Hírek: Érdeklődőknek

"Természetesen senki nem gondol arra, hogy kötelezővé kéne tenni a kerékpár használatát vagy hogy az ember nagyszülei is azzal járjanak, de ha sikerülne elérni, hogy a városi közlekedés jelentős hányada biciklivel történjen az autóhasználat csillapítása, utcák lezárása, dedikált biciklisávok építése, az utcai parkolás korlátozása és egyéb stratégiai lépések révén, a potenciális előnyök hatalmasak lehetnek."

A Fények városa a Bringák városa lett, a polgármester pedig most „15 perces” kompakt várossá alakítaná, ahol szükségtelen autóba ülni. Olvasd el, hogy csinálta!

Ha menned kell valahova, inkább bringázz! – olvasható a plakátokon, melyek kihelyezésével a Magyar Kerékpárosklub rendhagyó Bringázz a Munkába kampányának új epizódja indult el Budapesten. A BKK megállóiban a „miért?” kérdésre is választ adnak: biciklin könnyebb tartani a távolságot, nem kell dugóban ülni és parkolóhelyet keresni, az immunrendszert mellett a szívet is erősíti, a város levegőjével is jót tesz és még a kedvünk is jobb lesz tőle. A 13 éve zajló, a koronavírus miatt újratervezett Bringázz a Munkába kampányban először kórházak és szociális intézmények dolgozói kaptak bicikliket, az új szakaszban online és BKK megállókban népszerűsítik a kerékpározást.

Idén egy különleges összejövetellel emlékeztünk László Jánosra - a Kerékpárosklub tiszteletbeli örökös elnökére - születésnapja alkalmából. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese mesélt a budapesti kerékpárpolitika változásáról a kerékpáradó századforduló környéki eltörlésétől kezdve. Hogyan lett Budapest Európa egyik legbiciklisebb városa, miként veszett el ez a kerékpáros kultúra a szocializmusban, majd kik és hogy próbálták meg visszaépíteni az 1980-as évektől napjainkig?

Frissített javaslatcsomaggal fordult Karácsony Gergely főpolgármesterhez a Kerékpárosklub, hogy még több ember tudja kerékpárral elkerülni a koronavírusos fertőzésveszélyt, illetve biciklire ülni a koronavírus-járvány elvonulásával. A főpolgármesternek adott listában Budapest hiányzó kül- és belvárosi kapcsolatait, forgalomcsillapítási céljait, illetve a belvárosi metrópótlás elkerülését segítő útvonalakat tettük előtérbe. Kerékpártárolók sűrítését és kerékpározás kommunikációját is kértük a fővárostól. Nemzetközi példák alapján felsoroltunk szélső sávok helyén bevezethető ideiglenes kerékpársávokat is, amelyeket a járványhelyzet és a közlekedési igények fogyelembevételével lehet érdemes megvalósítani.

Érdekvédők világszerte a gyalogos- és kerékpárosbarát átalakítások hosszú távú megmaradását szorgalmazzák. Földkörüli áttekintés a világ nagyvárosainak a koronavírus válság idején bevezetett kerékpár- és gyalogosbarát fejlesztéseiről.