A közlekedési lámpa  és a kerékpározás viszonya  régóta témája nemcsak a szakmai, hanem a mindennapi beszélgetéseknek, és néha a médiában is megjelenik. Kerékpáros érdekvédelmi szervezetként gyakran találkozunk az alábbi végső érvvel: „Mit akartok, amikor még azt sem tudjátok elérni, hogy a bringások a  piros lámpát betartsák”. Erre az a válaszunk, hogy inkább a szabályokat lenne érdemes úgy alakítani, hogy ténylegesen segítsék a közlekedést -  nem utolsósorban pedig a kerékpáros közlekedés fejlődését. Nézzük, milyen válaszokat próbálnak adni erre a kérdésre/problémára külföldön. Ott, ahol eldöntötték: a kerékpár mint közlekedési eszköz kiemelten fejlesztendő.

Legutóbb Belgiumban engedélyezték kerékpárosok számára piros lámpáknál a jobbra kanyarodást, és most a franciák kísérleteznek hasonló rendszerrel. Sőt, Párizsban még tovább mennek: nemcsak jobbra kanyarodásnál hajthat be a kerékpáros piros jelzés esetén a kereszteződésbe, hanem T kereszteződésben akár egyenesen is továbbhaladhat.

Ha kint a kiegészítő tábla, akkor piros jelzés esetén is továbbhaladhatunk kerékpárral.
Kép: The Times

A rendszert már tesztelik Bordeauxban, Strasbourgban és Nantesban, ahol a módosítások bevezetése óta nem romlottak a baleseti mutatók, közlekedési szakemberek pedig hosszútávon a mutatók javulására számítanak.

Párizs keleti részének 15 kereszteződésében kezdték meg az új rendszer tesztelését, ami az egész városra kiterjesztve több mint 1700 kereszteződést érint majd. A kerékpárosok a megkülönböztető táblákkal (lásd bal oldali kép) ellátott kereszteződésekben piros lámpánál is kanyarodhatnak jobbra, illetve T kereszteződésben – a T betű felső szára által jelképezett úton jobbról balra haladva – egyenesen is továbbhaladhatnak.

Párizs az utóbbi években elkötelezte magát a kerékpárosbarát fejlesztések területén, a Vélib bevezetése és az azzal párhuzamosan folytatott kerékpárosbarát infrastruktúra-kiépítés hatására ugrásszerűen megnőtt a városban a kerékpárosok száma. Egyre több a kezdő kerékpáros az utcákon, a város pedig felismerte, hogy a balesetek csökkentésének nem a túlszabályozás a módja, hanem épp ellenkezőleg – a részletes szabályozás helyett a közlekedők partnerségét, egymásra figyelését kell erősíteni. 

A világsajtó hamar fel is kapta a témát, és olyan szalagcímekkel jelentettek meg cikkeket, hogy a kerékpárosok figyelmen kívül hagyhatják a piros lámpát, és joguk van megszegni a KRESZ-t, stb. Pedig nem arról van szó, hogy a kerékpárosokra nem vonatkozik a piros lámpa, vagy úgy kezelhetik, mintha ott sem lenne. Ilyen kereszteződésekben ugyanis piroson áthajtás esetén elsőbbséget kell adni a gyalogosoknak és balról érkező járműveknek - jobbról ugye nem kell forgalomra számítani ezekben az esetekben.  

Ezeknek a módosításoknak természetesen több ellenzője is van. A legfőbb ellenérv az, hogy bizonytalanságot szül az, ha a közlekedési szabályok betartása nem vonatkoznak mindenkire. Pedig nem erről van szó – a szabályok továbbra is a közlekedés minden résztvevőjére érvényesek. Fentebb írtuk is, hogy az új rendszer nem azt jelenti hogy a piros nem vonatkozik a kerékpárosra – vonatkozik rá is, csak a betartása más módon történik. Egy autópálya kezdete tábla eddig is más jelentett egy gépjárművezetőnek mint egy kerékpárosnak – az egyiknek azt, hogy mehet 130-cal, a másiknak azt, hogy behajtani tilos.  

Bicycles, Rolling Stops, and the Idaho Stop from Spencer Boomhower on Vimeo

De nemcsak piros lámpák esetében találkozhatunk a ilyen szabályokkal. Az USA-ban például Idaho államban a stoptáblánál nem kell megállnia a kerékpárosnak – persze az elsőbbség megadása ugyanúgy kötelező. Az ottani törvény szerint a kerékpárosoknak a STOP táblát elsőbbségadás kötelező táblaként kell kezelni, a piros lámpát pedig STOP táblaként. Ez egy 1982-es törvény – tehát a párizsi példa nem új. Bővebben az idahoi törvény hatásairól itt olvashattok.

A lényege ezeknek az intézkedéseknek, hogy népszerűbbé tegyék a kerékpározást, és a „safety in numbers” elmélet alapján a kerékpárosok számának növekedésével csökkenjen a balesetek aránya.