Livable Cities of Visegrad

 

A projektről

Az Élhető városok (Livable Cities of Visegrad) elnevezésű projektünk 2010 augusztusában indult azzal a céllal, hogy a kelet-európai kerékpáros szervezetek megismerjék egymást, és tapasztalatokat gyűjtsenek egymástól. A kerékpározás fejlesztése Kelet-Európában ugyanis egy sajátos utat igényel, a nyugati példák nem másolhatók le egy az egyben az eltérő politikai és társadalmi környezet miatt. Az együttműködés keretében láthattuk, hogy milyen gondokkal küzdenek Prágában, Torunban és Kassán, miben erősek az ottani szervezetek, mik a hasonlóságok a városainkban, és milyen közös megoldásokat találhatunk problémák megoldására.
 

A résztvevők

Prága
Prága az általános feltételeknél jobbakkal rendelkezik az életminőség fejlesztésének lehetőségeit illetően. Kulturális öröksége, a megőrzött történelmi városközpont és a jó minőségű közösségi közlekedési rendszer adott. Az elmúlt pár évtizedben azonban a város fejlődése nem eme előnyök kiaknázása felé halad. Ezeknek az értékeknek a kiaknázása helyett a város méregdrága, ugyanakkor a modern városfejlődés nem hatékony módját választotta, amikor a gépjármű-forgalom és a környezetétől elszigetelt épületegyüttesek és területek fejlesztése mellett döntött.
Az Auto*Mat jelenleg a közösségi terek minőségét promotálja, nyomást gyakorol a helyi önkormányzatokra, a város lehetséges változását bemutató kísérleteket, demonstrációkat szervez, amelyek a lakosságot célozzák. Legfontosabb rendezvényeik az évente megrendezésre kerülő utcai fesztivál, a Zažít město jinak (Éld meg a várost másképp), a nagy tavaszi és őszi Critical Mass kerékpáros felvonulás, és a kerékpározás, mint városi közlekedési mód infrastrukturális hátterének fejlesztéséért szervezett kampányaik. Ez a tevékenység része az Európa-szintű élhetőbb városok kialakítására való törekvésnek.
További információk: http://auto-mat.cz
 
 
Kassa/Košice
A város nagy problémája a környezetbarát közlekedési mód számára nincsen megfelelően kialakítva az utak. Bár a városban rengeteg széles járda van, a főútvonalak mentén nem lehet legálisan kerékpározni. Amennyiben ez változna és a fő útvonalakkal párhuzamosan kerékpárutak épülnének, a kerékpáros közlekedés óriásit fejlődne még a kezdők és gyermekek számára is, és nőne azok száma, akik a kerékpárt választanák. Ez volna a leginkább pozitív hatással az élhető város kialakulására az utcákon.
A Kosice Beautifying Society 1882-ben alakult, tevékenységét 2004-ben kezdte ismét. Rámutat a rossz döntésekre, amelyek a közlekedésre és a környezetre negatív hatással vannak. A kormányzati szervek gazdasági és szociális növekedési tervével ellentétben a jobb közösségi közlekedést ösztönzi. A társaság minden héten Critical Mass-t és kisebb városi túrákat szervez, és népszerűsíti a kerékpározást, mint közlekedési módot.

További információk: http://mickosice.sk

 
Torun
Az észak-lengyelországi város (200.000 lakos) szerepel a UNESCO Világörökség listáján. Területének egyharmadát a múltban kialakított zöld területek és erdők teszik ki és a teljes várost egy zöld övezet veszi körül. Habár a történelmi központ gyalogos övezet, a város többi része szabályozatlan autófolyammal néz szembe. A közösségi közlekedés kifejezetten gyenge, annak ellenére, hogy a város próbálja modernizálni a villamos és busz járműparkját.
A Torun cyclists association sikerként könyvelheti el, hogy a lakosság már nem csak rekreációs eszközként tekint a kerékpárra, hanem a város fejlődésének lehetőségeként. A városi bizottság beillesztette a kerékpározást a város jövőbeni infrastrukturális fejlesztési tervébe. A kerékpáros infrastruktúra újra szerepel az új épületek és az utak rekonstrukciós tervében. A szövetség egy tagját konzultánsként alkalmazzák kerékpáros ügyekben a város közlekedésügyi osztályánál. A szövetség nyilvános kerékpártúrákat és különféle oktatási programokat szervez.
További információk: http://rowerowytorun.com.pl/
 
Budapest
Budapest az elmúlt pár évben barátságosabb várossá vált azok számára, akik kerékpároznak, és a kerékpárt nap, mint nap közlekedési eszközként használók száma minden évben a duplájára nő. Tízezrek vesznek részt a budapesti Critical Mass kerékpáros felvonuláson. A várost mégis megbénítja a gépjármű-forgalom. Ez leginkább a Duna-parton figyelhető meg, amely kiválóan használható volna találkozóhelyként és rekreációs célokra.
A Magyar Kerékpárosklub 2002-ben alakult. Egyik fő célja a kerékpározás, mint városi közlekedési mód elterjesztése országszerte. Ennek előfeltétele, hogy az utakon megteremtsék a biztonságos, gyors és örömteli kerékpározás lehetőségét. A klub saját szakmai tanulmányokat készít, részt vesz az állami intézmények és szervek döntéshozatalában azoknak az embereknek a szószólójaként, akik napi szinten szeretnék használni kerékpárjukat.
További információk: http://kerekparosklub.hu
 

A találkozók

A projekt egy prágai találkozóval kezdődött, ahol szemügyre vehettük a város kerékpáros fejlesztéseit, és több hasonlóságot is felfedeztünk Prága és Budapest között. A zárótalálkozót Budapesten tartottuk, melyen a partnerszervezetek képviselői mellett az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) alelnöke, Piotr Kuropatwinksi is részt vett. Fontosnak tartottuk, hogy egy ilyen együttműködésben az ECF is képviselje magát, hiszen azt szeretnénk elérni, hogy a kelet- európai országok kerékpáros szervezetei nagyobb súlyt kapjanak az európai porondon.
 

Honlap:

A projekt keretében készítettünk egy közös honlapot, ahol 5 nyelven olvashatók a partnerszervezetek tevékenységei és bemutatkozása.