Hírek

Budapest mellett vidéken is aktívak vagyunk. Célunk mindenhol ugyanaz: vonzó és biztonságos utak tegyék elérhetővé az uticélokat mindenki számára. Olvasd el, milyen beruházásokhoz szóltunk hozzá 2017-ben!

Van egy csomó ötletünk, de nagyon kíváncsiak vagyunk arra, TE hogy érezted magad áprilisban. Töltsd ki a kérdőívet, és nyerj!

2017 májusában a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) Tervezési Bizottsága alatt megalakult az önálló Kerékpáros Albizottság azzal a céllal, hogy az útügyi szabályozás alakítása során a kerékpáros közlekedés szempontjai folyamatosan és hangsúlyosan megjelenjenek a szervezeten belül. A Kerékpáros Albizottság tagja Radics Miklós, a Kerékpárosklub műszaki tanácsadója.

Az autózás terjedésével nem csak a zaj és szmog növekszik, nem csak értékes városi közterületeket veszítünk a parkolás elterjedésével, utcára menni is veszélyesebb a gyors és nehéz járművek által okozott sérülések súlyossága miatt. A másokra alig veszélyes közlekedők (kerékpározók, gyalogosok) kerülőutakra vagy föld alá kényszerítése, védőfelszerelésekbe öltöztetése nem oldja meg a balesetveszély valódi okát. A várostervezők sokszor ezt az egyszerűbbnek tűnő megoldást választják, de ezzel csak az autóhasználat - és az azzal járó problémák - terjedését segítik. Valódi megoldást a többségi városhasználók - gyalogosok, tömegközlekedők, kerékpározók -, vagyis a gyengébb közlekedők védelme jelenti. Itt van pár eszköz, amivel ez kivitelezhető.

Hogyan lehetne megszüntetni a dugókat? Miért kéne gátat szabni a városainkat önmagára szabó autóközpontúságnak? Hatékonyabb a közlekedés attól, hogy gyorsabb? Miért nem jelentenek megoldást az elektromos autók? Interjú Hermann Knoflacher veterán bécsi közlekedéstervezővel a jelenlegi és jövőbeli mobilitásról.

November 15-én az ország 68 pontján 1284 kerékpárt számoltak össze önkénteseink, akik a „kivilágítatlan bringások” közhely mögött keresték az igazságot. Az ORFK-OBB támogatásával megtartott akció eredményeiből kiderült, hogy a bringások több mint háromnegyede (77.5%-a) elől és hátul is kivilágítva közlekedett – ugyanez az arány Budapesten 84.5% volt. A kivilágítottság mértéke település méretével együtt csökkent, de a nagyvárosokban így is 76% felett volt az előírt lámpahasználat.