Facebook Instagram Youtube

Nem egyedül az elektromos autók fogják megmenteni a bolygót. Olyan városokra van szükség, ahol az emberek biztonságosan tudnak sétálni és biciklizni

Nem egyedül az elektromos autók fogják megmenteni a bolygót. Olyan városokra van szükség, ahol az emberek biztonságosan tudnak sétálni és biciklizni
2022.01.19
Az glasgow-i klímakonferencia lehetett az egyik utolsó esély a klímaváltozás végzetes következményeinek elkerülésére. A világ vezetőinek legnagyobb és legmerészebb elképzelése a közlekedés terén eközben az elektromos autókra átállás volt anélkül, hogy megemlítették volna a nem-motorizált közlekedési formák szerepét vagy a tömegközlekedés fejlesztését.

A Conversation oldalán 2021. november 16-án megjelent cikket Timothy Welch írta, Fazekas Samu fordította, Halász Áron szerkesztette. 


A világ vezetői megveregették a saját vállukat a 2021-es glasgow-i ENSZ-klímakonferencián, hogy az utolsó pillanatban sikerült egy megegyezést a tető alá hozniuk. Az emberiség most visszafojtott lélegzettel várja, hogy az országok betartják-e a vállalásaikat és hogy ezek a vállalások elegendőek-e a bolygó megmentéséhez.

Ha hasonló ütemben haladunk más klímaügyi vállalásokkal, mint a közlekedés terén tett intézkedésekkel, akkor nem nézhetünk bizakodóan a jövőbe.

A glasgow-i klímakonferencia lehetett az egyik utolsó esély a klímaváltozás végzetes következményeinek elkerülésére. A világ vezetőinek legnagyobb és legmerészebb elképzelése a közlekedés terén eközben az elektromos autókra átállás volt anélkül, hogy megemlítették volna a nem-motorizált közlekedési formák szerepét vagy a tömegközlekedés fejlesztését.

A főként politikusoknak, cégeknek és néhány autóvezetőnek fontos elektromos autók azt az illúziót keltik, hogy jelentősen le tudjuk csökkenteni a környezeti lábnyomunkat úgy, hogy közben nem kell változtatunk az életmódunkon.

Az elektromos autók ugyanazt csinálják a városi tereinkkel, mint a belső égésű motorral rendelkezők. Lehetővé teszik, hogy nagyobb távolságra legyenek egymástól a helyek, ahol élünk, dolgozunk és vásárlunk. A folyamatosan terjeszkedő város viszont nem fenntartható.

Az erdők és mezőgazdasági területek átsorolása alacsony népsűrűségű lakóövezetekké, a folyamatos zöldmezős beruházások túl sokat követelnek az amúgy is szűkös erőforrásainkból. Minél tovább terjeszkednek a városaink, annál drágábbá és annál kevésbé hatékonnyá válik a különböző városi infrastruktúrák (tömegközlekedés, csatornahálózat, elektromosság) fejlesztése és fenntartása.

Az elektromos autók is autók


Az elektromos autók is kevésbé vonzóvá teszik a városokat, és elveszik a teret a fenntarthatóbb közlekedési módok elől. Attól függetlenül, hogy milyen meghajtással rendelkeznek, világszerte évente 1,35 millió embert ölnek meg autókkal. Több autó a városban azt jelenti, hogy több helyet foglalnak el a parkolók és kevesebb hely jut az olyan aktív közlekedési módoknak - például a kerékpározásnak – amik ráadásul veszélyeztetebbé is válnak a nagyobb forgalom miatt.

Egy autó sem lesz kevésbé veszélyes és nem fog kevesebb dugót okozni attól, hogy árammal kell feltölteni benzin helyett.
Még mindig nincs egyszerű és kiépült módja az elektromos autókból keletkező hulladék kezelésének. Az elektromos autók nem „zöldek”. Ugyanúgy használnak például gumit, mint a hagyományos meghajtású társaik, ami hatalmas mennyiségű műanyag-hulladékot termel. A fékezés közben mikroműanyagok tömkelege termelődik, ami végül a vízkörforgásba és a táplálékláncba is bekerül.

Habár az elektromos autók a belső égésűeknél hatékonyabb módon visszatöltik a fékezés során elnyelt energia egy részét, ezek fékbetétei is olyan mérgező anyagokat termelnek, mint a kadmium, az ólom, a króm és a higany. Ezek a nehézfémek a mikroműanyagokhoz hasonlóan bejutnak a folyókba és patakokba és mérgezik az élővilágot.

Vezess kevesebbet, használj aktív közlekedési módokat!

Még ha az elektromos autók teljesen környezetbarátak is lennének, nehéz lenne arra a használati arányra eljutni, hogy azzal lényegesen csökkenjenek a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátások. Ha hasonló ütemben változik az elektromos autók részaránya, évtizedek múlva lesz csak érzékelhető a hatásuk az összkibocsátás csökkentése szempontjából.

Például Új-Zéland is bevezetett állami támogatásokat az elektromos autók vásárlására, de csak az autók 0,5%-a teljesen elektromos jelenleg. Az új-zélandi Klímabizottság azt tanácsolja a kormánynak a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében, hogy 2029-ig az importált autók felének teljesen elektromosnak kell lenniük, és a 2030-as évek elejétől ne lehessen új belső égésű motorral rendelkező autókat forgalomba hozni. Ezzel a radikális váltással is az ebben az évtizedben forgalomba hozott autók 20%-a lenne legalább részben elektromos meghajtású.

Jelenleg az elektromos autók vásárlását szinte csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak. Amint ők bevásároltak elektromos autókból, a görbe el fog laposodni. Nem elvárható a kevésbé jómódúaktól, hogy a kibocsátás-csökkentés jegyében drága elektromos autókat vásároljanak.

Az elektromos autókat hirdetők nagyívű ígéretei abba a hamis hitbe ringatnak bennünket, hogy ugyanúgy élhetjük az életünket mint eddig, anélkül, hogy aggódni kelljen a bolygónk sorsáért. Valójában jelentős változásokat kell eszközölnünk az életmódunkban ahhoz, hogy tényleges kibocsátás-csökkentést tudjunk elérni.

Van jó hírünk is

A fenntarthatóságot közelebb hozó megoldások pont azokat tulajdonságokat erősítik, amiket a közösségi életben szeretünk. Közelebb kell hozni egymáshoz az eltérő városi funkciókat, hogy olyan városrészek alakuljanak ki, ahol vásárolni, lakni és dolgozni is lehet. Össze kell kötni a közösségeket a tömegközlekedés és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével.

Jó irányba kell változtatni az életünkön. Nem kell roncstelepre küldeni az összes belső égésű autót, de sokkal kevesebbet kell használnunk őket. Habár jól hangozhat, de egy új elektromos autó megvétele nem fogja megmenteni a Földet.

Figyelem

Támogasd adód 1%-ával a Magyar Kerékpárosklub bringás fejlődésért végzett munkáját!


Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
10 tipp a biztonságos téli bringázáshoz hóban, fagyban is

Bringázni télen is egyszerű, gyors és olcsó. Persze a nyári könnyedségre még pár hónapot várnunk kell, ezért érdemes pár dologra odafigyelned. Öltözködési és karbantartási tippjeink után itt van pár tanács a havas és jeges napokra.

2016.12.01 |  aron
Barcelona kiterjeszti autómentes szuperblokkjait

A katalán főváros gyalogosoknak elsőbbséget biztosító zónáit a belváros nagy részére kiterjesztik – jelentette be Ada Colau polgármester.

2020.12.10 |  aron