Másoktól tanultunk, hazai tudást adtunk át Zágrábban

Idén másodszor vettünk részt a zágrábi Pedalafest bringás konferencián és fesztiválon. A 3 napos eseményen holland, osztrák, dán és kelet-európai kerékpáros szervezetek képviselőivel építettünk kapcsolatokat, vitattuk meg a bringás érdekképviseletek helyzetét és lehetőségeit, valamint hatékony kerékpározást népszerűsítő eszközökről adtunk elő. És egy záporos és nagyon vidám Critical Mass-en is végigtekertünk a városon.

Magyarországról öten vettünk részt a Sindikat Biciklista (magyarul Kerékpáros Szövetség) által szervezett rendezvényen. A Kerékpárosklub képviseletében Halász Áron adott elő a Cyclechic.hu filozófiáját használva Magyarországon is meghonosított pozitív kommunikációs eszközökről, valamint regionális kerékpáros kerekasztalon beszélgetett a környező országok bringás szervezetinek képviselőivel. Áron a kerékpározás képének megváltoztatásának, a bringázás körüli falak lebontásának elengedhetetlenségéről beszélt, ha a legszélesebb rétegek számára akarjuk elterjeszteni a kerékpáros közlekedést.

Magyar részről a MOL Bubi közbringa-rendszer fejlesztéseit Dalos Péter mutatta be a BKK képviseletében, a teherbringás szövetkezeti modellről és a közösségi bringaépítésről a Cyclonomia képviseletében Adrien Despoisse beszélt.

A számos szakmai előadás és konferencia-beszélgetés mellett a város közepén elterülő Ribnjak parkban egész napos majális és esti koncertek is a rendezvény részét képezték. A park bejáratánál a Cyclechic.hu képeiből álló kiállítás fogadta a látogatókat.

Zágráb bringás infrastruktúrájában a két évvel ezelőtt tapasztalatakhoz hasonlóakat éltünk át most is: a jól kiépült kerékpárosbarát infrastruktúra hiánya ellenére is sokan bicikliznek. A kerékpáros közlekedést nem segíti a jellemzően utak szélén vezetett szűk nyomtávú villamospálya, ami miatt sokan inkább a járdán kerékpároznak. Ránézésre még mindig a hegyikerékpárok a legelterjedtebbek a városi közlekedésben is.

Pozitív meglepetés volt az Újvidékhez hasonlóan Zágrábban is elterjedt szűkített  fekvőrendőrök sokasága, mely csak az autók számára okoz akadályt, buszok és bringák számára nem jár döccenővel. A város jelentős részén, de még a hegyvidéki főutakon is sok helyen akadályozzák a száguldozást. Jó lenne magyar városokban is elterjeszteni őket!

A nem feltétlenül vonzó infrastruktúra mellett a gyalogos zónák, parkok bringával is könnyen átszelhetőek. A nagyobb forgalmú utakon, vagy a nyitott, autóvezetők által is használt villamos síneken sem tapasztaltunk bringázókat érintő konfliktusokat. A járdán vezetett, többnyire egyirányú bicikliutak néha a semmiben érnek véget, erre a problémára hívja fel a figyelmet Vladimir Halgota humoros street art-ja, amit a város több pontján lehet látni:

Kiktől érdemes tanulni?

A konferenciaszekciókban nemzetközi résztvevők mutattak be különböző módszereket a kerékpározás népszerűsítésére, körülményeinek javítására. Emellett olyan alternatív kezdeményezések is bemutatkoztak, mint a bécsi Lastenradkollektiv ingyenes használatot biztosító közösségi teherbringa-központ.

New York példáját Graham Cavanagh mutatta be. New Yorkban az elmúlt évek gyalogos és kerékpárosbarát fejlesztéseinek köszönhetően rohamosan nő a bringázók száma. A város politikai és szakmai vezetésének elhivatottságát tükrözi számos új kerékpársáv és közösségivé alakított városi tér, valamint a népszerű Citibike közbringa rendszer.

A hazai gyakorlattal ellentétben a tengerentúlon komoly hangsúlyt fektetnek a beavatkozások hatásainak számszerűsítésére. Az új kerékpárosbarát fejlesztésekkel érintett területeken 22%-kal csökkentek a gyalogos balesetek, miközben az összes sérüléses baleset 20%-kal csökkent. A kerékpározók számának rohamos növekedését nem követi a kerékpáros érintettségű balesetek számának változása. Úgy látszik, New Yorkban is érvényesül a safety in numbers jelenség, azaz minél több ember bringázik az utakon, annál kisebb a fajlagos balesetek száma, mivel a kerékpár jelenléte megszokottá válik az utcákon. A súlyos sérüléses kerékpáros balesetek előfordulási lehetősége 75%-kal csökkent 2001 és 2013 között.

A bringabarát intézkedéseknek köszönhetően 14%-kal gyorsabban lehet eljutni A-ból B-be, miközben az életminőség és a helyi gazdaság növekedését is számszerűsítették a metropoliszban.

Közép-kelet-európai városok számára a legfontosabb new-yorki tanulság az lehet, hogy bármennyire is autóorientált egy város, a bringabarát intézkedések meghozzák az eredményt. Még akkor is szívesen ülnek kerékpárra a városlakók, ha korábban nem volt a kultúra része a kétkerekű közlekedés.

Közbringa

A zágrábi közbiciklirendszer érdekessége, hogy városi vagy állami befektetés nélkül egy magánvállalkozás üzemelteti 2013 májusa óta. A horvát főváros Budapesthez hasonlóan a Nextbike rendszerével működik, a kerékpárok is hasonlóan néznek ki. Tömörgumis kerekek és fedélzeti számítógép híján viszont könnyebbek a biciklik, és más városok Nextbike regisztrációjával is használható a rendszer. A rendszer azonban nem része a város közösségi közlekedési hálózatának és a viszonylag kevés állomás és kerékpárszám miatt nem olyan kézreeső a használata, mint a MOL Bubié.

A francia Lyon városát szolgáló Mobiped tanácsadó cégnél dolgozó Benoit Beroud általános bevezetője után Dalos Péter a BKK üzemeltetési főmunkatársa bemutatta, hogyan lett a MOL Bubi a közösségi közlekedési rendszer része, és az úthálózat komplex kerékpárosbarát átalakításával hogyan szolgálja a minél könnyebb használhatóságot. Dalos szerint a tömegközlekedési kapcsolatok biztosításának köszönhetően bármikor ötvözhetjük a különböző közlekedési módokat, a rendszer maga pedig kő az állóvízbe, tehát a város egészére hatással van. Kiemelte továbbá, hogy a kerékpáros fejlesztések mellett kommunikációs kampányokra is szükség van, melyek a nem kerékpározók számára is népszerűvé teszik a rendszert. Ezek komplex megvalósításának is köszönhető, hogy a több mint 1 millió eddigi Bubi bérlés alatt egy személysérüléses balesetet sem jelentettek.

Az érdekképviselet akadályai és lehetőségei fejlett és fejlődő bringás kultúrákban

Külön beszélgetés zajlott a térség szervezeteinek képviselőivel az utóbbi idők sikeres projektjeiről és a kerékpáros aktivizmus nehézségeiről. Szóba került, hogy fontos a kis eredményeket is értékelni, hogy milyen közösségépítő erővel bírnak vagy mikortól válnak teherré különféle akciók, és még sok aprónak tűnő, ám a bringázás ügyét és a bringázók számát előrelendítő ötletet is megosztottunk egymással. A városvezetésekkel való kommunikáció kapcsán kiveséztük a függetlenség, kritikaiság és konstruktív, profi hozzáállás közti kapcsolatot, valamint azt is, hogyan maradjunk effektívek és koncentráljunk a fő céljainkra.

Érdekes kontrasztot adott az a panelbeszélgetés, amin a holland Fietsersbond (az ottani Kerékpárosklub) és a dán Cycling Embassy is részt vett. Nagyon izgalmas volt, hogyan érték el céljaikat a „nagyok” és merre szeretnének fejlődni. Bemutatták a Meldpunt nevű alkalmazást, amin fejlesztési ötleteket lehet javasolni a felelősöknek, például be lehet jelölni, ha valahol túl hosszú ideig piros a lámpa. Fontos kiemelni, hogy a Hollandiában elért eredmények több évtized munkája után jöhettek létre, mely során számtalan Critical Mass-t, demonstrációt és bringás fesztivált szerveztek a ‘70-es évektől kezdve, míg elérték a mai állapotot. Most arra fókuszálnak, hogy minden, akár speciális igényű célcsoport számára is használható legyen a meglévő infrastruktúra és akár riksával is el lehessen férni a kerékpárutakon.

A dán beszámoló szerint az országban a bringás parkolási lehetőségek, az intermodalitás és a szolgáltatások fejlesztésén dolgoznak. Van egy - a most induló STARS-UNIQA kampányunkhoz hasonló - kezdeményezésük, amiben egy verseny keretében gyerekeket motiválnak a kerékpározásra. Az eredmény nagyon pozitív, a program indulása óta 28%-kal nőtt a bringás utak száma a résztvevők körében.

Részt vettünk egy ECF (European Cyclists’ Federation) által szervezett workshopon is. A 40 ország 80 bringás szervezetét tömörítő európai szövetség  fő célja, hogy növeljék a kerékpározás láthatóságát, és uniós érdekképviseleti munkával támogassák a bringázhatóbb városokért végzett helyi munkát.

A workshop-on profi fejlesztői módszerek segítségével közelebb kerülhettünk saját szervezetünk gyenge és erős pontjaihoz. Többek közt arra fókuszáltunk, mit érdemes elkezdeni, abbahagyni, mit szükséges többet, vagy kevesebbet csinálni szervezeteinknek ahhoz, hogy közelebb jussunk céljaink eléréséhez. A Kerékpárosklub esetében kirajzolódott, hogy a közeljövőben még többet tennénk az oktatás, közösségépítés, szakmai együttműködések erősítése és a szemléletformálás területein.

Megvalósítást nehezítő vagy segítő tényezők feltérképezésével jellemeztük a civil szervezetek közti együttműködések nehézségeit és lehetőségeit, a kerékpározással kapcsolatos szemléletformálás és oktatás fontosságát, valamint az önkéntesek és aktivisták bevonzásának témakörét is körüljártuk. Összességében hasznos és gondolatébresztő workshop volt.

Müller Kinga - Radics Miklós - Halász Áron
Képek: Cyclechic.hu

Teljes fotóalbum: 


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod, hanem rengeteg szolgáltatás és kedvezmény is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!

Add nekünk adód 1%-át. Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.