A fenti kérdésre kereste a választ több tucat önkormányzati dolgozó és városvezető részvételével megtartott előadásában a Kerékpárosklub elnöke, a kerékpározás előnyeit és a kerékpáros beruházások sikertelenségének okait is elemezve. Nem az ma a baj, hogy kevesen akarnak vagy tudnak kerékpározni, hanem az, hogy kevesen mernek – mondta Kürti Gábor, a megoldás érdekében a Kerékpárosklub szakmai együttműködését ajánlotta.

Évtizedes, az utcai demonstrációktól a főpolgármesteri szintű tárgyalásokig ívelő civil érdekképviseleti tapasztalatait sűrítette előadásába a Kerékpárosklub elnöke a városvezetőknek tartott, az Aktív Magyarország kormánybiztosság által szervezett konferencián.

Kürti Gábor először arra adott választ, miért érdemes fejleszteni a kerékpározás feltételeit.

Az autók számának növekedésével csökken a rendelkezésükre álló hely, amire megoldást jelenthet a kis helyigényű kerékpározás támogatása. A dugókkal és nagy zavarérzékenységgel ellentétben a bicikli kiszámítható közlekedést nyújt, nem szennyezi a levegőt, csöndes és egészséges – sorolta az előnyöket.

Külön kiemelte a kerékpáros fejlesztések költséghatékonyságát, példának az autóparkolók és kerékpártárolók építésének helyigénye és költsége közti különbséget hozva. Ehhez kapcsolódóan emelte ki, hogy a helyi üzletek forgalmát is növeli, ha sokan tudnak a környezetükben kerékpárral járni.

„Magyarország a kerékpározás feltételeinek javulására vár” – mondta Kürti Gábor, a Kerékpárosklub megbízásából készült reprezentatív kutatás eredményeit ismertetve. A kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság 70%-ának van kerékpárja és 84% hozzáfér saját, kölcsön vagy bérelhető biciklihez.

Az adatok alapján nem mondható egy kisebbség hobbijának a kerékpározás, más országokban a kerékpározás terjedése előtti legnagyobb akadály a rendelkezésre álló kerékpárok hiánya – mondta. Ezzel szemben Magyarországon a lakosság többsége sokkal többet kerékpározna, ha a feltételei javulnának, derült ki a kutatásunkból.

„Nem az a baj, hogy kevesen tudnak kerékpározni, hanem kevesen mernek.” A többségük hétvégén, biztonságosnak vélt körülmények között egy bicikliúton kirándul valahova, de az ingázásban – ami a legnagyobb segítség lenne a városnak – nem jelennek meg, fejtette ki Kürti.

A kerékpározás iránti igény a kerékpározás előtti akadályok csökkentése iránti igényként jelenik meg, ami valójában a kerékpárosbarát városok kialakítására vonatkozó igény – húzta alá a Kerékpárosklub elnöke. Jól látszik ez a lakótelepeken, ahol utcai kerékpártárolók hiányában minden harmadik, negyedik erkélyen ott áll egy vagy több bringa – tette hozzá.

Milyen a kerékpárosbarát város?

Kürti Gábor szerint a kerékpárosbarát város biztonságos helyet ad a biciklis közlekedésnek. Ez a hely egyébként már megvolt, mondta az elnök, aki szerint minden kerékpárosbarát fejlesztés legnagyobb akadálya a helybiztosítás kérdése.

Felhívta a városvezetők és tervezők figyelmét arra is, hogy míg autóval a leglogikusabb és egyszerűbb módon lehet keresztül szelni a várost, és a BKK Futár szolgáltatása óta a budapesti tömegközlekedés is 21. századivá vált, kerékpárral bonyolultan és kényelmetlenül lehet eljutni A pontból B pontba. Az infrastruktúra funkcionalitásához ugyanakkor nem csak a logikus vonalvezetés, hanem a vonzó kialakítás is hozzátartozik.

A kerékpárosbarát város egyben intermodális is Kürti Gábor szerint. Erre a legjobb példa szerinte, ha biciklivel is elérhetővé tesszük a vasútállomásokat az ingázás megkönnyítése érdekében. Hozzátette, hogy a kerékpáros fejlesztéseket sem különálló, önmagukért való győzelemként kell felfogni, hanem egy rendszer részeként.

Fontos, hogy egy város emberléptékű legyen, emelte ki. Példának a holland településeket hozta fel, amelyek lakóövezeteiben radikálisan csökkentették a forgalmi terhelést és javították ezáltal az életminőséget. A város 80-90%-át kitevő lakóövezetek forgalomcsillapításával a kerékpározásra kiemelkedően alkalmas területeket nyerhetünk – mondta.

Kürti Gábor szerint a nyugat-európai városokban Budapesttel ellentétben nem a kapacitás növelésével, hanem a közérzet javításával vannak elfoglalva. Az ember ugyanis nem az autózás könnyebbé tételétől, hanem az általános közérzetjavulástól lesz boldogabb.

Mitől ódzkodnak akkor a döntéshozók?

A Kerékpárosklub elnöke szerint kulcsfontosságú megérteni a döntéshozói gátakat a kerékpározás mindenki számára előnyös fejlesztése előtt.

Az egyre jobb önkormányzati és állami együttműködések során azt tapasztalatuk, hogy egy-egy személy hozzáállásán állhat vagy bukhat a kerékpározás fejlesztése – mondta a klubelnök.

Ahogy mindenkinek, nekik is vannak előítéleteik. Ilyen lehet például a kerékpározásról alkotott képük.

Sokak szerint ugyanis a bringázás továbbra is csak egy sport, egy hobbi, vagy veszélyes és szabálytalanságokat eredményező dolog, amitől jobb megkímélni mindenkit. Az előítéleteket működő példák bemutatásával lehet eloszlatni Kürti szerint, ugyanis a sztereotípiák nem igazak, vagy rendszerhibából fakadó konfliktusok okozzák.

Akadályozhatja a döntéshozók támogatását, ha a kerékpározókra egy külön társadalmi csoportként tekintenek, ami a magyar kerékpártulajdonlási és kerékpározási szokások mellett értelmetlen. „A kerékpározók nem egy társadalmi csoport, hanem eszközt választó emberek.

„Soha nem gondolnánk társadalmi csoportként a trolizókra vagy villamosozókra. Ők ugyanazok az emberek, akik máskor biciklire is ülnek.”

Jellemző, hogy a döntéshozók a változások fogadtatásától, esetleges ellenérzésektől, ebből következően a hatalom elvesztésétől félnek – mondta Kürti. Ennek elkerülésére felmérések készítését javasolta. A vélemények kutatása abban is segít, amikor egy jellemzően autóval közlekedő döntéshozó saját szokásainak kivetítése alapján ellenzi vagy elképzelhetetlennek tartja egy útvonal bringázhatóbbá tételét, amivel a másképp gondolkodó vagy mást igénylő tömegekkel szúr ki.

Gyakran a múlt gyakorlataiból következtetnek a jövőbeli hatásokra, mondta a Kerékpárosklub vezetője. Erre a Lánchíd autómentesítése a jó példa: a hatásainak vizsgálatakor nem közlekedési módváltással, hanem az autóforgalom átterelődésével számolnak az ellenzők. Pedig azért nem bicikliznek sokan a Lánchídon, mert nincs jól megoldva az átkelés. Ha nem az autóké lenne a híd, máris rengetegen ülnének bringára vagy szoknának át a már nem dugóban álló buszokra.

„Mindenki pozitívan áll a kerékpározáshoz, amíg nem lépünk fel a területi újraosztás igényével” – számolt be tapasztalatairól a Kerékpárosklub elnöke. Pedig a budapesti kerékpáros forgalom növekedése előtti legnagyobb gát jelenleg a közterületek újraosztásának hiánya. Nem valósulhatnak meg a város ambíciózus fejlesztési céljai, amíg a „senkinek ne fájjon” elv érvényesül.

Hogyan nem fog sikerülni?

A Kerékpárosklub elnöke szerint amíg minden kerületben másmilyenek a biciklitárolók, az egyik sarkon járdán vezetett kerékpárutakon, a másikon pedig kerékpársávon között terelgetik az embereket, addig ad hoc beruházásokról beszélhetünk rendszerszintű fejlesztés helyett.

Egységes szemlélettel létrehozott infrastruktúra segít abban, hogy a közlekedők egy nyelvet beszéljenek – hangsúlyozta.

Kürti szerint a Budapesti Mobilitási Terv 2030-ra kitűzött 10%-os kerékpáros aránycélja pozitív, ugyanakkor évenkénti részcélok nélkül nem teljesíthető, hiszen a messzi céldátum nem sarkall a teljesítésére.

Sokszor sok pénzből épülnek kis hasznú beruházások, vagy kevés pénzből próbálnak kirakatberuházásokkal nagy eredményeket elérni – mondta. Alacsony összeget költenek a kerékpározásra ahhoz képest, ahányan azt igényelnék – fogalmazott. Pozitív ellenpéldaként az FKF hótakarításra is használható gépvásárlását és a vidéki kerékpárutak karbantartásának Magyar Közút Zrt-nek köszönhető fejlődését hozta fel.

Nagyon hiányzik a szemléletformálás – emelte ki Kürti. „Milliárdokat költünk aszfaltra, míg nagyon kevés pénzt a fejlesztések elmagyarázására.” Példaként a Bubi közbringarendszert hozta fel, amiről nem magyarázta el Budapest, hogy az nem a kerékpározóknak van, hanem a nem kerékpározó budapestiek közlekedésének megkönnyítésére hozták létre.

Szívesen segítünk

Egyre jobb együttműködésünk van az állami, fővárosi és önkormányzati vezetésekkel – mondta Kürti Gábor, a Kerékpárosklub szakmai partnerségét a városvezetők és tervezők figyelmébe ajánlva.

Mérnökeink várják a megkereséseket, hogy hasznos fejlesztésekhez adhassanak javaslatokat. Koncepciókat, hálózati terveket készítünk, ismerjük a külföldi jó gyakorlatokat és segítünk elérni a kerékpározókat – sorolta a Kerékpárosklub által nyújtott sokrétű együttműködés lehetőségeit.

„Csak kérdezzenek!” – zárta városvezetőknek és tervezőknek tartott előadását a márciusi konferencián a Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor.

Azóta sok helyen új önkormányzatokat választottak, a felajánlás azonban továbbra is, pártfüggetlenül érvényes.

Maradjunk kapcsolatban!

Ha nem szeretnél lemaradni budapesti híreinkről, iratkozz fel havi hírlevelünkre és riadóláncunkra, aktivista Facebook csoportunkba, I bike Budapest Facebook oldalunkra és Instagramunkra! Országos területi szervezeteink elérhetőségeit itt találod.

Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Maradjunk kapcsolatban!

• Iratkozz fel havi hírlevelünkre itt
• Kövess minket a Facebook-on.

Hogyan segíthetsz?

• Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide! Ne maradj le tagsági akciónkról!
• Támogass adománnyal! Bankszámlaszámunk itt érhető el.
• Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-43. További infók az 1%-ról.

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!