Magyar Kerékpárosklub
1024 Budapest, Kis Rókus utca 2.
info@kerekparosklub.hu
+36-1-315-05-90
Nyitva tartás:
- hétfő-péntek: 9-17h
Mint korábbi írásunkban olvashattátok elindult több kerékpáros fejlesztés is. A kormány kiemelt fejlesztésként kezeli az EuroVelo6 első ütemét (Budapest-Rajka), valamint a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal kialakítását, ezen belül fejlesztési prioritásnak tekinti a Budapest-Etyek útvonalat.
Megkérdezték a fejlesztésekkel kapcsolatban a mi véleményünket is, ezért létrehoztunk egy felületet, ahol a javaslataitokat meg tudjátok jeleníteni. Az így készült térképes felületet mi továbbítjuk az illetékeseknek és reméljük egy olyan nyomvonal jön létre, ami mindenkinek ideális lesz.
A véleményeink összeszedésére még decemberben van lehetőség. Várjuk továbbá az útvonalak bekötési lehetőségeinek javaslatait a budapesti hálózatba.
Várjuk a segítségeteket!
Hozzászólások
AGHLA:
Ezzel szemben, ahogyan azt az előző hsz-ben írtam, építési engedély van az EUROVELO 6 ercsi szakaszára, s mint ilyen KKK-s támogatást is kapott. Az Eurovelo nem egy nyomvonal, hanem egy alternatív útvonalakat összefogó hálózat. Aki a környéken kerékpáros turizmust szervez és kihagyja az ercsi panorámát (kápolnástul, kegyhelyesül, víziF1-pályástul), az nem tudja, mit csinál ...
SZSolt: bár nem Ercsiből vagyok, de a város volt alkalmazottjaként magam szerveztem az ercsi szakaszt, s páláyzati pénzből a terveket is elkészíttettük, illetve a MÁV fejlesztéseinél figyelembe vetettük. A szóban forgó térképre rá is rajzoltam a nyomvonalakat és kiemeltem, hogy miért célszerű, miért fontos, hogy az ercsi kompot érintse az útvonal. Meglepve látom, hogy ez eltűnt a térképről. Az általam vázolt, engedélyezett, kivitelezésre váró szakaszok így most sem a balatoni, sem az EV6 térképén nincsenek fent, ellenben ami fent van, az a MÁV fejlesztési tervei miatt nem valósulhat meg.
Nincs időm még egyszer felvinni a térképre, talán aki letörölte onnan, az vissza tudja oda tenni. De ha megkerestek, szívesen megmutatom megint, illetve elmesélem a műszaki megvalósítás hátterét, kivel miben állapodtunk meg és miért.
SZSOLTnak:
Az Eurovelo csak a keleti parton fut. A KKK honlapjáról letölthető
http://kkk.gov.hu/pages/index.jsf?p=2&id=3887
vagy áttekinthetőbben itt látszik:
http://maps.google.com/maps/ms?msid=215481341110361549524.0004a3c527fde0...
A soroksári oldalt nem jelölte senki, mivel semmi köze a Bp.-Balaton nyomvonalhoz és a googlemap így sem tud mindent egy oldalom megjeleníteni.
EV6 hogyan tovább?
"A kormány kiemelt fejlesztésként kezeli az EuroVelo6 első ütemét"
Mi lesz a következő ütem(ek)kel? Az EV6 a Duna melletti kerékpárút a Duna Deltáig. Akár mindkét ágon, mindkét oldalon...!
E térképen a soroksári oldalon a meglevő kitáblázásból semmi sem lett feltüntetve.
Korábbi terveken a Csepel szigeten is haladt útvonal.
A budai oldalon tovább Bp-Érd Százhalombatta szakaszt berajzolgattuk.
Hogyan tovább? Van itt vki Ercsiből, Dunaújvárosból, ... ?
Akármerre is halad, ha településeken megy át, erre hivatkozással nem szabad a településeken szegregánli a biciklizőket. A fölösleges oldalváltások kerülendők.
A járdára vezetés, a viacolor, a fantomirány, a szálljál le és toljad helyzetek kerülendők. Utóbbit egy nyugati meg sem érti.
Egyenletes ASZFALT burkolat végig, lehetőleg nem túl sok szintkülönbség, éles, beláthatatlan kanyarok, akácoson keresztülvezetett részek kerülendők, megfelelő szélesség szükséges.
A táblák mellett jellegzetes thermoplasztik burkolati jelek is használhatók kisforgalmú mellékutakon történő kijelölésre, azt kevésbé lopják, vagy fordítgatják el.
Kb. ez jutott eszembe.
A Székesfehérvár-Balaton szakaszról szerintem azért nem esik szó, mert most elsősorban a Budapest-Etyek szakasz tervezéséről kértek véleményeket. Legalábbis én ezt foglaltam össze. Az egyes változatokat igyekeztem objektíven bemutatni, de a ráckeresztúri változatot valóban kihagytam - úgy éreztem, az annyira messze esik az OTRT-ben meghatározott nyomvonaltól, hogy már nem érdemes belevenni. De mégis indokolt lehet, pl. azért, mert Százhalombattáig egybeesik az EuroVelo-val, amit egyébként is ki kell építeni. Bár én azért a Sánc-hegy megmászását Érd-Ófalu után nem tartom egy vonzó pontnak :)
Zoltán összefoglalója használhatóvá teszi a CM fórum helyenként kaotikus anyagát.
A Budapest- Velence alprojekt feltétlenül támogatandó! /az idő be fogja bizonyítani, hogy ez lesz népszerűbb/ A d-e pontokban leírt nyomvonal valóban a legrövidebb /31 km/ azonban végig autók közvetlen közelségében fut. Itt most elsősorban nem a vitatható balesetveszélyre, hanem a túrázó közérzetére utalok. Nem azért szedi valaki a cókmókját, ül kerékpárra, hogy csendes, tiszta levegőn töltse a hétvégét?
A Ráckeresztúron vezetett nyom kb. 3 km-rel több és gyakorlatiag autómentes, ezért egyszerre elégíti ki a túrázók és a gyors lejutást kedvelők igényét! A vasúti infra bárhol félórán belül elérhető.
Három változat mellett érvelünk, ki-ki a magáét favorizálja, közben alig esik szó a Székesfehérvár-Balaton szakaszról. Legyen először egy, de teljes összeköttetés.
Biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül felpörög a forgalom. A nyári iskolaszünetben fiatalok ezrei számára válik elérhetővé a Balaton úgy, hogy alig kerül több pénzbe, mint ha otthon maradnának.
Kicsit összefoglalnám, mi jelent meg a véleményekben itt, a térképen és a criticalmass.hu-n:
1. Koncepció
A hozzászólók között nincs egyetértés abban, mi is a célja ennek az útvonalnak: a Balaton bekapcsolása egy országos hálózatba, vagy egy folytonos turisztikai kerékpáros útvonal. Nagyon sok hozzászóló szerint ez nem a Balatonra eljutást szolgálja, hanem egy külön túraútvonal, nem biztos, hogy Bp-Balaton útvonalnak kellene hívni. Ebben lehet igazság, de ez utóbbi inkább csak marketingkérdés. Ellenben a Budapest-Velencei-tó alprojekt szerintem képviselendő javaslat (útvonal ld lejjebb).
Fontos, hogy továbbra is emeljük ki a közlekedési célú kerékpározás jelentőségét és ahol lehet, a turisztikai célokkal való összeegyeztethetőségét (ha jól tudom, a program véleményezésében ez megtörtént).
2. Útvonalak
Etyeket 3 útvonalon lehet megközelíteni: a, b, c.
a) Budaörsön keresztül az 1-es út átkelési szakaszán vagy párhuzamos utcákon, majd az 1-es út mentén Biatorbágy, és az Etyek felé menő mellékúton Etyekig.
Infra: Budaörsig van kerékpárút, de korszerűsítendő. Budaörs belterületén (5,5 km) az 1-es út forgalomcsillapítása vagy kerékpársáv, esetleg párhuzamos utca. Budaörs-Biatorbágy között (6,5 km) épített infrastruktúra szükséges, de vannak kockázatai a rengeteg telephely és áruház miatt. Biatorbágy belterületén (4,5 km) forgalomcsillapítás, Biatorbágy-Etyek között (3,4 km) elválasztott infra.
Előnyök: Budaörs épített öröksége, vendéglátóhelyei.
Hátrányok: nagy szintkülönbségek, nagy forgalom, Budaörs-Biatorbágy között ipari jellegű táj.
b) A Kőérberki-patak völgyén keresztül az EuroVelo -hoz csatlakozva Albertfalvától, vagy a Kőérberki úti kerékpárúthoz csatlakozva, majd Törökbálint területén át a Budapest-Bécs vasútvonal mentén.
Infra: A Dunától az Ady Endre útig 700 m épített infrastruktúra a patak jobb partján. Az Ady Endre út mentén (2 km) kerékpársáv vagy párhuzamos utca (Honfoglalás u.), a Péterhegyi úttól épített infrastruktúra a salakos sétány nyomvonalán, a villamosvágányok mellett (2,7 km). Kijelölés a Kolozsvári utcában (1,5 km), majd a patak bal partján a földút nyomvonalán építés, egészen Törökbálint belterületéig (4,7 km). Törökbálint belterületén kijelölés (2,5 km), Törökbálint és a Cora üzletközpont között (900 m) kerékpársáv, a Barackos köztől (600 m) kijelölés. Az aszfaltút végétől építés szükséges a biatorbágyi viaduktig (4,6 km). A viaduktról lekanyarodva az útvonal megegyezik az a) változattal.
Előnyök: természetközeli környezet (Kamaraerdő, forgalommentes területek), viadukton átvezető nyomvonal, kevés szintkülönbség
Hátrányok: hosszú nyomvonal
c) Nagytétényen, majd Érden és Sóskúton, illetve Pusztazámoron keresztül.
Infra: a kiépítendő EuroVelo nyomvonalról akár a Nagytétényi úton át, akár Érd-Ófalu felől kijelöléssel megközelíthető Érd központja. Érden a városon átvezető főúton (a Tesco körforgalomtól) kerékpársáv szükséges (4,6 km). Tárnokon kijelölés (4 km), Tárnok-Sóskút között elválasztott infra (1,5 km), majd kijelölés (3 km). Sóskút-Pusztazámor között elválasztott infra (2,5 km), Pusztazámoron belül kijelölés (1,3 km), Pusztazámor-Etyek között meglévő földút nyomvonalán építés (2,3 km), mezőgazdasági úton kijelölés (3 km).
Előnyök: megvalósítja a Budapest-Velencei-tó alprojekt egy részét is; Érd kulturális kínálata, Nagytétény épített öröksége, részben természetközeli nyomvonal (Pusztazámor-Etyek között)
Hátrányok: Pusztazámornál nagy szintkülönbségek, hosszú nyomvonal
A d) és e) változat nem érinti Etyeket, de kapcsolódhatnak a projekthez.
d) Budapest-Velencei-tó alprojekt
Az OTrT alapján a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal érinti a Velencei-tavat, de nem feltétlenül a leggyorsabb eljutást biztosítja ide. Ezért indokolt egy Budapest-Velencei-tó kerékpáros útvonal létrehozása is, hiszen Budapest határától így 31 km a Velencei-tó partja, amely sokaknak jelenthet vonzerőt.
Infra: Tárnokig mint a c) változat. Tárnoktól Anasztáziapusztáig kijelölés mezőgazdasági úton (1,5 km), Anasztáziapuszta és Martonvásár-Erdőhát között földút nyomvonalán építés (3 km), a 7-es útig kijelölés (1,2 km), Martonvásárig a 7-es út melett elválasztott infra (2 km). Martonvásáron van kerékpársáv. Martonvásár-Baracska között elválasztott infra (4 km), Baracskán van gyalog-kerékpárút. Baracska-Pettend között elválasztott infra (5 km), Pettend-Kápolnásnyék között van elválasztott kerékpárút. Kápolnásnyéken és Velencén belül kijelölés (3 km).
Előnyök: olcsón megvalósítható, kevés szintkülönbség, Etyek felé a c) változat biztosít elérést, Velencei-tó gyors elérése, Érd kulturális és vendéglátási kínálata, Martonvásár kulturális öröksége, vasúti megállóhelyek közelsége
Hátrányok: nincsenek jelentős attrakciók
e) Biatorbágy-Bicske-Lovasberény alprojekt
Ez a nyomvonal elkerüli ugyan Etyeket, de Lovasberényben visszatér ehhez az útvonalhoz, és Bicske érintésével része lehet a Budapest-Tatabánya-Tata útvonalnak, amely a Tatabánya-Tata kerékpárút 2012-es tervezett megvalósulásával Biatorbágy-Tata között szinte nulla költségből elérést biztosít.
Infra: Biatorbágy-Bicske között a Szent István úton elhagyva Biatorbágyot a régi 1-es gyakorlatilag forgalommentes nyomvonalán kijelöléssel, burkolatfelújítással (16 km). Bicske-Lovasberény között a Csákvári út, majd annak folytatásán nyitott kerékpársáv (3 km), majd a megszüntetett vasútvonal nyomvonalán Lovasberény központjáig (22 km).
Előnyök: Bicskéig nagyon olcsón megvalósítható, része lehet a Budapest-Tata útvonalnak, alcsútdobozi arborétum, kevés szintkülönbség (különösen az egykori vasút nyomvonalán), vasúti megállóhelyek közelsége
Hátrányok: hosszú nyomvonal, Etyeket elkerüli
Zoli, az OTRT egy elég széles nyomot ad meg, ezen belül lehet a végleges nyomvonalat kialakítani. Ez történik most. Hol hogyan megy, milyen infra építése szükséges hozzá, hogy jön be a városokba, milyen településeket érint, milyeneket nem.
Akkor egy technikai, de elég fontos kérdés az illetékesek felé: az OTrT-ben le lettek fektetve az országos kerékpáros hálózat nyomvonalai. Mi a célja ezek alapján a mostani véleménygyűjtésnek? Mennyire lehet eltérni az OTrT-ben levő nyomvonaltól? (Ez jelen esetben a Bp-Budaörs-Biatorbágy-Etyek közúti nyomvonal mentén halad.)
Ja, bocsánat, közben lemaradtam a konkrétummal: Székesfehérvár és a Balaton között kis forgalmú, az inotai kohótól eltekintve elég szép útvonal, és nem nagy kerülő a Sárszentmihály - Ősi - Berhida - Papkeszi - Kenese út, arra érdemes lenne bringautat fejleszteni.
Hasznos lenne felvenni a kapcsolatot a budavidéki zöldutak (korábbi?) tervezőivel és, esetleg a Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékével, az ő tapasztalataik rendkívül hasznosnak bizonyulhatnak mind egyes nyomvonal-részek, mind pedig a turisztikai szempontok vonatkozásában.
Nem annyira értem, hogy mit is kellene pontosan tenni ezzel a belinkelt Google Map-pel, de az én javaslatom szerint két dologra kellene útvonal tekintetében koncentrálni:
1) Minden nagyobb város, de minimum minden megyeszékhely legyen összekötve egy min. 1 méter széles, aszfaltos kerékpárúttal (nem széttöredezett régi TSZ-járdák kitáblázására gondolok).
2) A nagy folyók mentén már most is sokfelé aszfaltos gáton lehet tekerni, ezeket érdemes lenne továbbfejleszteni, forint / km arányban ezek elég kedvezőek lennének.
Ami szerintem a konkrét útvonalaknál azonban sokkal fontosabb: ki kellene mondani alapelvként, hogy a kerékpárút hálózat minőségi legyen, versenyképes közlekedési alternatívát nyújtson. Mert ha egyszerűen csak kijelölnek egy jó hosszú kerékpárút-hálózatot, aminek a nagy része földút, murva, széttöredezett régi beton, hatalmas kerülőkkel az országúthoz képest, annak inkább negatív eredménye lesz, mivel:
1) Aki szeretne A-ból B-be normális idő alatt eljutni, az továbbra is az utat fogja használni.
2) Az útról viszont le leszünk tiltva, mondván, hogy ott a kerékpárút, ami amellett, hogy törvénysértésre kényszerít, állandó konfliktusok forrása az autósokkal, akik csak azt tudják, hogy van bringaút, és elvárják, hogy azon kínlódjunk.
(Ez nem spekuláció, a mindennapokban kellett ezt Szegeden és környékén tapasztalnom, ahol pár km valódi kerékpárút mellett "átadtak" rengeteg használhatatlan szakaszt is, a fenti következményekkel.)
Jó lenne az egész projekt előtt kimondani a következő alapelveket:
1) a kerékpárutak burkolata minimum azonos minőségű kell, hogy legyen az adott szakaszon meglévő főút burkolatával;
2) a kerékpárút nem kanyaroghat olyan mértékben, hogy 20%-nál jobban megnövekedjen az út két város között;
3) minden újonnan épülő autópálya mellé, attól értelmes "lélegzőtávolságra" kötelező legyen azzal megegyező burkolatú kerékpárutat is építeni., a meglévő autópályák mellett pedig 2020-ig pótolni.
Tudom, persze, hogy ez így elsőre, pláne összeomlott gazdaság mellet, nem reális holnaputánra, de ha elvként sem születik meg ilyesmi, akkor tekerhetünk majd hamarosan - szó szerint - árkon-bokron keresztül, úgy, hogy közben még a büszke kormányzati szólamokat is hallgathatjuk :)
Budapest környékén számos érdekes célpont található. Ha ezeket el lehetne érni bringával, akkor nem a városi bűzt kellene szívni tekerés közben, hanem friss levegőn lehetne gurulni egy jót.
Tippek egy napos családi kirándulásokhoz:
- Biatorbágy, viadukt
- Budakeszi állatpark
- Veresegyház medveotthon
- Vácrátóti arborétum
- Gödöllői kastély
Na ezekhez kellene bringautat kijelölni - sok esetben még aszfaltozni sem kellene, elég lenne elsimítani az erdei földutakat.
A térképre útvonal javaslatokat várnak azoktól, akik jól ismerik az adott helyet. És várnak javaslatot a budapesti szakaszra is. Szóval lehet rajzolni.
Asztalos Tamás: a két folyó mentén van kijelölve, részben már meg is építve az EuroVelo 2 útvonala, és a nevezett kormányhatározat ki is emeli ezt a két nyomvonalat, mint fontos fejlesztési projektet. (http://kerekparosklub.hu/kormanyhatarozat-a-kerekparozas-fejleszteserol-...)
hm.... én nem annyira értem a térképet
De azért mert nincs megadva egy kész alternatíva...
legyek kreatív?
Szerintem a Tisza mentén és a Duna mentén lehetne egy kerékpárút, hasonlóan mint Ausztriában.
Én javasolnék egy K-0 (Ká-nullás) kerékpárutat, ami szintén körbeöleli a várost, talán jobban is mint a körgyűrű.