Eddig minden választási kampányban ígérték az ügy előmozdítását, ám eddig csak tanulmánytervig jutott a tervezés. Most új tervek készülnek, és úgy néz ki, hogy ezúttal az engedélyes és kiviteli tervek is elkészülhetnek, vagyis olyan szintre jutnak majd a tervek, hogy pénzügyi forrás rendelkezésre állása esetén állami beruházásként meg is kezdődhet a hídépítés.
Hónapokkal a tervezés megkezdése után, mikor már a koncepcionális kérdések eldöntöttnek tekintették, tervező bemutatta a leendő híd vázlatos terveit a november 23-i közmeghallgatáson, így a civilek és a lakosság először szembesülhetett vele, mik az elképzelések. Látványtervek jelentek meg a hídról magáról, amik egy nagyon tetszetős, íves műtárgyat ábrázolnak, amit befuttatnának növényekkel északi oldalán pedig közösségi teret alakítanának ki, így lehetne a 4 sávos út mellett padon üldögélni is. A vasúti hidat törölték a projektből, de a pilléreket úgy alakítják ki, hogy majd egyszer ráépülhessen.
A közmeghallgatáson bemutatott prezentáció az alábbi linken érhető el:
Az aláíró szakmai civil szervezetek részéről úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi tervek szerint inkább lesz káros így ez a híd, mint hasznos.
Sajnos úgy néz ki, hogy az 50 éve tervezett hidat 50 évvel ezelőtti gondolkodást követve építenék meg, és az 1970-es évek közlekedéspolitikája visszatérne Szegedre.
A tervek ugyanis városi autópályává alakítanák a Bécsi körutat, fölszámolnák az utca minden funkcióját a közlekedésen kívül, és úgy alakítanák ki a forgalmi rendet, hogy az kizárólag a körúton haladó gépjárműforgalomnak kedvezzen:
- 4 forgalmi sávossá válna a Bécsi körút, de többnyire maradnának a parkolók is, így hatalmas, 6-7 sávos úttest jönne létre, a megnövekedő forgalom közelebb kerülne a lakóházakhoz, ami az életszínvonal, és az ingatlanok értékének csökkenéséhez vezet.
- A zöldterületből a jelenlegi felénél is kevesebb maradna, néhol szinte teljesen eltűnne a zöld. A meglévő fákat, bokrokat kivágnák, és a kopár körútra új fasort telepítenének, a Boldogasszony sugárúton kivágásra kerülő fasor helyén azonban kopárság maradna, mert helyét autók foglalnák el.
- A körforgalmak megszűnnének, helyettük jelzőlámpák lennének. Az Alföldi utcai zebra is megszűnne, így csak a sugárutaknál, és csak várakozás után lehetne életveszély nélkül átmenni az úttesten gyalogosan. Megjegyezzük, hogy kerékpárral, vagy autóval is csak a két sugárútnál lehetne keresztülmenni a körúton. Egy láthatatlan fal vágná el Alsóvárost a Belvárostól, míg a híd összekötné a városrészeket, az oda vezető út szétválasztaná.
- A Szentháromság utcáról eltűnne a busz-kerékpársáv, és a körútra sem terveznek buszsávot, így a buszok közlekedése lelassulna. A hídra nem terveznek semmilyen tömegközlekedést, még csak nem is vizsgálják a lehetőségét! A Belvárosi híd tömegközlekedési híddá alakítását sem javasolják a tervezők.
- A gyalogosoknak 2,5-3 méteres járdája lenne, a biciklizőknek pedig a járdák mellett alakítanának ki túlságosan keskeny, 1,5 méter széles bringautakat, amik elvágnák a megmaradt zöldterületet, és a ma még meglévő padokat a házaktól, valamint folyton konfliktust okoznának nem csak a gyalogosokkal, de a kapubeállóra parkoló autósokkal is, valamint nem tudnák rajta a biciklizők biztonsággal előzni egymást.
- Az Újszegedre érkező, ma még a belvárost elérő, és a trolira, buszokra is átszállást biztosító vasútvonal egy részét megszüntetnék, így a vasútállomás sokkal távolabb, és félreesőbb helyen lenne. Ezáltal a vasúti híd bizonytalan megépültéig a teljes Makó felé vezető vasútvonal is használhatatlanná válna.
- Miközben a gépjárműforgalom drámai növekedését idézik elő, és tömegközekedést nem terveznek a hídra, a parkolási kapacitás változatlan lenne a Bécsi körúton és környékén, holott a lakóknak már most is problémát okoz, hogy minden hely foglalt. Ez a helyzet sokkal súlyosabb lesz, ha a jelenlegi tervek valósulnak meg.
Szeged közlekedésének 75%-át tömegközlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog bonyolítják, és csak a maradék 25% a személygépjármű-közlekedés. A város közgyűlés által elfogadott, társadalmi vitán átesett koncepciói, stratégiái* mind azt tartalmazzák, hogy az előbbi három közlekedési módot kell előnyben részesíteni, a gépjármű-közlekedés részarányát pedig szinten tartani, vagy lehetőleg csökkenteni kell. A mostani tervek szerint ez a híd, és környezete teljesen ellentmond ezeknek a városi stratégiáknak, és a gépjárműforgalom növekedését gerjeszti!
A jelenlegi 6 sávos hídkapacitás (Belvárosi hídon 2 sáv, Bertalan hídon 4 sáv) 10 sávra növelése pedig egy ideig csökkentheti a forgalmat a meglévő hidakon, de összességében sokkal nagyobb autóforgalmat zúdít a városra, mert autóhasználatra ösztönöz. Ez senkinek nem érdeke, még az autóval járóknak sem.
Manipulatív módon csak a növényekkel befuttatott híd látványterveit mutatták be, és erre hivatkozva nevezi az önkormányzat igazi zöld projektnek a tervezett beruházást. Ez azonban nem más, mint greenwashing, vagyis zöldre festése valaminek, ami egyáltalán nem az. A hídon lévő növényes sétány sosem fogja tudni betölteni egy városi zöldterület funkcióját, csak arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a hatalmas zöld-pusztításról, és a híd környékének élhetetlenné tételéről!
Az egész tervezés során elkövetett legsúlyosabb hiba azonban a lakosság, és a civil szervezetek totális kizárása a folyamatból. A társadalmi bevonás nélkül a lakossági igények, vélemények koncepcióba történő becsatornázása elmaradt, pedig a beruházás közpénzből valósul meg, hatásait pedig leginkább a város lakói élvezik, vagy szenvedik el. Az ilyen beruházói, illetve tervezői mulasztások vezetnek oda, hogy a konkrétumokat megismerő lakosság hiába kér valamit, vagy tiltakozik, az illetékesek vállat vonnak, hogy már túl késő. Ez egy 21. századi demokráciában elfogadhatatlan.
A mellékelt képeken bemutatjuk, hogy hogyan néz majd ki a körút, vagy a Boldogasszony sugárút kivágott növényekkel, és 6-7 sávval, illetve a mellékelt ábrán, hogy forgalomcsillapítás nélkül hogyan súlyosbítja a forgalom okozta problémákat egy új út.
Nagyon fontos, hogy ez a híd (és majd a vasúti híd) megépüljön, de nem mindegy, hogyan. Reméljük, visszatérünk a 21. századba, meghallgatják a lakosokat, a civil szervezeteket, és átalakítják a terveket, hogy egy jövőbe mutató, tényleg korszerű híd épülhessen, és a város fejlődjön, de élhető is maradjon.
Javasoljuk, hogy:
- A városi autópálya helyett egy boulevard kialakítását tűzzék ki célul, amely amellett, hogy képes a városi kapcsolatokat fenntartani és elősegíteni - azaz az élhetőséget biztosítani - mindeközben a várható forgalmat is képes lebonyolítani fenntarthatóan, a 21. század elvárásainak megfelelően. Ezért a javaslatunk az, hogy a teljes tervezési szakaszon a 2x2 sávos folyópályából 2x1 forgalmi sáv álljon rendelkezésre a személygépjárművek részére , amely mellett, a két külsősáv buszsávként szolgálja a gyors közösségi közlekedést. A 3. híd átadásával egyidejűleg a Belvárosi híd legyen a közösségi közlekedésé, taxiké, bicikliseké, gyalogosoké.
- A tervezett burkolt felület minimalizálására kell törekedni, és egyenletes külső szegély vonalvezetést kell biztosítani. Ezt a külső sáv buszsávvá alakítása is elősegíti, mert ebben az esetben nem szükséges a buszöblök tervezése.
- Javasoljuk, hogy az ellentétes irányok között zöldsávot alakítsanak ki, amely a csomópontok területén járműosztályozóvá, vagy gyalogosok átkelését elősegítő középszigetté alakulhat. Ez az elem tovább erősíti a boulevard kialakítást, a hősziget csökkentését, illetve egységesíti az út külső szegélyének vonalvezetését.
- Minden csomópontban biztosítani kell a gyalogosok biztonságos áthaladását gyalogátkelőhellyel, és amennyiben szükséges középsziget kialakításával, nem csak a főközlekedési utak csomópontjaiban.
- Vegyék fontolóra a Bécsi körúti körforgalmak megtartását, a Szentháromság utcai busz-kerékpársáv megtartását, bővítését.
- A kerékpárosok számára a Bécsi körúton kétoldali egyirányú kerékpárút helyett minimum 2 m széles koppenhágai típusú emelt kerékpársávon biztosítsák a közlekedést, amely kevesebb fa kivágását teszi lehetővé. Az újszegedi új körúton ne alkalmazzanak olyan megoldást a keresztezéseknél, ami a biciklizést alárendeli és lelassítja
- A mozgássérültek és az áruszállítók parkolásának biztosítása legyen prioritás
- A Bécsi körúti zöldterületet sokkal kisebb mértékben csökkentsék, az egészséges fákat, bokrokat ne vágják ki (a Boldogasszony sugárúton se), a gépjárműforgalom ne kerüljön a lakóházak ablaka alá
- Az újszegedi vasútállomás a teljesen új körút mellett, a troli- és autóbuszokhoz közel kerüljön kialakításra. Megjegyezzük, hogy jelenleg Makó felől a városba ömlő gépjárműforgalom mérséklése kizárólag a vasúti híd megépítése után képzelhető el, ezért a vasúti kapcsolatnak nem szabadna kimaradnia a kivitelezés első üteméből.
- Tartsanak lakossági fórumokat a környéken élőknek, és a város érdeklődő polgárainak az összes tervezési fázisban, a szakmai civil szervezeteket a tervezési folyamatba vonják be!
Közlekedő Tömeg és a Magyar Közlekedési Klub részletes állásfoglalása az alábbi linken érhető el:
A Magyar Kerékpárosklub Szegedi Területi Szervezete az alábbi linken olvasható postban számolt be álláspontjáról:
A Járda a gyalogosoké facebook oldalán az alábbi megosztással tiltakozik:
*: Szeged Megyei Jogú Város vonatkozó fejlesztési koncepciói, stratégiái:
Fenntartható Mobilitási Terv (SUMP):
https://www.szegedvaros.hu/fenntarthato-varosi-mobilitasi-terv-sump
"Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását; Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést."
" A fenntartható mobilitás eléréséhez olyan intézkedések meghozatala szükséges, melyek következtében a városhatáron belüli egyéni motorizált közlekedés részaránya nem növekszik, lehetőség szerint akár csökken is. Ez a trend a környezetterhelés csökkentésével, az igénybe vehető városi területek növekedésével hozzájárul a városlakók életminőségének, egészségének javulásához."
"A jól használható, megfelelő mennyiségű és minőségű zöldfelületek, a jó minőségű, élhető, vonzó és tiszta városi közterületek kialakulása, valamint az éghajlatváltozás kihívásaira adott megfelelő helyi válaszok révén a városi klíma javulása, továbbá az alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedés támogatásával a levegőminőség javulása a Mobilitási tervnek is kiemelt célja."
"A kerékpár és a gyalogos infrastruktúra leromló állapota mellett a kezdeti lendületet rövid időn belül stagnálás követheti. A nem egységes értékrend szerint megvalósuló egyéb területeken történő beavatkozások pedig kikezdhetik az eddigi eredményeket is."
Szeged Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója:
“A fenntartható város első és legfontosabb követelménye az „autófüggőség” gyógyítása a meglévő városrészekben, a fejlesztéseknél pedig kialakulásának megakadályozása. A cél: a szokásos hétköznapi tevékenységhez szükséges helyváltoztatásokat a lakosság döntő többsége gyalog, kerékpáron vagy közösségi közlekedési eszközökkel bonyolítsa le.”
Szeged Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Koncepciója:
"A Déli-híd megépítéséhez kötődően a Belvárosi-hídon csak a tömegközlekedés és a kerékpárút vezetne át."
"A belváros környezetminőségi szempontból legyen kiemelten védett, alacsony, távlatban zéró kibocsátású zóna.”
“A belváros legyen elérhető, de ne legyen átjárható személygépkocsival.”
Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója:
"Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő , fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést."
"Ahol szükséges, az utcafelületek újraosztásával, lehetőség szerint zöldfelületek beiktatásával kell biztosítani a kényelmes és biztonságos közlekedés lehetőségét. Akadálymentesítéssel biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférést minden közlekedő számára. A környezetet nem vagy kevéssé terhelő közlekedési eszközök használatára kell ösztönözni a lakosságot. Használni kell a közösségi közlekedést előnybe részesítő forgalomtechnikákat, korszerűsíteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét, fel kell számolni az alágazat kapacitáshiányait, csökkenteni kell az elérési időket. Intermodális csomópontokat, eszközváltó helyeket kell kialakítani. Tovább kell fejleszteni a kerékpáros infrastruktúra elemeit. Minél nagyobb számban kell kijelölni csillapított forgalmú övezeteket. Gondoskodni kell a kerékpárosok biztonságos átvezetéséről a közlekedési csomópontokban. (...) A harmadik Tisza-híd tervezett megépítésével indokolt a Nagykörút körgyűrűvé fejlesztése."
Integrált Városfejlesztési Stratégia:
“A városközpont nagyobb részének mentesítése a gépjárműforgalomtól mind az idegenforgalmat, mind az ott élők életminőségét alapvetően javítaná.”
Kerékpárforgalmi Hálózati Terv:
“Egyedülálló, hogy egyszerre magas a kerékpározás és a közösségi közlekedés részaránya, e két, környezetkímélő közlekedési mód tudatos fejlesztésével a város elérte, hogy itt az egyik legalacsonyabb a gépjármű-használat, Szeged hazánk legélhetőbb közlekedéssel rendelkező középvárosa. “
“A személygépjármű-ellátottság növekedéséről néhány évvel ezelőtt még azt feltételezték, hogy tetőzik. Később belátták, hogy a gépjárműállomány folyamatos növekedését az infrastruktúra fejlesztésével, a kapacitások növelésével lehetetlen követni, a torlódások csak még tovább nőnek, a parkolás pedig egyre nagyobb problémákat okoz. A fenntartható fejlődéshez egyértelműen radikális változás szükséges.”
“Gépjárműforgalom sebessége és nagysága (összetétele): a nagy sebességű és nagymértékű párhuzamos (egyes esetekben keresztező) gépjárműforgalom negatívan hat a kerékpáros közlekedés biztonságára, akadálymentességére és kényelmére. Ezen belül a nehézgépjármű-forgalom nagyobb aránya is negatív hatású. “
“Célszerű szervezett módon felhasználni a kerékpáros civil szervezetek (pl. Magyar Kerékpárosklub) szakmai tudását és helyismeretét a kerékpárosokat érintő beavatkozások alkalmával. Javasolt rendszeres szakmai egyeztetések tartása. A közlekedési és közterületi beavatkozások előkészítése során már a tervezés kezdetén, majd folyamatosan javasolt kikérni a helyi kerékpáros civilek véleményét, az elkészült létesítményekkel kapcsolatos tapasztalatokat, észrevételeket pedig utólag érdemes összegyűjteni. “
Aláíró szervezetek:
- Magyar László szakértő, Energiaklub
- Pap Dániel aktivista, Extinction Rebellion Magyarország
- Veszprémy Márton aktivista, Friday for Future Magyarország
- Kаjоs Bаrnаbás alapító, A Járda a Gyalogosoké
- Fodor Gergely elnök, Közlekedő Tömeg Egyesület
- Kürti Gábor elnök, Magyar Kerékpárosklub
- Pongrácz Gergely elnök, Magyar Közlekedési Klub
- Tömör Miklós projektmenedzser, Város és Folyó - VALYO
- Árva János alapító, Velo Budapest