Hírek

Olaszország, természeti adottságainak ellenére, nem használja ki a kerékpáros turizmusban rejlő, adóbevételeket és gazdasági növekedést kínáló lehetőségeket. Az Európai Parlament adatai szerint az Unióban a kerékpáros turizmus évente 44 milliárd euró árbevételt termel, ám ebből az összegből az Olaszországra eső rész csupán 2 milliárd euró. Ennek az elmaradottságnak az első számú oka a hiányzó infrastruktúra, amelyre megoldást jelenthet az 1500 kilométer hosszú, használaton kívüli vasúti pályák kerékpárúttá való átalakítása. Ezért az Olasz Államvasutak (Ferrovie dello Stato, FS), és a szintén állami tulajdonú, a vasúthálózatot üzemeltető Rete Ferroviaria Italiana (RFI) úgy határozott, a használaton kívüli vasútvonalakat felajánlja a kerékpározóknak – írta a Corriere della Sera.

Minden tavasszal és ősszel önkéntesek segítségével igyekszünk minél több helyen egy időben megszámolni az elhaladó bringások lámpáit. Az idén tavaszi adatok az egy évvel korábbiakkal összevetve ismét javulást mutattak: 73.2%-uk tökéletesen, 87.6%-uk pedig valamilyen lámpával világított. Ugyanakkor Budapesten és a 10-100000 lakos közötti településeken ezúttal kevesebb kerékpározónak volt elől és hátul is lámpája, mint egy éve.

Két keréken az anarchista provokációtól a nagypályás kapitalizmusig. A bringás közlekedést elérhetőbbé tenni kívánó közbringarendszerek fejlődéstörténete és kihívásai a különböző üzleti modellek tükrében.

A Városliget átépítése során veszélybe került Budapest egyik legforgalmasabb és legélvezetesebb kerékpáros főútvonala, a Zuglót és Kelet-pestet a belvárossal összekötő Olof Palme sétány. A mindennapos ingázók, a hétvégén kiránduló családok, a Ligetbe kikapcsolódni járók és az itt biciklizni tanuló gyerekek számára is biztonságos, fákkal és madárcsicsergéssel övezett Olof Palme sétány megmentéséért évek óta küzdünk. Nyár elején újabb tervek jelentek meg, amelyek már közelítenek a Kerékpárosklub javaslataihoz, de továbbra is kódolják a gyalogos-kerékpáros konfliktusokat, továbbá elvágják a Dembinszky utcába vezető belvárosi útvonalat.  A tervekről készült – alább olvasható - véleményünket személyesen is elmondtuk és levélben is elküldtük a beruházó Városliget Zrt-nek.

2016 nyarán a fonódó villamos építése miatt lezárták a Szabadság-hidat az autó- és villamosforgalom elől. A város legkisebb Duna-hídjából közösségi tér lett, ahol csak emberi módokon lehetett átmenni két hónapon keresztül. A híd adta lehetőség az I bike Budapest oldalon általunk meghirdetett spontán piknik vártalan sikerével robbant be a köztudatba. A következő években a Város és Folyó egyesület Szabihíd projektjében már a fővárossal együttműködve szerveztek hétvégi programokat a hídra, és a 2018-as Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja is ezt, a szabadon használható, autó- és fogyasztási kényszertől mentes spontán köztérhasználatot mutatta be. A Biennálé témája ugyanis a „szabad tér” volt, amit a magyar pavilon témája fogott meg a legjobban.

Biatorbágyon egyoldali, kétirányú kerékpárút építését tervezik a Budapestet Balatonnal összekötő útvonal részeként. A Kerékpárosklubot nem vonták be a szakasz tervezésébe, ezért június 6-án egy lakossági fórumon szólaltunk fel a balesetveszélyes, felesleges oldalváltásokra kényszerítő, drága és favágásokkal járó terv ellen, kétoldali kerékpársávok tervezését javasolva. A polgármesternek is elküldött javaslatunk a lakosság tetszését is elnyerte a fórumon.