Hírek

Lassan itt az év vége, ami azt jelenti, hogy újra ajándékakcióval szeretnénk meghálálni a Kerékpárosklub tagjainak támogatását. Idén november 6. és december 10. között belépő új tagjaink, illetve tagságukat megújítók között több mint 150 értékes és izgalmas ajándékot sorolunk ki! Az éves tagsággal a bringás fejlődésért végzett munkánkat támogatod, klubtagságoddal pedig kedvezményeket vehetsz igénybe szervizekben, szálláshelyeken és éttermekben is.

Október 11-13. között Prágában jártunk a Central European Active Mobility Lab (CEAML) projekt keretében. Mit hoztunk haza a tanulmányútról? Tanulságok a taktikai urbanista beavatkozásokról.

A 2023-as budapesti közösségi költségvetésen a kerékpáros ötletek újra előkelő helyen végeztek, számos általunk is javasolt és támogatott ötlet fog megvalósulni a következő években. Ezzel párhuzamosan a VEKOP forrás felhasználásának határideje idén ősszel lejár - elkészülnek a kerékpáros fejlesztések városszerte. De valóban olyan nagyszabású fejlesztések valósulnak meg, mint ahogy 2016-ban elképzeltük? És mi történne a kerékpáros fejlesztésekkel, ha nem lenne a közösségi költségvetés?

Hosszú évek kitartó munkájának eredményét ünnepeltük meg tegnap. A Happy Mass, vagyis az örömtekerés eseményünk arra szolgál, hogy ne csak kritizáljunk, hanem örüljünk is a közös eredményeinknek!

Taktikai urbanizmusról szóló cikkünk második részében a magyarországi jógyakorlatokat fogjuk bemutatni. Hazánkban a taktikai urbanizmus kezd „beszivárogni” a mindennapokba. A magyar településfejlesztés,- és településrendezésben évtizedek óta a felülről kezdeményezett gyakorlat volt általános, amelyhez „hozzászoktak” az emberek, és ezért nem tudott még elterjedni egy olyan típusú lakossági reagálás, mely a taktikai urbanizmus sajátja. Mivel világszerte a nagyvárosok a kiindulópontjai a problémák és megoldásuk iránti elkötelezettségnek, így az elmúlt néhány évben fővárosunkban is számos előremutató kezdeményezés valósult meg, mint például a Városháza pop-up park létrehozása, az Andrássy út szervízútjának szakaszos lezárása, a Bacsó Béla utca vagy a pesti alsó rakpart megnyitása a gyalogosok és kerékpárosok részére.

A taktikai urbanizmusról szóló cikkünk első részében a taktikai urbanizmus elméletét fogjuk bemutatni. Az elmúlt évtizedekben számos város szenvedett világszerte különböző kihívásoktól, mint a lakosság számának változása, a bizonytalan gazdasági helyzet, a technológia gyors fejlődése és a polgárok elégedetlensége. Ezek a konfliktusok gyors, alacsony költségvetésű, ideiglenes hatással bíró, közösségi alapon szerveződő, könnyen módosítható és kreatív beavatkozásokhoz vezettek a városok állapotának rövid és hosszú távú javítására tett kísérleteként, spontán kialakítva a taktikai urbanizmus koncepcióját. E városformáló módszer elterjedése minden városi szereplő számára előnnyel bír. Az önkormányzatok kis költségvetésű, rugalmasan módosítható, lakossági támogatással létrejövő látványos projekteket tudnak kivitelezni; a helyiek a saját igényeik alapján, konszenzuson alapuló részvételi tervezéssel maguk alakíthatják környezetüket; végül az egész társadalom számára élhető és egészséges lakókörnyezet eléréséhez kapcsolódó szemléletformálás, érzékenyítés folyamata is elkezdődhet.