Hírek: partnerség

A Kerékpárosklub javaslatcsomagját követően elindultak a rendkívüli bringás fejlesztések Budapesten, amik könnyebbé teszik a koronavírusmentes bringázást a még nem kerékpározóknak is. Ha viszont elindultunk, parkolni is kell valahol. Bringatárolók helyszíneire gyűjtünk ötleteket, amiket leadhatunk a Fővárosnak. Segítsetek összegyűjteni őket!

A koronavírussal kapcsolatos jelenlegi kereskedelmi korlátozások és esetleges későbbi szigorítások alatt is biztosítsák a bicikliszervizek rendes nyitvatartását, kérik a kormánytól kerékpáros szervezetek és vállalkozások. A lakosság 84%-a számára elérhető kerékpározást biztosító vállalkozások - óvintézkedések melletti - nyitvatartása az egészségügyi és környezeti haszon mellett a biciklizés járványmegelőzésben betöltött szerepét is segíti. A nemzetközi példák alapján a Kerékpárosklub által írt levélhez csatlakoztak a Magyarországon működő nagyobb kerékpáros szakmai civil szervezetek, a kerékpáripar és kereskedelem főbb szereplői, illetve kerékpáros vállalkozások.

A fenti kérdésre kereste a választ több tucat önkormányzati dolgozó és városvezető részvételével megtartott előadásában a Kerékpárosklub elnöke, a kerékpározás előnyeit és a kerékpáros beruházások sikertelenségének okait is elemezve. Nem az ma a baj, hogy kevesen akarnak vagy tudnak kerékpározni, hanem az, hogy kevesen mernek – mondta Kürti Gábor, a megoldás érdekében a Kerékpárosklub szakmai együttműködését ajánlotta.

906 ezer kilométert megtéve, 255-ször tekerte le a Giro d’Italia távját, és 84 148 pohár banánturmixban rejlő kalóriát égetett el az a több mint 8600 ember, aki csatlakozott a Bringázz a munkába! kampányhoz 2019 során. Az idei kétfordulós, nyereményjátékkal összekapcsolt kampányban értékes kerékpárokat és a Giro d’Italia olasz kerékpáros körversenyre szóló utazásokat is lehetett nyerni.

Hiánypótló kerékpáros kutatást készített a Magyar Kerékpárosklub az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, még soha nem lehetett ilyen átfogó képet kapni a hazai kerékpározási szokásokról. Kiderült, hogy a felnőtt lakosság 70%-a szokott valamilyen gyakorisággal kerékpározni. 17%-nak ez az elsődleges közlekedési eszköze, 38 % legalább hetente biciklire ül. Dél-Alföld a legbringásabb régió, a budapestiek 16%-a hetente többször közlekedik biciklivel. A felmérésből kiderült, hogy a lakosság túlnyomó része támogatja a kerékpárosbarát infrastruktúra-fejlesztést, ami a legfontosabb húzóerő lehet a bringára váltáshoz.

A Fővárosi Önkormányzat május végi Közgyűlésén elfogadták a Balázs Mór Terv helyébe lépő új Mobilitási Tervet. Stratégiai fontosságú dokumentumról van szó, ez alapján dől el, milyen irányba fejlődik Budapest közlekedése a következő évtizedben. A Kerékpárosklub több ponton is aggályosnak találta az elfogadásra javasolt anyagot, amit a Fővárosi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásunk alapján véleményeztünk az elfogadása előtt, és javaslataink alapján egyes helyeken javították is. A Kerékpárosklub célja, hogy az is bringára tudjon ülni, aki még nem teszi, és azok is kényelmesebben kerékpározhassanak, akik már az utakon vannak. Esélyesnek tűnik, hogy a 2024-ig szükséges fejlesztésekről szóló 12+1 pontunk megvalósuljon a stratégia alapján, bár kevés konkrét utcanév szerepel a tervben. Az új Budapesti Mobilitási Terv esély egy környezet- és emberbarát, biztonságos és egészséges közlekedési rendszer kiépítéséhez, de vajon meg is valósítják a leírtakat?