Érdekvédők világszerte a gyalogos- és kerékpárosbarát átalakítások hosszú távú megmaradását szorgalmazzák. Földkörüli áttekintés a világ nagyvárosainak a koronavírus válság idején bevezetett kerékpár- és gyalogosbarát fejlesztéseiről.

Budapest, Villányi út
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az eredeti cikk a The Guardian hasábjain jelent meg. Készült a Kerékpárosklub fordítócsoportjában. Buday Bence fordította, Halász Áron szerkesztette. Csatlakozz te is fordítócsoportunkhoz, hogy minél több külföldi jó példát mutathassunk be!

Athén polgármestere kijelentette, hogy „felszabadítja” a köztereket az autóktól. Párizsi kollégája azt mondja, nem kérdés, hogy a város vissza fog e térni a koronavírus előtti forgalom szintjéhez és szennyezés mértékéhez. Berlinben 22,5 kilométer új kerékpársávot alakította ki szinte egyik napról a másikra.

Az egész világon, Dublintól Sydneyig, a városokat radikálisan átalakítják a kerékpározók és gyalogosok érdekében, mivel az üres utcák lehetőséget adnak a helyi önkormányzatok nagyszabású projektjeinek (gyorsabb) végrehajtására.

Kerékpáros érdekvédők és környezetvédő aktivisták arra buzdítják a kormányokat, hogy a változtatások hosszú távon, a járvány után is maradjanak meg, és ne féljenek az autós lobbitól. A görög főváros az egyik legambiciózusabb megújító programba kezd bele, amelyet a polgármester, Kostas Bakoyannis szerint a pandémia gyorsított fel. A napokban bejelentette, 50.000 négyzetméter közterületet nyit meg a gyalogosok és kerékpározók számára.

Az átalakítások középpontjában egy négymérföldes nagy sétány lesz, amely egyesíti a történelmi városközpont régészeti lelőhelyeit. A járdákat kiszélesítik, a sugárutakat gyalogosítják, a tereket kibővítik, az Akropolisz alatti területeket autómentesítik.

Athén
Fotó: Aris Messinis / AFP

Bakoyannis, aki tavaly Athén legfiatalabb polgármestere lett, nyíltan állítja, hogy a pandémia meghatározó szerepet játszott az infrastrukturális átalakítások felgyorsításában, amelyek máskülönben két évig is elhúzódhattak volna.

„Van ez a talán soha vissza nem térő lehetőségünk az életben, és gyorsan be szerettük volna fejezni a munkálatokat” – jelentette ki. „A cél az, hogy a korábban autók foglalta tereket az embereknek adjuk, akik gyalog szeretnék élvezni a várost… Athén tisztább, zöldebb és jobban megvilágított lesz.”

Budapesten az elmúlt hónapban 19 kilométernyi ideiglenes kerékpársávot alakítottak ki a város legforgalmasabb útjain. A tavaly ősszel nagyrészt zöld programjával megválasztott Karácsony Gergely polgármesternek (kezdetben – a szerk.) nem okozott nagy gondot okozott a kerékpársávok bevezetése, miután sokan hangot adtak ellenérzésüknek a város kiváló, de a pandémia idején jellemzően tömött közösségi közlekedési rendszerével kapcsolatban.

A Fővárosi Önkormányzat folyamatosan figyeli a forgalom szintjét és megjegyezte, hogy az ideiglenes sávok közül megmaradhat néhány azután is, hogy az élet visszatért a megszokotthoz. Társadalmi párbeszédet terveznek arról, hogy hol és miképp vezessenek be újabb kerékpársávokat a jövőben.

Nagyságrendileg 32 mérföldnyi ideiglenes kerékpársávot alakítottak ki Párizsban, az autólobbi legnagyobb felháborodására, akik a városháza előtt tiltakoztak „jogaik megcsonkítása” ellen. A fő útvonalakat, úgymint a Rue de Rivoli és a Rues Saint Antoine, valamint a kelet-nyugati útvonalakat fokozatosan zárják le a személyautó forgalom elől, és további 48 kilométernyi új kerékpársáv kialakítását tervezik a városban.

A francia főváros 20 millió eurós, kerékpárhasználatot ösztönző planvélo programjának a részeként sok párizsi veheti igénybe a régi kerékpárok felújítására fordítható 50 eurós támogatást.

Párizs
Fotó: Bertrand Guay / AFP

A kerékpározásnak újabb lökést adó változtatások támogatói olyan legfrissebb tanulmányokra hivatkoznak, amelyek egyike kimutatta, hogy Párizsban egy átlagos utazás 2,5 kilométer távolságnál kisebb, amely a legtöbbek számára kerékpárral kényelmesen megtehető, egy másik pedig rávilágít, hogy a kipufogógázok csökkenésével drámai mértékben javult a város levegőjének minősége.

Anne Hidalgo polgármesterasszony 2014-es választási programjának egyik pillére volt az emberek személygépkocsi használatról kerékpárra váltásának ösztönzése. Az autós lobbi reményei ellenére, miszerint a gépkocsi forgalom újra megjelenhet a városban, ha már a vírus kezelhető maradt, Hidalgo úgy nyilatkozott, Párizsnak nem szabad visszatérnie a koronavírus előtti forgalmi dugókhoz és a járművek okozta légszennyezéshez.

Olvasd el ezt is: Hogyan lett Párizsból kerékpáros történet és milyen példával szolgálhat más városok számára?

A dublini városi tanács a távolságtartás megkönnyítésére az ír főváros gyalogos- és kerékpáros közlekedésének fejlesztésébe kezdett, amely az „ideiglenes mobilitási tervben” állandóvá válhat. Az önkormányzat a Trinity College szomszédságában lévő College Greent és más városrészeket választotta a merész átalakítások központi helyszíneivé.

Az ötlet szerint a következő egy-másfél évben a gyalogosok és kerékpárosok számára nagyobb teret kell biztosítani a városi közlekedés során, mikor az üzletek és egyéb vállalkozások újra kinyitnak azokban az utcákban, ahol eddig fojtogató volt a forgalom.

Dublin
Fotó: Brian Lawless / PA

Európa egyik legnagyobb légszennyezettségű városában, Milánóban az önkormányzat úgy nyilatkozott, 35 kilométernyi utcát alakítanak át a nyár folyamán az autók helyett a gyaloglás és kerékpározás számára teret biztosító program részeként. A forgalmi dugókat okozó torlódások 30-70%-ra estek vissza a kijárási korlátozások alatt, ezzel együtt a levegőszennyezés is jelentősen csökkent.

Róma önkormányzata jóváhagyta közel 150 kilométer kerékpárút építését a város fenntarthatóbbá alakítása érdekében, miközben így az embereknek is könnyebb lesz betartani a távolságtartásra vonatkozó előírásokat. A kormány gazdaságélénkítő csomagjában az 50.000 főnél nagyobb városokban élők 500 eurót igényelhetnek új kerékpár vásárlására. A támogatás robogókra, elektromos kerékpárokra és segwayekre is felhasználható.

A kolumbiai Egan Bernal tavalyi Tour de France győzelme nagy bringás fellendülést váltott ki Bogotában. Száz kilométernyi utat autómentesítenek vasárnaponként, lehetővé téve a kerékpározók számára, hogy kipufogógázok és dudaszó nélkül tekerhessenek az utcán.

Ez a lelkesedés megkönnyítette a kerékpározni szerető Claudia López polgármester dolgát, mikor új kerékpársávok bevezetésére került sor - amely kezdeményezés egyébként a tömegközlekedés használatának 35%-os kapacitásra csökkentéséről szóló tervek része volt a járvány országos kezelése érdekében. A napokban mintegy 80 kilométernyi új kerékpárút létesítését jelentették be a meglévő 482 kilométeren felül.

Bogota
Fotó: Raúl Arboleda / AFP

A város déli részén 7.000 fő használja a kerékpárutakat; Nicolás Estupiñan, a közlekedésért felelős osztály vezetője Twitter bejegyzésében ezt írta: „Napról napra több bogotai ül biciklire és marad is nyeregben!”

Hasonló fejlesztések történnek Brüsszeltől Sydneyig, amerikai városok közlekedési hatóságai pedig úgy nyilatkoznak, „robbanás van a kerékpározásban”. Kalifornia „lassú utcák” programjától kezdve New York progresszív útlezárásaiig néhány város azt tervezi, hogy a most bevezetett változtatások megmaradnak.

Berlinben egy évtizedig is elhúzódhat, míg kialakítanak egy új kerékpársávot, ám a koronavírus okozta válságban 22,5 kilométernyi, közúti forgalomtól elválasztott, ideiglenes bringasáv létesült 10 nap alatt. Legtöbbjük maradni is fog – erősítette meg a városháza –, amit az a tény is alátámaszt, hogy egyre több berlininek (a legutóbbi adatgyűjtés szerint 43%-nak) nincs autója, és a bicikli a tömegközlekedésben a vírus miatt fellépő feszültségeket is segít oldani.

A német autóklub (ADAC) rendkívül kritikus volt, hogy az önkormányzatok országszerte „kihasználják a vészhelyzetet”, hogy ilyen és ehhez hasonló változtatásokat végrehajthassanak.

„A gépjárműforgalom ideiglenes csökkenése és a véletlenszerű kerékpárhasználat nem fordítható le a közlekedési területek maradandó újraelosztásának erőszakos megvalósítására” – állítja Volker Krane az ADAC részéről. Szerinte a kerékpársávok minimálisan járulnak csupán hozzá a kerékpározók biztonságához.

Még olyan városokban is, ahol nem vezettek be különösebb kerékpározást segítő intézkedéseket, a bringások éreztetik jelenlétüket. Jordánia fővárosában, Ammanban arról beszéltek, mennyire élvezték az autóforgalom elől hat hétre elzárt üres utcákat, ahol máskor az agresszív vezetési kultúra leszorítja őket az útról.