Hírek: Érd

Miközben Budapesten Tarlós István a tömegközlekedés és a kerékpározás visszaszorítására készül, és kínai, amerikai, svájci, osztrák és francia városok példáira hivatkozva akarja még jobban előtérbe helyezni az autózást, ezekben az országokban épp a bringázás mellett teszik le voksukat a polgármesterek. Nagy ívű tervek, merész vállalkozások és sikeres példák direkt nem Hollandiából és Dániából, amelyekből mi is tanulhatnánk.

BAM 2014. ősz listák

A Magyar Kerékpárosklub hétvégi Tisztújító Közgyűlésén a 3 éves mandátum lejárta, valamint László János sajnálatos háttérbe húzódása nyomán a klub tagjainak új elnökséget kellett választania. A 3 régi és 2 új fővel felálló vezető testület első ülésén Kürti Gábort választották az egyesület új elnökévé.

2015 telén helyezték üzembe Rotterdam első eső- és hóérzékelő rendszerét, mely lehetővé teszi, hogy a bringásokra hangolt lámpáknál kevesebbet kelljen várni, ha rosszra fordul az idő.

Kevesen tudják, de a hamarosan elinduló „Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó” Dunától a városhatárig vezető fejlesztése a főváros első igazi városi zöldútja lehet. A Szilas-patak menti kerékpárút egy kis előnyt szerzett XVI. kerületi szakaszai kiépülésével, de egyelőre az sem járható végig teljes budapesti hosszán. De mi az a zöldút?

A "kerékpáros utca" vagy „kerékpáros út” fogalma - remélhetőleg csak egyelőre - nem létezik a magyar KRESZ-ben. Ezekben az utcákban a gépjárművekhez képest a kerékpáros forgalomnak van előnye, de nem zárja ki a gépjárműforgalmat sem. A magyar jogban a „behajtani tilos, kivéve kerékpár" feltétel segítségével lehet közel hasonló szabályozási feltételeket elérni.