Egy 2012-es rendelkezés már enyhített egyszer a járművekre vonatkozó zéró tolerancia elvén: a kerékpárral közlekedő nem volt büntethető, ha mellékútvonalon közlekedett és nem volt kimutatható esetében 0,50 gramm/liternél magasabb véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liternél magasabb levegőalkohol-koncentráció (amennyiben a kerékpáros tette nem minősült bűncselekménynek). A mostani változtatás még tovább lépett: a kerékpárral közlekedő most már főútvonalon sem büntethető, ha “kerékpárvezetésre alkalmas” állapotban van. (forrás: Magyar Közlöny)
Sajnáljuk, hogy a jogszabályalkotók nem vonták be a Magyar Kerékpárosklubot a rendeletmódosítás előkészítésébe, és nem tudni, milyen felmérések és megfontolások támasztották alá döntésüket. (Ennek ellenére szervezetünk továbbra is örömmel megosztja nemzetközi kapcsolatai segítségével szerzett információit és tapasztalatait, és együttműködik a szabálymódosításhoz szükséges adatok elemzésében.)
A jelenlegi szabályozás nem objektív, ezért számonkérése nehézségekbe fog ütközni. A rendelet szövegének részét képezi a “kerékpározásra alkalmas” kitétel, ami lehetőséget ad a szubjektív megítélésre és vitás helyzetek sokaságát fogja eredményezni.
Szakmai munkacsoportjaink jelenleg dolgoznak a szabályváltozás kiértékelésén, elsőként a baleseti statisztikák és a nemzetközi tapasztalatok kiértékelését végzik el. Az eredmények alapján igyekszünk rövid időn belül megalapozott szakmai álláspontot kialakítani és közölni.
Nem látni előre, vajon mekkora hatása és gyakorlati haszna lesz a jelenlegi rendelkezésnek, de az egészen biztos, hogy léteznek sokkal fontosabb módosításra szoruló szabályok, melyek orvoslására évek óta hiába várunk: Fontosnak tartjuk a jogszabályoknak a kerékpáros közlekedés térhódításával való harmonizációját, ezek közül is kiemelten fontos a Magyarország által is aláírt - és jogszabályba iktatott - 1968. évi közúti közlekedésre vonatkozó ún. “Bécsi egyezmény” érvényesítése, mely kimondja a “gyengébb védelmének” elvét. Azonban ez az elv még mindig nem képezi részét a KRESZ-nek és rendeleteinek. Az egyezmény kimondja, hogy “A járművezetők különös figyelmet/gondosságot kell, hogy tanúsítsanak a legsebezhetőbb közlekedők iránt, úgymint a gyalogosok, kerékpárosok, de mindenekelőtt a gyerekek, idősek és fogyatékkal élők iránt.” (- Bécsi egyezmény 7.3.)