Hírek: forgalom

Míg itthon külön ünnep minden egyes új, minőségi kerékpáros fejlesztés elkészülése, addig Amszterdamban - ahol a közlekedéstervezés a kerékpárhasználatra épül – ugyanebből a célból pont az infrastruktúra csökkentésével próbálkoznak. Lámpák leszerelésével, kerékpárutak szélesítésével, elválasztó szegélyeinek bontásával enyhítik a bringás dugókat, és meglepő módon pont így növelik a biztonságot.

Az autózás terjedésével nem csak a zaj és szmog növekszik, nem csak értékes városi közterületeket veszítünk a parkolás elterjedésével, utcára menni is veszélyesebb a gyors és nehéz járművek által okozott sérülések súlyossága miatt. A másokra alig veszélyes közlekedők (kerékpározók, gyalogosok) kerülőutakra vagy föld alá kényszerítése, védőfelszerelésekbe öltöztetése nem oldja meg a balesetveszély valódi okát. A várostervezők sokszor ezt az egyszerűbbnek tűnő megoldást választják, de ezzel csak az autóhasználat - és az azzal járó problémák - terjedését segítik. Valódi megoldást a többségi városhasználók - gyalogosok, tömegközlekedők, kerékpározók -, vagyis a gyengébb közlekedők védelme jelenti. Itt van pár eszköz, amivel ez kivitelezhető.

Hogyan lehetne megszüntetni a dugókat? Miért kéne gátat szabni a városainkat önmagára szabó autóközpontúságnak? Hatékonyabb a közlekedés attól, hogy gyorsabb? Miért nem jelentenek megoldást az elektromos autók? Interjú Hermann Knoflacher veterán bécsi közlekedéstervezővel a jelenlegi és jövőbeli mobilitásról.

A mérnökök nem tudják önállóan megváltoztatni a rendszert, de ők azok, akik hitelesen állhatnak a változás élére. Döntő hatása lenne, ha mérnök kollégáim hozzáállása megváltozna.

Tényleg működnek a 30km/h-s sebességkorlátozású zónák? Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) szakembere Ceri Woolsgrove közelebbről is megvizsgálta a gépjárműforgalom lassítására vonatkozó érveket és ellenérveket - az alábbiakban az ő cikkének fordítását olvashatjátok. Ez egy kétrészes sorozat első része, melyben a közlekedési rendszerekről és a közlekedők szerepéről lesz szó. A második rész a konkrét tényekről szól majd, hogy mi működik, és mi nem.

A rakpartok után Párizs több főútvonalán is a tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás venné át az autók helyét. A negatív reakciók ellenére a város vezetése elkötelezett belvárosba tartó autós ingázás csökkentése mellett.