Országos adatok a kerékpárhasználatról. A kutatás 7. hulláma, 2011 december.

Budapesten a felnőtt lakosok közül ugyanannyian használják a kerékpárt közlekedési céllal télen is, mint ősszel, csak ritkábban.

2010 tavaszától a Magyar Kerékpárosklub rendszeresen publikál országos reprezentatív adatokat a magyarországi kerékpárhasználat alakulásáról. Az adatfelvétel rendszeres elvégzését a TNS-Hoffmann Hungary piackutató cég vállalta, támogatva ezzel szervezetünket. Eddig 7 adatfelvételi hullám volt, az utolsóra 2011. december  2. és 7. között került sor. Az eredmények a kérdezés előtti 2 hétre (azaz 2011. november 18. és december 7. közötti időszakra) vonatkoznak.

A 2011. decemberi hullám főbb eredményei:

  • Országos szinten a magyar lakosság 41%-a használt* közlekedési eszközként kerékpárt. Ugyanez az arány Budapesten ismét 18% volt, azaz nem csökkent a kiugróan magas szeptemberi adathoz képest.
  • A vizsgált időszakban kevesebben használták kerékpárjukat közlekedési céllal minden nap: míg szeptemberben a kerékpárt közlekedési célra használók* 44%-a ült kerékpárra naponta, decemberben ez az arány 38%-ra csökkent. 

  • A kerékpárral kirándulók aránya országos szinten a szeptemberi 9%-ról 4%-ra csökkent, Budapesten változatlan maradt: 13%.
  • A feltárt adatok azt mutatják, hogy a téli időszakban a különben is domináns közlekedési célú kerékpárhasználat szinte kizárólagossá vált, a kerékpárt csak túrázásra használó válaszadók aránya az egy százalékot sem érte el, és a közlekedés mellett túrázók aránya is alacsony (3%) volt.

A 7 kutatási hullám összevetése:

  • A kerékpárhasználati arányok szezonalitást és lassú növekedést mutatnak

  • A kérdezést megelőző 14 napra vonatkozóan a kerékpárhasználat gyakorisága télre lecsökkent: országosan a 8 napról szeptemberre  9,2 napra nőtt, majd decemberre 8,3 napra csökkent a kerékpárhasználati napok átlagos száma. Ugyanez Budapesten az átlagos 3,4-ről 4,8-ra növekedett szeptemberben, majd decemberben 3,9 napra csökkent.

1. A kerékpáros közlekedés fejlődése az elmúlt közel 2 évben

Elmondható, hogy a kerékpárral való közlekedés országos szinten szezonalitást és egy lassú növekedést mutat, míg Budapesten a szezonalitás helyett egy magasabb arány kezd állandósulni.

Decemberben a 14 nap alatt legalább egyszer kerékpárt használók aránya stabilitást mutat Budapesten, és a hideg időjárás hatása leginkább a használati gyakoriság csökkenésében nyilvánul meg. 2010. májusában országos szinten a 14 napból átlagosan 8 alkalommal használták kerékpárjukat közlekedési céllal a megkérdezettek. 2011. szeptemberére ez az érték átlag 9,2 napra nőtt, míg decemberre 8,3-ra csökkent. Budapesten ugyanez az érték a másfél év alatt az átlagos 3,4 napról fokozatosan 4,8 napra növekedett, majd decemberre átlag 3,9 napra csökkent.


2. Közlekedés kerékpárral 2011. decemberében

Összességében a vizsgált időszakban az ország lakosságának 41 százaléka használta közlekedési céllal a kerékpárját. A kerékpárt közlekedési célra használók* 39 százaléka mindennap biciklire ült, közel ötödük 2-3 alkalommal közelítette meg így úticélját a felmérést megelőző két hét során. Átlagosan 8,3 napon használták kerékpárjukat azok, akik ebben az időszakban közlekedési céllal kerékpároztak. (11 fő nem tudta megmondani, hogy a vizsgált időszakban hány alkalommal közlekedett kerékpárral.)

(2011. december 2 – 7., N=401 fő, az adatfelvételt megelőző két hétben közlekedési céllal kerékpározók)

A közlekedési célú kerékpárhasználatban számottevő regionális különbségek mutatkoztak. Míg az ország sík területein (Dél-Alföld 60%, Észak-Alföld 54%, Nyugat-Dunántúl 45%) és Közép-Magyarországon (58%) az átlagnál magasabb volt a kerékpárt közlekedési célra használók* aránya, addig az ország dombos, hegyes vidékein (Dél-Dunántúl 34%, Közép-Dunántúl 29%, Észak-Magyarország 34%) számottevően ritkábban. Az adatfelvételeket megelőző két hétben Budapesten volt a legalacsonyabb ez az arány (18%).

2.1. Regionális különbségek a közlekedési célú kerékpárhasználatban (%)**

(2011. december 2 – 7, N=1005 fő)

A régiók között nemcsak a kerékpárt közlekedési célra használók* arányában, hanem a használat gyakoriságában is mutatkoztak különbségek. A vizsgált időszakban kerékpárral közlekedők a Nyugat Dunántúlon ültek kerékpárra leggyakrabban (átlag 10,5 napon), ugyanakkor Budapesten volt a legalacsonyabb ez az érték (átlagosan 3,9 nap).

2.2. Regionális különbségek a közlekedési célú kerékpárhasználat gyakoriságában

(2011. december 2 – 7, N=401 fő, az adatfelvételt megelőző két hétben közlekedési céllal kerékpározók)

A közlekedési célú kerékpárhasználat előfordulásában különbség mutatkozott a nők és a férfiak között. Utóbbiak nagyobb arányban (46 vs. 36%) ültek kerékpárra a vizsgált időszakban.

3. Kirándulás kerékpárral 2011. decemberében

A kerékpárral kirándulók aránya a szeptemberi időszakban országosan 9%-ról 4%-ra csökkent, Budapesten viszont nem változott: 13 százalék volt.

4. A kutatás háttere

A minta a főbb szocio-demográfiai jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió) mentén a 18 éves vagy idősebb magyarországi állandó lakosokra reprezentatív.  Az adatfelvételt a TNS-Hoffmann Hungary piackutató cég végezte, támogatva ezzel a Magyar Kerékpárosklub munkáját.

  • Az adatfelvételre 2011. december 2. és 7. között került sor.
     
  • A pontos kérdés a következő volt:
    Az elmúlt két hétben (14 napban) hány napon használta kerékpárját közlekedési céllal és hány napon használta túrázni/kirándulni? Ha egy nap többször is használta, az is 1 napnak számít.

 


 

* Azt a válaszadót tekintettük „a kerékpárt közlekedési célra használónak”, aki a kérdezést megelőző 14 nap alatt legalább 1-szer használta kerékpárját közlekedési céllal. Túrázónak/kirándulónak pedig azt, aki ez utóbbi céllal szintén legalább 1-szer használta kerékpárját a kérdéses időszakban.

**Régiók: Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye; Közép-Magyarország: Pest megye; Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye; Közép-Dunántúl: Veszprém, Fejér megye

CsatolmányMéret
MK_Kerekparhasznalat_2011_december.pdf157.37 kB
MK_Kerekparhasznalat_2011_dec_abrak.ZIP113.82 kB