Hírek: cikkek

Esőben vagy havazásban biciklire pattanni sokaknak nem tűnik vonzónak. Egy kutatás megmutatta, hogy kiket taszít jobban a zord időjárás, és kiket kevésbé. Az első ilyen típusú felmérésben különböző éghajlatú területeken működő 40 kerékpármegosztó szolgáltatás 8 évnyi, összesen 100 millió utazásának adatait használták fel. Ezeket az utazási adatokat vetítette rá a kutatás a helyi időjárási adatokra és az infrastruktúrára.

2021-ben sem állt meg a budapesti biciklis forgalom növekedése. Míg a BKK öt, nyilvános adatokat szolgáltató kerékpáros forgalomszámlálója 2020-ban „csak” 2.771.710. elhaladást mért, 2021-ben már 2.844.699-en zártak. A – meghibásodásokból fakadó több hetes adatvesztések mellett is - mintegy 73000-es növekedés 2.63%-os pluszt jelent, és a teljes városra érvényesíthető tendenciát jelez. A legnépszerűbb mérési pont továbbra is a Bem rakpart, ezen kívül még a Kiskörúton és Hungária körúton is növekedést mértek. Az adatok azt mutatják, hogy továbbra is egyre többen ismerik fel a kerékpározás előnyeit, de növekedés fenntartásához folytatni kell a fejlesztéseket.

Az glasgow-i klímakonferencia lehetett az egyik utolsó esély a klímaváltozás végzetes következményeinek elkerülésére. A világ vezetőinek legnagyobb és legmerészebb elképzelése a közlekedés terén eközben az elektromos autókra átállás volt anélkül, hogy megemlítették volna a nem-motorizált közlekedési formák szerepét vagy a tömegközlekedés fejlesztését.

Bár a holland kerékpáros közlekedésről szóló képek betekintést nyújtanak egy olyan közlekedési kultúrába, amit minden városnak célul kéne kitűznie, fontos megérteni, hogy nem elég önmagában kerékpározásra buzdítani az embereket. A holland városok csupán eszközként használják a kerékpározást az autózás dominanciájának csökkentésére és a városaik biztonságosabbá, igazságosabbá és élhetőbbé tételére.

A magyar közbeszédben még mindig kicsit furcsán hat igazságos városokról beszélni, pedig a nemzetközi várostervezési trendek hívószava a biztonságos, az aktív és a fenntartható mellett ma már az igazságos is. Rachel Aldred, a Westminsteri Egyetem professzora kutatásaiban a londoni forgalomcsillapított negyedek (low-traffic neighbourhood) hatását vizsgálta a helyiek közlekedésére és az emberek egymáshoz való viszonyára a közlekedésben. A forgalomcsillapítás azért érdekes a várostervezők és a társadalomkutatók számára is, mert felhívja a figyelmet arra, hogy bár, amit az utcáinkon tapasztalunk az nagyon tipikus, de egyáltalán nem ez az igazságos módja a közterületek felosztásának.

Utcáinkat egy dologra optimalizálták: a közlekedésre. A városi funkciók újragondolása visszaadhatná azt a komplex társadalmi ökoszisztémát, ami egykor volt.