Az eredeti cikk a Clean Cities Campaign oldalán jelent meg.

Párizs jelentős fejlődést ért el, és ma már Európa leginkább gyermekbarát városaként tartják számon, ahol a gyerekek biztonságosan közlekedhetnek gyalogosan, kerékpárral vagy más önálló módon – derül ki a Clean Cities Campaign friss rangsorából, amelyet a napokban tettek közzé.

A francia főváros 36 város közül végzett az első helyen, köszönhetően kiterjedt, védett kerékpársáv-hálózatának, az alacsony sebességű zónáknak, valamint az iskolák körül kialakított forgalomcsillapított övezeteknek.

A rangsorban Amszterdam, Antwerpen, Brüsszel, Lyon és Helsinki követik Párizst – a lista élén így a progresszív városfejlesztés régi úttörői és az újonnan felzárkózó nagyvárosok egyaránt szerepelnek.

Módszertan: három gyerekbarát mutató alapján

A rangsor alapját a Clean Cities Campaign nemzetközi civil szervezet által összegyűjtött hivatalos adatok képezték. A szervezet három olyan mutatót vizsgált, amelyek összhangban vannak az ENSZ és más nemzetközi szakértők ajánlásaival, és amelyek különösen fontosak a gyerekekre szabott városi mobilitás szempontjából:

Iskolautcák száma: olyan utcák, ahol korlátozzák vagy kizárják a forgalmat az iskolák környékén, ezzel növelve a biztonságot, csökkentve a zaj- és légszennyezést, és ösztönözve a gyaloglást, biciklizést. – London 525 iskolautcával messze a legtöbbet hozta létre, megelőzve Milánót és Párizst.

Védett kerékpársávok aránya: fizikailag elválasztott sávok, amelyek bizonyítottan növelik a gyermekek biztonságérzetét. – Párizs és Helsinki esetében ez a hálózat az úthálózat 48%-át teszi ki – a legmagasabb arány a vizsgált városok között. Koppenhága a harmadik helyen áll 43%-kal.

30 km/h-s sebességhatárok aránya: a WHO, az OECD és az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács által is támogatott intézkedés, amely csökkenti a balesetek és a légszennyezés kockázatát. – Párizsban az utak 89%-án érvényben van ez a korlátozás – ez a legmagasabb arány –, Brüsszel és Lyon követi.

„A gyerekek ma kevésbé önállóak és kevésbé aktívak, mint korábban – különösen igaz ez a lányokra. Ranglistánk azonban azt mutatja: a szülők, pedagógusok és városvezetők gyors és jelentős változást tudnak elérni.”

„Párizsban ma már szinte fellélegezhet az ember, ha végigsétál az utcákon – tíz évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt. A sikerhez vízió, vezetői elkötelezettség és folyamatos beruházás kell – de a legtöbb városnak megvan a lehetősége, hogy hasonló utat járjon be.” – Barbara Stoll, igazgató, Clean Cities Campaign

A siker kulcsa: politikai vezetés és elkötelezettség

A hagyományos élmezőny tagjai – például Amszterdam (2. hely, B osztályzat) és Koppenhága (11. hely, C) – továbbra is jól szerepelnek, de Párizs, Brüsszel (4. hely, C) és London (14. hely, C) az utóbbi években dinamikusan zárkóztak fel.

A Clean Cities megállapítása szerint mind a régi, mind az új élmezőnybeli városok sikere mögött erős városi vezetők állnak – ez a tényező pedig képes áthidalni a hagyományos földrajzi és gazdasági különbségeket Észak és Dél, Nyugat és Kelet között. A nemzeti politika kevésbé meghatározó: sok országon belül is jelentős különbségek vannak.

– Olaszországban Bologna (16. hely, C) a legjobb, miközben Firenze (29.) és Róma (32.) az utolsók között szerepelnek.

– Spanyolországban Barcelona (7. hely, C) előzi Madridot (26. hely, D) és Zaragozát (28. hely, D).

- Budapest a 30. helyen végzett.

Egyenlőtlen előrehaladás és kihívások

A legtöbb város jó eredményt ért el a sebességkorlátozások bevezetésében, viszont az iskolautcák hiánya általános probléma – emiatt egyik város sem kapott A osztályzatot.

– Párizs közel állt hozzá, de további iskolautcák kialakítása szükséges.

– A lista végén dél-, közép- és kelet-európai városok szerepelnek – például Firenze, Róma, Krakkó, Szófia – jellemzően politikai elkötelezettség, beruházások vagy lakossági támogatás hiányában.

Néhány további tanulság:

• Olaszországban kiváló minőségű gyalogos iskolautcák vannak, de hiányzik a következetes, országos szintű vezetés.
• Németország és Lengyelország egyik városa sem került be a top 10-be, jellemzően az autóközpontú kultúra és a korlátozott városi önállóság (pl. sebességkorlátozások és parkolás terén) miatt.
  – Mindezek ellenére München (12. hely, C) és Wrocław (20. hely, D) erős városi vezetéssel tudtak előrelépni.
• Tíz városban egyáltalán nincs iskolautca, és sok helyen azok csak iskolakezdés és -zárás idején élnek.
• Öt városban az utak kevesebb mint 10%-án van 30 km/h-s sebességhatár.
• A védett kerékpársávok átlagosan csak a városi úthálózat 17%-át teszik ki.