Facebook Instagram Youtube

Hírek

2007-es KRESZ módosító indítványok a terítéken
Bizonyára értesültél a hírekből arról, hogy a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium KRESZ módosításokat kíván érvényesíteni a jövő év első negyedévében.Ezek a módosítások nagy mértékben kihatnak majd a kerekezők és gyalogosok biztonságára is, ezért kérlek, hogy szavazz a GKM honlapján a bal alsó sarokban hetente megjelenő kérdésre és hívd fel erre barátaid, ismerőseid figyelmét is! Rajtunk is múlik, hát szavazzunk! Most számít a véleményünk. Köszönöm
2006.12.12 |  Dova
Jövőre csaknem 1 milliárd forint kerül a biciklút-alapba
forrás: [origo] A közlekedési miniszter szerint megvalósul az a tavaszi ígéret, hogy az útpénzek három százalékát kerékpáros infrastruktúrára, azaz bicikliutakra költik. A kerékpáros szervezetek azonban másként számolnak, szerintük az útalap három százaléka nem egy-, hanem három és fél milliárd forint, de a kisebb összegnek is örülnek.Részben megvalósul az SZDSZ tavaszi, a kerékpárosoknak tett ígérete, mert létrejön ugyan az önálló kerékpárút-alap, de abba csak valamivel kevesebb mint egymilliárd forintot ad a 2007-es költségvetés. Az eredeti javaslat ezt sem tartalmazta, az alap létrehozásáért országgyűlési képviselők nyújtottak be módosító indítványokat a költségvetési törvényhez. A módosítást az után nyújtották be, hogy december elején kerékpáros-szervezetek demonstrációt tartottak a gazdasági minisztérium előtt.
2006.12.12 |  feDDog
Kukásmellényt adna a biciklisekre a GKM
forrás: [origo] A jövő év elején több ponton is változik a KRESZ. A buszokon is kötelező lesz a biztonsági öv, lakott területen kívül a gyalogosoknak és a bicikliseknek fényvisszaverő mellényt kell majd hordaniuk. Utóbbi ellen azonban a kerékpárosok tiltakoznak.Közlekedésbiztonsági megfontolásokból változik több ponton a KRESZ 2007 első negyedévében - jelentette be Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter kedden Budakalászon, ahol a kerékpáros közlekedés fejlesztéséért adott át elismerést egy általános iskolának. A javaslatok szerint éjszaka, lakott területen kívül kötelező lesz a fényvisszaverő mellény viselése az úttesten tartózkodó gyalogosok és a biciklisek számára.
2006.12.12 |  feDDog
Kerékpárosklub túraajánló
UPDATE!Január, február, itt a nyár! Beírtam a naptárba egy jó pár túrát. Sajnos még téli álmot alszanak sokan, nincs friss hír a nagy rendezvények egy részéről, mint pl. a legtöbb mtb maraton, Gázló, V10, egyéb teljesítménytúrák, nincs még hivatalos versenynaptár, a teljesítménytúrázók weboldala is csak téli gyalogtúrákat tartalmaz. Folyamatosan frissítem a naptárat, ha valaki itt nem szereplő eseményekről tud, írjon!------------------------------------------------------------------------------------------- 
2006.12.11 |  phu
Ne kezdj bringással!
Forrás: velvet Az egészséges életmód ára: potenciazavart okozhat a túl sok biciklizés a férfiaknál. A csajok megússzák némi zsibbadással, de az elmúlik.   A sok időt kerékpárülésen töltő férfiak egy része rendkívül nagy árat fizet sportos szenvedélyéért, a nyereg ugyanis impotenciát okozhat, nők esetében pedig a nyereg okozta fizikai behatás - ha csak átmenetileg is, de szintén - csökkentheti a nemi szervek érzékenységét - írta a The New York Times egészségügyi melléklete.
2006.12.11 |  dalospet
Jó lesz-e útdíjat szedni a budapesti belvárosban?
Forrás: hvg A budapesti belváros fuldoklik a közlekedési dugóktól. Ma már ezer lakosra 360 autó jut, s ehhez jönnek az agglomerációban élők rendszeresen behajtó autói. Egyes vélemények szerint a forgalom gyorsítása és a tömegközlekedés fejlesztése hozhat enyhülést. Mások viszont úgy vélik, hogy más nagyvárosokhoz hasonlóan útdíjat kell szedni a város legbelső részbe behajtó autósoktól. Abban teljes egyetértés van a hazai közlekedési szakemberek és közlekedéspolitikusok között, hogy a jelenlegi zsúfoltságot meg kell szüntetni Budapesten, amihez azonban számos, néha szögesen szemben álló érdeket kell figyelembe venni. A lehetőségek számbavételére az IBM Magyarország szervezett konferenciát.Az elmúlt 15 évben 9,5 százalékkal csökkent Budapest lakossága elsősorban az agglomeráció településeire való kiköltözés miatt. Ez drasztikusan megnövelte a kimenő és bejövő forgalmat. A gépkocsik száma is egyre csak emelkedett, s mára elérte a 360 darabot ezer lakosra vetítve. S bár a tömegközlekedés naponta 3,5 millió utast szállít, az utasok száma fokozatosan csökken. A közösségi közlekedés aránya a teljes városi forgalmon belül 60 százalék alá került. A főútvonalakon kialakuló dugókat elkerülni igyekvő járművek miatt a mellékutcákban megnőtt a forgalom és a baleseti kockázat. Ma a fővárosban 51 ezer közterületi parkolóhelyet tartanak nyilván, amelynek 20 százalékát (!) mozgássérült igazolvánnyal veszik igénybe. A főváros 4500 P+R parkolóhelyet alakított ki, de ezeknek csak a tizedét őrzik. A parkolási rendszer is átalakításra vár, hogy az onnan befolyó pénzek jól láthatóan visszajussanak a közterületi fejlesztésekbe – vázolta az alaphelyzetet Pásti Imre, a Fővárosi Önkormányzat Közlekedési Ügyosztálya Forgalomtechnikai Alosztályának vezetője.Városi útdíjat Szingapúrban vezettek be először 1975-ben. Európában Norvégia kezdte meg a sort tíz évvel később, amikor Bergenben, Oslóban és Trondheimben is a díjszedés mellett döntöttek. A legismertebb fizetési rendszer Londonban működik 2003 óta, de számos nagyváros (Milano, Torino, Helsinki, Göteborg, München, Bécs, stb.) tervezi a városi útdíjak alkalmazását. Azonban már a bevezetés előtt számos probléma jelenik meg. Milyen más fejlesztések szükségesek a behajtás szabályozás mellett, milyen célkitűzések kapcsolhatók még a városi útdíj alkalmazásához? Milyen módon osztják meg a költségeket? Ki üzemelteti a rendszert? Hogyan forgathatók vissza a pénzek a közhasznú közlekedés fejlesztésébe? – mutatott rá a legfontosabb kérdésekre Lindenbach Ágnes egyetemi magántanár, az intelligens közlekedési rendszerek koordinálásával foglalkozó ITS Hungary egyesület főtitkára.Ezek meglehetősen riasztóak lehetnek Budapest döntéshozói számára, ugyanis – ahogy Pásti Imre elmondta – a fővárosi tervek nem tartalmazzák az útdíj bevezetését. Szerinte a város közlekedését mindig a helyi igényekhez kell alakítani. A közösségi közlekedés javítása (új lámparendszerek, buszsáv) is lehetőséget teremt a helyzet javítására, hiszen az a legjobb, ha a tömegközlekedés gyorsul. Az úthálózatot már nem lehet továbbfejleszteni a belvárosban, ezért más megoldások kellenek. A buszsávok 2003-as bevezetése óta például a kamerával megfigyelt területeken 20 százalékkal nőtt a párhuzamos sávokban a sorok hossza, ami indirekt módon mutatja, hogy a buszok gyorsabban képesek haladni. Ezt szolgálja, hogy az elavult fogalomirányító berendezéseket korszerű LED-es kijelzésű lámparendszerekre cserélték, már több mint 200 ponton.
2006.12.11 |  dalospet