Hírek: cikkek

Tényleg működnek a 30km/h-s sebességkorlátozású zónák? Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) szakembere Ceri Woolsgrove közelebbről is megvizsgálta a gépjárműforgalom lassítására vonatkozó érveket és ellenérveket - az alábbiakban az ő cikkének fordítását olvashatjátok. Ez egy kétrészes sorozat első része, melyben a közlekedési rendszerekről és a közlekedők szerepéről lesz szó. A második rész a konkrét tényekről szól majd, hogy mi működik, és mi nem.

Egy új vizsgálat meglepetéssel szolgálhat a sisakviselés régi kutatóinak. Ugyanis nagyon kevés való életből vett bizonyíték létezik arra, hogy a fejsérüléseket valóban hatékonyan megakadályozná a sisak.

A rakpartok után Párizs több főútvonalán is a tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás venné át az autók helyét. A negatív reakciók ellenére a város vezetése elkötelezett belvárosba tartó autós ingázás csökkentése mellett.

A budapesti Kiskörúton tavaly legalább 1.2 millióan közlekedtek biciklivel, egyre többen bringáznak télen, az Andrássy úton pedig a közlekedők legalább 12%-a biciklivel jár. Az utóbbi hónapok legfontosabb forgalmi adatai Budapestről.

Miközben Budapesten Tarlós István a tömegközlekedés és a kerékpározás visszaszorítására készül, és kínai, amerikai, svájci, osztrák és francia városok példáira hivatkozva akarja még jobban előtérbe helyezni az autózást, ezekben az országokban épp a bringázás mellett teszik le voksukat a polgármesterek. Nagy ívű tervek, merész vállalkozások és sikeres példák direkt nem Hollandiából és Dániából, amelyekből mi is tanulhatnánk.

2015 telén helyezték üzembe Rotterdam első eső- és hóérzékelő rendszerét, mely lehetővé teszi, hogy a bringásokra hangolt lámpáknál kevesebbet kelljen várni, ha rosszra fordul az idő.