Megírtuk a főpolgármester-helyettesnek, mi a teendő Budapesttel

Budapest következő 10 évének kerékpáros fejlesztéseit alapozhatja meg a dokumentum, amit a Magyar Kerékpárosklub Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes számára készített. Decemberi kerékpározás és közösségi közlekedés elleni bejelentései után egyeztetést kezdeményeztünk Tarlós Istvánnal, ezután Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes fogadta a Kerékpárosklub elnökét. Megállapodásunk alapján egy szakmai anyagban foglaltuk össze, milyen ma Budapesten kerékpározni, és hogyan lehetne javítani a helyzeten.

Tarlós István főpolgármester 2015 decemberében meghirdette a főváros közösségi és kerékpáros közlekedést támogató programjának felülvizsgálatát. Ígérete szerint a Budapest közlekedését 2030-ig meghatározó (általa kiadott, aláírt), és előremutató elképzeléseket programmá alakító Balázs Mór Terv módosítására kerül sor, ezt azonban civil szervezetekkel való egyeztetés előzi meg.

A Magyar Kerékpárosklub az ország legnagyobb kerékpáros szervezeteként a szakmai partnerség fenntartása érdekében azonnal találkozót kezdeményezett a főpolgármesterrel. 2016 januárjában Kürti Gábort, a klub elnökét dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes fogadta. Megállapodtunk, hogy szakmai javaslatcsomagot készítünk a Főpolgármesteri Hivatal részére, melyben összefoglaljuk a budapesti kerékpáros közlekedés jelenlegi helyzetét és fejlesztési igényeit.

A szakmai anyag 19 oldalban foglalja össze a mai helyzetet és tesz javaslatokat további fejlesztésekre. Alább egy rövid összefoglalót olvashattok, a teljes anyag a csatolmányban elérhető, letölthető.

 

Hol tartunk most?

A fővárosban 1994 és 2014 között megtizenegyszereződött a belvárosban kerékpározók száma, a városközpont egyes helyein 10%-ot is meghaladja a biciklivel történő utazások aránya. A budapestiek felismerték: átlagos, 3-5 kilométeres városi utazásokhoz a kerékpár a legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb közlekedési mód.

A kerékpáros robbanás mára kinőtte kereteit: a nem egységes, következetlen és rosszul karbantartott infrastruktúra hátráltatja a szabálykövetést és a kerékpározás közlekedési rendszerbe illeszkedését.

Hazai és nemzetközi jogszabályok szerint minden úthasználó számára biztosítani kell a megfelelő közlekedési feltételeket, a kerékpározás elé azonban még ma is akadályokat gördítenek a korábbi évtizedek elavult városfejlesztési elképzelései. Az autós közlekedés aránytalan előtérbe helyezése mára fenntarthatatlan állapotok vezetett, Budapest egészségügyi, valamint gazdasági érdekei a közösségi és kerékpározás fejlesztését kívánják meg.

A főváros Balázs Mór Tervének elindítása, a BKK szakembereinek munkája mellett civil oldalról a Kerékpárosklub érdeme is, hogy az utóbbi években előremutató változások indultak Budapesten. Ezek folytatásával, a kerékpározók egyenrangú közlekedési félként kezelésével lehet leghatékonyabban rendezni a gyors növekedés miatt néha kaotikusnak tűnő állapotokat.

Emellett a kerékpározást népszerűsítő, elfogadottságát növelő, a közlekedő felek együttműködését ösztönző kampányokra is szükség van. Téves elképzelés a közlekedési kultúra anomáliáit kizárólag kerékpárral vagy autóval közlekedőkre vetíteni. Változás csak az okok feltárásával, az előremutató fejlesztések folytatásával és a közlekedési kultúra általános fejlesztésével érhető el.

 

Fejlesztési javaslatok

A kerékpáros közlekedés iránti drasztikusan növekvő igény lehetőséget jelent Budapest közlekedésének hatékonyabbá tételére, az életminőség javítására. Ehhez a következő döntések meghozatalára van szükség.

  • Komplex fenntartható közlekedésfejlesztés

Városi területeken nem a kerékpárutak hossza, hanem a kerékpározható terület nagysága jellemzi a kerékpáros közlekedés fejlettségi szintjét. Ma a fenntartható közlekedési módok a legnépszerűbbek, ezeket egységes terv alapján kell előtérbe helyezni. Az idén megnyíló uniós forrásokat 1-1 kiemelt útvonal helyett csak területi fejlesztésekre lehet hatékonyan elkölteni. Ennek számtalan, helyszínhez illeszkedő módszere alkalmazható a kerékpársávoktól kezdve az egyirányú utcák kerékpáros kétirányúsításán, busz-kerékpársávok kijelölésén, kerékpárparkolók építésén át további költséghatékony eszközökig.

  • Az elavult közlekedési infrastruktúra kerékpárosbarát újratervezése, átépítése

Az utóbbi évek fejlesztései nem váltották ki a korábbi évtizedek hibás, a kerékpárt nem a közlekedési rendszer részeként felfogó várospolitika örökségét. Az elavult, mai igényeknek nem megfelelő közlekedési infrastruktúra áttervezésére, helyi adottságokhoz illő átépítésére van szükség.

  • Forgalomcsillapítás

Az általános sebességcsökkentés, ez által pedig a sok helyen lehetővé váló sávszűkítés a sűrűn lakott, és nagyobb forgalmú területeken is megfelelő helyet teremt a kerékpárral közlekedőknek, miközben a gyalogos és autós közlekedés biztonságát is nagymértékben javíthatja. A forgalomcsillapítás pedig mérhető egészségügyi és gazdasági hasznokkal jár, javítja a közterületek minőségét.

  • Hidak kerékpározhatósága

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a belvárosi hidak átjárhatósága, miközben környezetükben a kerékpárral megtett utazások aránya a 10-20%-ot is eléri. A Lánchíd felújítása során elkerülhetetlen a forgalom csillapítása, a közösségi és kerékpáros közlekedés előnyben részesítése. Ellenkező esetben a további növekedés egyre nagyobb konfliktusokat és balesetveszélyes helyzeteket fog okozni, mivel a kerékpárral közlekedők 65%-a járdára szorul.

  • Belváros – külváros kerékpáros kapcsolatai

A külső és belső kerületeket összekötő főhálózati elemek többsége elavult, karbantartásuk hiányos, vonalvezetésük miatt nem alkalmasak a megnövekedett kerékpáros forgalom hatékony kiszolgálására. Néhány külső városrész ma is nehezen érhető el a belvárosból kerékpárral, ami nem csak a mindennapos közlekedést, hanem a szabadidős célú kerékpározást is akadályozza. Anyagunkban felsoroljuk a fejlesztendő útvonalakat.

Fejlesztendő vagy kialakításra váró városi kapcsolatok:

- Hűvösvölgy, Pesthidegkút, Solymár és Nagykovácsi útvonal (Szilágyi Erzsébet fasor)

- Eurovelo 6 (Dél- Buda, Bel- Buda, Szentendre) útvonal

- Újpest, Dunakeszi, Dunakanyar útvonalai

- 14., 15. és 16. kerület és belváros kapcsolatai

- Kőbánya kapcsolata a belvárossal

- Pesterzsébet és Soroksár útvonal (Soroksári és Grassalkovich út, Duna part)

- 17. kerület elérése

- 18. és 19. kerület elérése az Üllői út, Gyáli út tengelyén

 

  • Hiányző főhálózati elemek

Nem csak a külváros és belváros kapcsolata hiányos, számos olyan belső útvonal van, melynek kerékpárosbaráttá tétele nem várhat tovább. Többre elkészült, bármikor kivitelezhető tervek vannak. Ilyen útvonal a Nagykörút, a Bartók Béla út, illetve az Üllői út és Váci út belső szakasza.

  • Karbantartás

A kátyús, rossz minőségű, vagy nem megfelelően takarított utak akadályozzák a biciklis közlekedést. Rendeleti szinten szabályozni kell a karbantartás felelősségi köreit, télen pedig biztosítani kell a kerékpáros főhálózati elemek 24 órán belüli síkosság mentesítését.

  • Közbringarendszer bővítése, fejlesztése

A nemzetközi hírű MOL Bubi közbicikli-rendszer nélkül ma már elképzelhetetlen a budapesti kerékpározás. A rendszer további bővítése és fejlesztése szükséges.

 

Nem csak építeni, kommunikálni is kell

A költséghatékony és sokszorosan megtérülő kerékpárosbarát infrastruktúra fejlesztése mellett szükség van a kerékpározást népszerűsítő, pozitív hangvételű szemléletformáló kampányokra is. Nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerékpározás akkor illeszkedik a közlekedés rendszerébe, ha elfogadottsága növekszik, a nagyobb biciklis forgalom mindenki számára biztonságosabbá teszi az utakat.

Anyagunkban felsoroltuk, milyen – részben a Kerékpárosklub által már elindított – kommunikációs, szemléletformáló kampányokkal, vagy új eszközökkel lehetne népszerűsíteni a kerékpározást, javítani a közlekedési morált.

Hatékony szemléletformáló eszköz az Együtt Közlekedünk és a Bringázz a Munkába! kampány, illetve a Bebiciklizés projekt, ezek folytatásában számítunk a Főpolgármesteri Hivatalra. Információs kiadványaink (pl. a Kerékpárosklub Kisokos) terjesztése, vagy az új fejlesztések használatát elmagyarázó eszközök kivitelezése a főváros segítségével még több városlakót érhetnek el.

 

Párhuzamosságok, szabályok

Anyagunkban kitérünk a Tarlós István által felvetett „párhuzamos kerékpáros infrastruktúra” kérdésére is. Az elavult, járdán vezetett gyalog- és kerékpárutak tehermentesítésére (kevés helyen és ideiglenesen) kialakított megoldások kiváltása kizárólag az adott útvonalak teljes kerékpárosbarát fejlesztésével képzelhető el, vallja a Kerékpárosklub.

Szakmai munkacsoportjaink által kidolgozott anyagunk kitér a kerékpározást érintő lehetséges KRESZ-módosítások kezdeményezésére. Hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kimondhatjuk, hogy „kerékpáros igazolvány” bevezetése életszerűtlen, betarthatatlan. A kerékpáros közlekedés integrációja, a szabályok élethez igazításával és a fenntartható közlekedési módok segítésével lehetséges. Anyagunkban erre is hozunk példákat.

 

 

 


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Add nekünk adód 1%-át. Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.

Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod, hanem rengeteg szolgáltatás és kedvezmény is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!

 

 

 

CsatolmányMéret
MK_SzeneczeyBalazs_javaslatok.pdf1.34 MB