Hírek: városfejlesztés

A Nagykörút emberközpontú újratervezését sikerrel kezdeményező civil és szakmai összefogás újra levelet írt a főpolgármesternek. Azt kérik Karácsony Gergelytől, hogy a Pesti alsó rakpart teljes felújítása után ne a várost a folyójától elválasztó autóutat, hanem a Dunaparthoz méltó korzót hozzanak létre. A nyári hétvégéken megnyitott rakpart sikere és a közvélemény-kutatások is bizonyítják: a budapestieknek szükségük van a szabad közterületekre. Az élhető rakpart nem csak egyedi látványosság. A belvárosból elvándorlás egyik okát, a zöldfelületek hiányát is enyhíthetik egy természetközeli, gyalogos-, kerékpáros- és gyerekbarát közösségi térként történő átalakítással. Hiba lenne - a főpolgármesteri programmal ellentétben - évekre lezárni a rakpartot egy olyan felújításért, ami a jelenlegi helyzetet konzerválná kicsit drágább és díszesebb burkolatokkal.

Huszonként városfejlesztéssel, közösségszervezéssel, helyi ügyekkel, közlekedéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó lokális, budapesti és országos civil szerveződés írt közös levelet a főváros és a belső kerületek vezetőinek. Azt kérik, hogy induljon el egy a lakosságot és széleskörű érintetteket bevonó folyamat a Nagykörút komplex újratervezésére, hogy ez a szebb napokat látott közlekedési folyosó a belváros kapuja helyett újra pezsgő életének része, Pest főutcája, egy vonzó úticél, a közelben élők és dolgozók, alkotók közösségi tere, egy igazi városi korzó lehessen.

Idén egy különleges összejövetellel emlékeztünk László Jánosra - a Kerékpárosklub tiszteletbeli örökös elnökére - születésnapja alkalmából. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese mesélt a budapesti kerékpárpolitika változásáról a kerékpáradó századforduló környéki eltörlésétől kezdve. Hogyan lett Budapest Európa egyik legbiciklisebb városa, miként veszett el ez a kerékpáros kultúra a szocializmusban, majd kik és hogy próbálták meg visszaépíteni az 1980-as évektől napjainkig?

A világ legnagyobb bringás konferenciáján jártak a Kerékpárosklub munkatársai, ahol már evidenciaként kezelik, hogy akkor fognak sokan biciklizni, ha a városi forgalomtól félő idősebbek, nők és gyerekek számára is vonzóak és biztonságosak lesznek az utcák. Ehhez elsősorban az autóforgalmat kell csökkenteni. Hogy lehet ezt megvalósítani egy olyan országban, ahol pár méter sárga festékért is évekig kell küzdeni, és ahol a járdákon parkoló terepjáróktól nem, de pár rollertől már együtt tépik hajukat a városlakók és politikusok? A „Kerékpározás mindenkié” szlogennel megrendezett dublini Velo-City konferencián mémek helyett tényeket, városi kihívásokra adott megoldásokat kerestünk és találtunk várostervezéstől turisztikáig, baleset-megelőzéstől kampányokig.

Fővárosi és kerületi vezetők, minisztériumi képviselők és BKK-s szakemberek részvételével zajlott fórumon mondtuk el, mit gondolunk jövőbe mutató fejlesztéseknek.

Szegeden évtizedek óta tervben van egy 3. híd építése a Tisza fölé, mely a közút és a vasút számára is átkelési lehetőséget jelentene a folyón a város déli részén.