Hírek: fejlesztés

Képzeljük csak el, milyen egyéni és helyi hatásai lennének, ha a több ezer érdi, gödöllői, tatabányai, esztergomi, váci vagy székesfehérvári ingázó kerékpárral közelíthetné meg a vasútállomásokat! Ők az autópályák helyett 10-15 perc alatt eltekernének a helyi vasútállomásra, vonatra szállnának, majd a városban egy második – akár saját vagy közösségi  – bicikli segítségével a munkahelyükre érnének. A vonaton pihenni, vagy már dolgozni tudnának, és a napi testmozgás is ingyen meglenne.

Szombaton a Kerékpárosklub több mint 30 önkéntese, területi szervezeti vezetője és munkatársa találkozott a Szimpla Kertben, hogy a legfontosabb idei ügyeinkkel, a helyi csoportok munkájának és új tagok bevonásának hatékonyabbá tételével foglalkozzunk.

Budapest mellett vidéken is aktívak vagyunk. Célunk mindenhol ugyanaz: vonzó és biztonságos utak tegyék elérhetővé az uticélokat mindenki számára. Olvasd el, milyen beruházásokhoz szóltunk hozzá 2017-ben!

Az autózás terjedésével nem csak a zaj és szmog növekszik, nem csak értékes városi közterületeket veszítünk a parkolás elterjedésével, utcára menni is veszélyesebb a gyors és nehéz járművek által okozott sérülések súlyossága miatt. A másokra alig veszélyes közlekedők (kerékpározók, gyalogosok) kerülőutakra vagy föld alá kényszerítése, védőfelszerelésekbe öltöztetése nem oldja meg a balesetveszély valódi okát. A várostervezők sokszor ezt az egyszerűbbnek tűnő megoldást választják, de ezzel csak az autóhasználat - és az azzal járó problémák - terjedését segítik. Valódi megoldást a többségi városhasználók - gyalogosok, tömegközlekedők, kerékpározók -, vagyis a gyengébb közlekedők védelme jelenti. Itt van pár eszköz, amivel ez kivitelezhető.

Az utóbbi hónapokban újabb uniós forrásokból finanszírozott kerékpáros fejlesztéseket hagytak jóvá összesen közel 47 milliárd Ft értékben. Ebben jelentős számban vannak igen hasznos projektek, de óriási különbségeket lehet felfedezni minőségben és korszerűségben az egyes pályázatok között.

A legújabb, 2014-2020 közötti időszakra szánt uniós támogatási programok egyike az ún. Fenntartható városi közlekedés, ami számos pályázati kiírásban támogatja sok milliárd forinttal a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedés fejlesztését Magyarország városaiban. Elvileg. A valóságban ezzel szemben a kiírásban jól elrejtett lehetőségekre („közlekedésbiztonsági fejlesztések”, parkolófejlesztés forgalomcsillapítás részeként) építve egyes önkormányzatok a forrás céljával teljesen ellentétesen parkolóházakra és turbókörforgalmakra fordítják ezeket az összegeket. A fenntartható közlekedési módokra csak minimális összegeket szánnak. Épp azokban a megyei jogú városokban jellemző ez a gyakorlat, ahol kisebb városokhoz képest nagyobb az autóforgalom, de fejletlen a helyi tömegközlekedés, a kerékpározás viszont ki tudná szolgálni a mindennapos közlekedési igényeket.