Melissa és Chris Bruntlett frissen megjelent könyvükben gyűjtenek össze tanácsokat a jól működő holland várostervezési gyakorlatok más országba való átültetéséhez. A Momentummagon megjelent, és Fazekas Samu által lefordított cikkben a könyv öt legfontosabb üzenetét foglaljuk össze.
1. A legfontosabb „kerékpáros terv” az „autós terv”
Holland közlekedésmérnökök arra jöttek rá az évek során, hogy a hatékony kerékpáros fejlesztési tervek legfontosabb részei nem a kerékpározással, hanem az autóforgalommal foglalkoznak.
Az autózás alternatíváinak vonzóbbá tételét ki kell egészíteni olyan intézkedésekkel, amik az autózást kényelmetlenebbé, az átjárhatóságot nehezebbé teszik, ezzel csökkentve az átmenő autóforgalmat és lassítva a helyi forgalmat. Az átmenő forgalom csökkentése olyan forgalmi hálózati tervvel lehetséges, ami kifejezetten akadályozza azt, hogy a járművezetők lakóövezeteken vagy kereskedelmi övezeteken keresztül rövidítsék utazásaikat. Ezzel párhuzamosan az úthálózat ideális esetben arra kényszeríti az autóvezetőket, hogy az elindulásuk után lehető leghamarabb egy gyűjtőúton találják magukat.
Ez az intézkedés azzal együtt, hogy vonzóbbá teszi gyaloglást és kerékpározást, kényelmesebb és közvetlenebb utazásokat tesz lehetővé az aktív közlekedők számára.
Gent városában 25%-kal növelték a kerékpáros közlekedés, 8%-kal a közösségi közlekedés arányát és 58%-kal csökkentették az autóforgalmat egy év alatt azzal, hogy megnehezítették az egyes városrészek között autós átjárást. Forrás
2. Tervezz arra a sebességre és viselkedésre, amit el szeretnél érni
A városi forgalomcsillapításban a mérnöki tervezés – és nem a szemléletformáló oktatás vagy a szabályok betartása – az, ami a leginkább befolyásolja egy intézkedés sikerességét.
A rendőrség nem tudja minden utcában egyszerre ellenőrizni a sebességhatárok betartását, ezért a járművezetők az adott környezetben leggyorsabb sebességet fogják választani. A kívánt sebesség és viselkedés nem táblák kihelyezésével vagy fokozott ellenőrzéssel érhető el, hanem olyan önmagát magyarázó környezet kialakításával (például szűkebb utca, fekvőrendőr, megemelt gyalogos átvezetés, egyirányú utca kialakítása, forgalomlassító virágládák és szigetek kikerülése) ami a sebességük csökkentésére és fokozott figyelemre készteti az autóvezetőket. Hollandiában alig van szükség rendőrségi sebesség-ellenőrzésekre.
A túl sok gyorshajtást tervezési hibának tekintik, és újraterveztetik az utcát, a sebességhatárok betartását biztosító elrendezést kialakítva.
3. Kezdj egy összeköttetéssel, de gondolkozz rendszerben
Annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb társadalmi rétegeket és legváltozatosabb utazási igényeket kiszolgálják (figyelembe véve az útvonalak, a megválasztott sebességek és a célpontok sokféleségét), a holland tervezők megtanultak rendszerben és nem egyes útvonalakban gondolkodni a kerékpáros infrastruktúráról.
A finomhangolt kerékpáros úthálózat nem csak a munkába ingázók igényeit elégíti ki, hanem összeköti azokat a helyeket, ahol az emberek élnek, dolgoznak, tanulnak, vásárolnak vagy kikapcsolódnak. A rendszerekben gondolkodás lehetővé teszi, hogy „bárhonnan bárhova” el lehessen jutni kerékpárral a városon belül.
Az elmúlt öt évtized hibáiból tanulva a holland tervezési segédletek szerint minden kerékpáros hálózati tervnek öt fő szempontot kell figyelembe vennie tervezéskor:
- összekapcsolódás,
- közvetlenség,
- közlekedés- és szociális biztonság,
- vonzerő,
- komfort.
4. Ne adjuk fel a kereszteződések előtt a tervezést
Tudjuk, hogy a közlekedési rendszer is csak annyira jó, mint a leggyengébb láncszeme. A legtöbb baleset a kereszteződéseknél történik, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani ezekre a baleseti gócpontokra. Egyre több város fedezi fel világszerte, hogy a hollandok által inspirált „védett kereszteződések” biztonságos alternatívát tudnak nyújtani a hagyományos kereszteződéseknek. A védett kereszteződésekben (legyenek azok jelzőlámpával szabályozott vagy szabályozatlan) különböző vizuális elemek arra ösztönzik a közlekedőket, hogy együttműködve oldják meg a közlekedési szituációkat.
A 12 méteres sugarú kanyarív és az 5x5 méteres járdafül azt eredményezi, hogy a jobbra kanyarodó járművek közel 90 fokos szögben találkoznak a kerékpározókkal, így növelve a kerékpáros láthatóságát és csökkentve az ütközés esélyét. A „védett kereszteződés” kötelező eleme továbbá a középsziget megléte is, ami lecsökkenti az átkelési távokat a gyalogosok számára.
Ezek a forgalomtechnikai és tervezési elemek biztosítják, hogy a korlátozott közlekedőképességűek (idősek és gyerekek) is biztonságosan használhassák a kereszteződést, bízva a járművezetők fokozott figyelmében és kiszámíthatóságában.
5. Használd ki a közösségi közlekedés és kerékpár kombinálásának előnyeit
Ahelyett, hogy a holland tervezők versenytársnak tekintenék a közösségi és az aktív közlekedést, megtanulták kihasználni a kerékpározás és a tömegközlekedés szinergiáit a fenntartható közlekedés térnyerése érdekében.
A kerékpáros úthálózat szervesen kapcsolódik a villamos-, vonat- és buszmegállókhoz, ráadásul a legtöbb megállónál biztonságos kerékpártárolási és kerékpárbérlési lehetőséget is biztosítanak. A holland tervezők tudatosan használják és bátorítják a kerékpározás és a vasút kombinációját, ami egyszerű, kényelmes és megfizethető alternatívát nyújt naponta több százezer autós utazást kiváltva. A kombinált közlekedés kényelme és hatékonysága azt eredményezi, hogy többen használják a kerékpárutakat és a tömegközlekedést is, míg kevesebben választják az autózást.
Kis befektetéssel is hatalmas eredményeket lehet elérni a kombinált közlekedés terén a multimodális tervezési szemlélettel.
Most van itt az idő az élhető városok kialakítására
Úgy tűnhet, hogy a holland-mintájú városok kialakítása más országokban csak tündérmese, a holland városok túl egyediek és tökéletesek ahhoz, hogy máshol is megvalósíthatók legyenek. Pedig a holland városok csak megmutatják nekünk, hogy mit lehet elérni, ha városaink tervezésekor nem az autót, hanem az embert helyezzük középpontba.
Bármelyik város el tudja érni a holland városok minőségét a megfelelő városvezetéssel, forgalomcsökkentési intézkedésekkel, a társadalmi összetartás növelésével, a zajszennyezés csökkentésével, valamint a lelki egészség és az igazságosság szempontjainak figyelembe vételével.
Egyre többen értik meg, hogy miért fontos az, hogy kevesebb autó legyen az életünkben és a városainkban. Itt az idő, hogy kifogások keresése helyett el is kezdjünk cselekedni!
Támogasd adód 1%-ával a Magyar Kerékpárosklub bringás fejlődésért végzett munkáját!
Fotók: Halász Áron / Magyar Kerékpárosklub