A Rákos-patak lehet Budapest első városi zöldútja. De mi az a városi zöldút?

Kevesen tudják, de a hamarosan elinduló „Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó” Dunától a városhatárig vezető fejlesztése a főváros első igazi városi zöldútja lehet. A Szilas-patak menti kerékpárút egy kis előnyt szerzett XVI. kerületi szakaszai kiépülésével, de egyelőre az sem járható végig teljes budapesti hosszán. De mi az a zöldút?

A zöldút név alatt olyan utakat, közlekedési folyosókat értünk, amit elsősorban gyalog vagy biciklivel (illetve lovon, görkorcsolyával, kerekesszékkel stb.) lehet használni, és jellemzően a motorizált közlekedéstől távol vezet. Általában a város zajától valamennyire védett helyen – vízpartok vagy bezárt vasútvonalak mentén – vezetnek, ezért gyakran „lineáris parkként” is emlegetik őket, hiszen közlekedés közben élvezhetjük a parkok nyújtotta élményeket.

A városi zöldutak filozófiája az Egyesült Államokból ered, és nagy szerepe volt benne a new yorki Central Park szülőatyjaként ismert Frederick Law Olmsted tájépítésznek. Bár a településen kívüli társaiknál általában rövidebbek és kevésbé természetközeliek, instant felüdülést okozó „zöld bombaként” hatnak a mesterséges városi környezethez szokott embereknek.

A budapesti projekt 2,3 milliárd forint uniós támogatást fog felemészteni. A pénzt arra költik, hogy a Rákos-patak Árpád híd feletti torkolatától Budapest péceli határáig négy kerületen át, 16 kilométer hosszan zöld környezetben lehessen kerekezni. Mindjárt fel is sorolunk pár mintaértékű nemzetközi példát, de előbb nézzük meg, miről is van szó pontosan?

Budapest EU-s támogatásból megvalósuló kerékpáros építkezéseiről itt olvashatsz bővebben.

A Rákos-patak a Gödöllő melletti Szadán ered, és a belvárost észak felől elkerülve gyakorlatilag egész Pesten keresztülfolyik, mielőtt a Dunába ér. Egyes szakaszai mellett ma is vannak jobb-rosszabb minőségű bicikliutak, de ezek nem érnek össze. Lépcsőzés vagy terepbiciklizés nélkül nem lehet a patak mentén végigtekerni, pedig a mainál sokkal több embert csábíthatna két kerékre akár szabadidős, akár közlekedési céllal. Ki ne szeretne a dugókon bosszankodás helyett madárcsicsergést hallgatva munkába tekerni mondjuk Zuglóból Angyalföldre?

Bár a patak mentén kevesen laknak vagy dolgoznak, így a fejlesztés nem válthatja a város többi részének bringabaráttá tételét. Zöldutat sem lehet mindenhol létesíteni, ugyanakkor egy hagyományos utcával ellentétben már egy kis szakasz is elég lehet arra, hogy a városi stresszt oldja egy kicsit. Emellett egy zöldút számtalan szabadidős funkciót is betölthet a futástól a görkorcsolyázáson át a nordic walkingig, ezért hasznos, ha egy város közlekedési és rekreációs rendszerében zöldút jellegű útvonalak is vannak. Budapestnek kiváló adottságai vannak e téren.

A zuglói szakasz láthatóan gyalog is népszerű, a kerékpárút mellett kitaposott gyalogos ösvény vezet

A Rákos-patak a pesti oldal kevésbé ismert helyei mentén vezet, ezért is teljesen új élményt adhat az környéket még nem ismerőknek. A vízfolyás számos olyan pontot is feltár, ahova egyébként nem jutnánk el: a felsőrákosi rétek, a Paskál fürdő mögötti „zöld sziget” vagy a Rákosrendező elhagyatott-elvadult tömbje. A városhatár átlépésére is lenne lehetőség: a Rákos-patak mentén lévő Pest megyei települések is szeretnék a folytatást. Ha erre sor kerül, Gödöllőig lehetne kerekezni a patak mentén.

A Rákos-patak revitalizációjáról szóló tervvéleményünket itt olvashatjátok.

Lássuk tehát: milyen ehhez hasonló példákat találunk szerte a világban?

Nordbahntrasse, Wuppertal (Németország)

Wuppertalban egy egykori vasútvonalat alakítottak át zöldúttá, ami számos viadukton és hat alagúton át szeli át a várost, egészen egyedi nézőpontot nyújtva az itt sétálóknak vagy kerekezőknek. A zöldutat az alábbi (angol nyelvű) videó mutatja be:


Green River, Seattle (USA)

A Green River az USA nyugati partján levő Seattle déli kerületeiben kanyargó folyó. A Green River Trail gyalog és biciklivel is végigjárható. A város külső, ipari-logisztikai funkciójú városnegyedeibe ékelődő zöld folyosó valódi természeti élményt ad. Szinte észrevehetetlen, hogy éppen a városban vagy, annyira elkülönül környezetétől a kétoldali zöldsávval, saját hídjaival.



Royal Canal, Dublin (Írország)

Dublin mesterséges csatornájára rengeteg példa van Nyugat-Európa és Észak-Amerika városaiban, ahol a XIX. századi vízi szállítás miatt komoly csatornahálózat épült ki. A csatorna mentén kiépült Royal Canal Way gyalog és biciklivel is járható. A városon belüli része még nincs teljesen kész, és pár kereszteződése nehezen járható biciklivel. Dublin komoly fejlesztést hajtott végre a város kerékpáros infrastruktúrája terén,  és most érkezett el a Royal Canal menti útvonal is fejlesztéséhez.

Alább az egyik szakaszra készített látványterv:

Városszerkezetbeli szerepe egyébként hasonló a Rákos-patakhoz, hiszen gyűrű irányban haladva érkezik meg a kikötőhöz, ami közel van a központhoz, de még nem belvárosias terület.

Marne menti útvonal, Párizs (Franciaország)

A Marne Párizsban ömlik a Szajnába és a városon belüli partjainak nagy része kényelmesen járható biciklivel. Az útvonal a város határain is túlnyúlik, 47 km hosszan lehet követni a Szajnától egészen Noisielig.



Svratka és Svitava menti kerékpárutak, Brno (Csehország)

Brno Csehország második legnagyobb városa. Két kisebb méretű folyója a Svratka és a Svitava. Mindkettő városi szakaszát kerékpárút kíséri, amelyek változatos területeken mennek át, és bár a központot nem érintik, mégis ezek adják a (nem túl sűrű) brnói kerékpáros hálózat gerincét. Nagy előnyük, hogy úgy haladnak át a várost keresztül-kasul szövő vasúti sínek alatt, mint kés a vajon, egymástól elzárt városrészeket kötve össze.

Ennek budapesti analógiája Rákosrendező sínrengetege, amit a Rákos-patak egy alagútban keresztez: a most futó projekt egyik legnagyobb kihívása, hogy itt a megadott pénzkeretből egy jól használható összeköttetést alakítson ki a zuglói és angyalföldi oldal között.

Mit tanulhatunk ezekből a példákból?

Elsősorban egy város természeti adottságaitól függ, hogy milyen zöldutakat tud a területén kialakítani. Az már a városban lakók döntése, hogy ezekből mit és hogyan hoznak ki.

A fenti amerikai példák folyamatos haladást tesznek lehetővé, a zöldutakra hajtva szinte egy másik világba kerülhetünk, viszont korlátozott kapcsolatai vannak a város többi részével. Más esetekben is forgalommentes az útvonal, de jobban illeszkedik a városhoz. Utóbbiaknál a „wow faktor” talán kisebb, ám több ponton megközelíthetővé és láthatóvá teszi az útvonalat. Meg kell találni azt a kompromisszumot, ami a természeti adottságok mellett a lehető legjobb használhatóságot és minél jobb elérhetőséget nyújtja.

Mit tehet egy önkormányzat a kerékpáros közlekedés fejlesztése érdekében? című kiadványunkat itt olvashatjátok.

Fontos, hogy a példában szereplő útvonalak nagyon sok esetben érintenek zöldterületeket, amire az útvonalak fejlesztői is nagy figyelmet fordítottak. Árnyas fasorok nélkül – különösen ahol melegek a nyarak – kevésbé számíthatunk az útvonalak népszerűségére. A Rákos-patak mentén nincsenek mindenhol fasorok, vagyis ezzel kapcsolatban lesz még teendő. Ugyanez igaz a patakmederre: a betonburkolat megszüntetését kívánná a rekreációs funkció, de ennek megvalósulása jóval későbbre várható.

Amit összességében elmondhatunk a Rákos-patak menti folyosóval kapcsolatban: bár a pályázati rendszer általában a minél gyorsabb és egyszerűbb megvalósítás felé nyomja a pályázókat, jó lenne nem elkapkodni a munkát. Újdonságok bevezetésénél főleg jól végig kell gondolni, hogy min spórolunk, milyen rövid távon hasznosnak tűnő döntéseket hozunk. Jó lenne elkerülni azokat a hibákat, amelyeket később sokkal többe kerül kiküszöbölni. Ennek tudatában szükséges nekifutni ennek a város szempontjából tényleg fontos fejlesztésnek.

Erdős Zoltán cikke. A szerző a Magyar Kerékpárosklub ellenőrző bizottságának tagja, a Zöldutak Módszertani Egyesület elnökségi tagja


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?
Add nekünk adód 1%-át. Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.

Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod, hanem rengeteg szolgáltatás és kedvezmény is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

 

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése

Örülnék, ha már kész lenne!!!

A XIII. kerületben ezt kiegészíti egy közpark fejlesztés is.

http://www.angyalzold.hu/web/leiras.php?id=201