Többen járnak biciklivel Koppenhága belvárosában, mint ahányan autóval

Újabb mérföldkőhöz érkezett a dán főváros, hogy igazán kerékpárosbarát lehessen. Fel tudják-e venni mások is a tempót?

Fotó: Mikael Colville Andersen

A koppenhágai bicikliszámlálók új csúcsot mértek 2016 novemberében: a városközpontban már több kerékpár van, mint autó. 2015-höz képest 35080-al több, 265700 bicikli állt forgalomba, szemben a 252600 autóval. Koppenhága önkormányzata 1970 óta végez kézi forgalomszámlálást a belváros számos pontján – akkor 351133 autó és 100071 kerékpár volt. Tehát az elmúlt 40 évben csökkent az autók és nőtt a kerékpárok száma a belvárosi forgalomban. 

Athlyn Cathcart-Keays Guardian-en megjelent írásának magyar fordítását Reményi Édua és Gaál Dávid készítette, Halász Áron szerkesztette.
Csatlakozz a
 Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!

Az első elektromos bicikliszámlálót 2009-ben helyezték üzembe a városházánál, ma pedig már 20 helyen mérik a forgalmat szerte a városban. 

Csökkenő autózás - növekvő kerékpározás
forrás

Koppenhága erős politikai elköteleződéssel bevezetett kerékpárosbarát erőfeszítései kifizetődők voltak, az elmúlt 20 évben 68%-kal nőtt a biciklis forgalom. Ritt Bjerregaard (az előző főpolgármester) elkötelezett és valódi támogatója volt a biciklizésnek – mondta a 2006-2009 között műszaki és környezeti ügyekért felelős alpolgármesterként, ma a dán kerékpáros szövetség elnökeként dolgozó Klaus Bondam a Guardiannek. Újfajta, urbanista hozzáállással és a fenntarthatóságra helyezett hangsúllyal igazi áttörést sikerült elérni, idézi Bondamot a brit lap.

2005 óta 1 milliárd dán koronát fektettek a kerékpározásba, amiből többek között új biciklis és gyalogos hidak épültek. „A kerékpározás az élet részéből a város fő meghatározó elemévé vált” – mondta Bondam.

Morten Kabell, jelenlegi műszaki és környezeti ügyekért felelős alpolgármester is a városi kerékpározás töretlen fejlődéséről beszélt. Kabell szerint a város legbelső magja egy évtizeden belül autómentes lesz, valamint igyekszik elérni, hogy a kerékpárral megtett utak aránya 2025-re egész Koppenhága területén elérje az 50%-ot. Ez nem is túl nagyratörő terv, hiszen már most 41%-on állnak.

A"Biciklis kígyó" nevű híd - forrás

A célnak azonban keresztbe tehet, hogy a 2019-ben átadásra kerülő új metrószakasz várhatóan csökkenteni fogja a bringázás arányát. "Kétségtelenül elvesz majd valamennyit a biciklis közlekedésből, ám számomra az a fontos, hogy környezetbarát közlekedési rendszerünk legyen. Amíg ez nem okoz dugókat és a légszennyezést, addig szerintem rendben van" - mondta az alpolgármester.

A 2016 novemberét megelőző évben 15%-kal nőtt a biciklis forgalom, míg az autóké 1%-kal csökkent. Koppenhága lakossága eközben folyamatosan nő, a belváros lakóinak száma a következő 15 évben 600 ezerről 715 ezerre kúszhat fel. Miközben több új lakónegyedben is növekedett az autótulajdonosok száma, a használat mértéke nem emelkedett. Kabell szerint az emberek látják, hogy a városban kerékpárral lehet a leggyorsabban jönni-menni.

A műszaki és környezeti ügyekért felelős alpolgármester a Guardian-nek kiemelte, hogy a kerékpárút-hálózat fejlesztésének köszönhetően egyre többen választják közlekedési eszköznek a biciklit.

Úgy gondolja, hogy a kihívás most már az, hogy az infrastruktúra kiépítése lépést tartson a lakosság növekedésével, ezért a metró bővítése mellett a meglévő kerékpáros infrastruktúra kapacitás- és hatékonyságnövelésén is dolgoznak. A múlt hónapban koppenhágai lakosok bevonásával azonosítottak olyan területeket, ahol hiányoznak, esetleg túl keskenyek, vagy túlterheltek a kerékpársávok. Tizenkét nap alatt több mint 10000-en osztották meg véleményüket egy online térképen. Főleg olyan kisebb javaslatokra is számítottak, mint a lámpák áteresztőképességének növelése, azt viszont nem gondolták, hogy a világ egyik legszélesebb és legforgalmasabb kerékpársávjának számító Norrebrogade-n vezető útvonalat túl keskenynek minősítik a használói.

A felmérés alapján dolgozzák majd ki az Elsődleges Kerékpárút Tervet 2017-2025-re, amelyben azonosítják, hol a legszükségesebb új vagy szélesebb kerékpársávokat építeni, kereszteződéseket átalakítani. Ez képezi majd az éves költségvetési tárgyalások során előkészített terveket.

Ide kattintva további kisfilmeket találsz Koppenhága bringabarát beruházásairól.

Utánozhatjuk?

Sok városnak egyelőre távoli álom, hogy leutánozza Koppenhága eredményeit. Kabell ugyanakkor úgy gondolja, hogy bárki meg tudja csinálni. "Nem a génjeinkben, vagy a csapvizünkben van a kulcs. Csak megmutattuk a világnak, hogy ha kerékpárosbarát infrastruktúrát építünk, akkor azt használni fogják" – mutat rá.

A számok szerint Londonban is csökken a gépjármű- és a kerékpár használata közötti szakadék. A Transport for London adatai azt sugallják, hogy a 2019-es reggeli csúcsforgalomban a belvárosban bringával közlekedők száma már ott is meghaladhatja az autózókét. A belvárosba belépő gépjárművek száma a reggeli csúcsidőben 2004 és 2014 között 86000-ról 64000-re esett, míg a kerékpárok száma 14000-ről 36000-re emelkedett. Az utak bringázhatóságán viszont van még mit javítani az angol fővárosban.

Mindeközben Hollandiában is közel járnak ahhoz a ponthoz, amikor a kerékpárral megtett utazások száma 50%-ot érjen el. Amszterdamban a belvárosi utak 48%-át pedálozva teszik meg, míg Groningen központjában az összes utazás 61%-ában kerékpárokat használnak.

Persze nem minden város tart ebbe az irányba. Pekingben 1986 és 2010 között 60%-ról 17%-ra csökkent a kerékpárhasználat, a magasabb státuszt jelentő autók tulajdonlása több mint négyszeresére nőtt az elmúlt 16 évben. Kabell szerint a kínai metropoliszok vezetőinek is tudnak példát mutatni, a kerékpáros infrastruktúra valamint a kerékpárkölcsönző-rendszerek fejlesztése ott is folyamatosan téma.

Kabell következő lépése, hogy jó alternatívát kínáljon az autó helyett. "Nem lehet csak úgy betiltani az autókat, és csak ezután próbálni kezdeni valamit a helyzettel. Egyszerre bővítjük a metrót és a fejlesztjük a kerékpáros infrastruktúrát. Kínálj alternatívát az embereknek, majd lassan add át az autók által használt tereket a kerékpároknak" – ismertette a Guardiannek a dán főváros stratégiáját.

Így olcsóbb is: az elmúlt 12 év kerékpáros beruházásainak költsége csupán fele annak, amit a város az északi részén épülő elkerülőútra költött.

Csatlakozz a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!
A csoport eddigi fordításait itt találod.
 


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?
Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.

Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod, hanem rengeteg szolgáltatás és kedvezmény is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!