8.39 milliárd kerékpáros fejlesztésekre – mire van szükség és mire nincs?

A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 8,3 milliárd forintnyi EU-s támogatásra adnak be pályázatokat szeptember végéig, melyből 11 biciklis beruházás várható. A Magyar Kerékpárosklub Budapest nagy lehetőségének tartja a – néhol százmilliós, máshol milliárdos összegű - pályázatok beadását, melyek sikeressége érdekében részletes javaslatcsomagot írtunk. Olyan fejlesztésekre van szükség, melyeknek köszönhetően bárki el tud tekerni munkába, iskolába, szórakozni, vagy kikapcsolódni. A mostani összegből befoltozhatóak az eddigi hiányosságok és – bár sok fontos terület hiányzik - nagyot léphetünk egy bringabarát, élhető főváros felé. A projektek között sok jó ötlet mellett több olyat is találtunk, melyek helyett hatékonyabban is el lehetne költeni a rájuk szánt százmilliókat. Olvasd el, mit javaslunk!

„Nem a kerékpárutak hossza, hanem a bringabarát terület nagysága a lényeg” – vallja a Kerékpárosklub. Szeretnénk, ha – a pályázati kiírásnak megfelelően – a tervezett projektek alapelve is ez lenne. Egyes városrészek átfogó fejlesztésére van szükség, mely kerékpársávok megépítésével egyidőben olyan olcsó, de hatékony beruházásokat takar, mint az egyirányú utcák kétirányú megnyitása, bicikliparkolók építése, buszsávok kerékpározhatóvá tétele, vagy kereszteződések kisebb korrekciói.

Logikus, egységes, a kerékpárt a közlekedés egyenrangú résztvevőjének tekintő beruházásokra van szükség. Fontos szempont, hogy a meglévő hálózathoz csatlakozó létesítmények készüljenek, és a főbb úticélok megközelíthetőségét új kerékpárparkolók segítsék. A dugók, a légszennyezés és az autózás helyigénye miatt hiányzó közterületek problémáját csak így tudják sikeresen megoldani az önkormányzatok.

A fenti szempontok és a Budapest-programunkban leírt legfontosabb fejlesztések alapján vizsgáltuk meg az eddigi ötleteket. A következő évek feladata a hidak átjárhatóságának és a külváros-belváros kapcsolatainak fejlesztése, a forgalomcsillapítás, a MOL Bubi közbringarendszer kiterjesztése, hiányzó főútvonalak (pl. Nagykörút, Bartók Béla út, Üllői út) bringázhatóbbá tétele és az elavult kerékpárutak átalakítása.

Budapest-programunkat itt olvashatod el.

A projekteknek egyelőre csak körvonalait lehet ismerni, a Főpolgármesteri Hivatalban történt egyeztetésen megkapott (csatolt) listában becsült költségek mellett főbb fejlesztési irányok vannak kijelölve, de már ezek alapján is meg lehet becsülni az ötletek hasznosságát. A Magyar Kerékpárosklub minden érintett félnek felajánlotta szakmai együttműködését és területi szervezeteinek helyismeretét a részletes tervezéshez. Javaslataink beépítésével sikeresen költhetjük el a rendelkezésre álló nagy mennyiségű közpénzt. Részletes javaslataink a csatolmányban olvashatóak.

Milliárdos beruházások:

  • Dél-budapest kerékpárosbarát fejlesztése (XVIII. - XXI. - XXIII. kerületek összekötése) - 2,387 milliárd Ft

A tervek szerint a három kerületet összekötő közlekedési és turisztikai útvonal jönne létre. A projekt javasolt nyomvonala kevésbé alkalmas a közlekedési igények kielégítésére, a fejlesztési tervet vizsgáló kerékpárforgalmi hálózati terv megkérdőjelezhetően támasztja alá a fejlesztés szükségességét. Olyan területen épülne kerékpáros útvonal, ahol jelenleg nem igazán tapasztalható erre igény, részben beépítetlen területekről van szó.

A Kerékpárosklub szakmai anyagában részletes javaslatot dolgozott ki az érintett városrész-központok (Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Soroksár, Csepel) belvárosi kapcsolatainak és a kerületek központjainak területi alapú kerékpárosbarát fejlesztésére. Utóbbi a pénteki városházi egyeztetésen elhangzottak szerint bekerült a projektbe. Ez nem az érintett kerületek kapcsolatainak szükségtelenségét jelenti – ezek megoldására is tettünk szakmai javaslatokat -, csupán a hangsúlyok hatékonyság szerinti átrendezését.

  • Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó - 2,3 Mrd Ft

Budapest egyik nagy hiányossága Kelet-Pest és a belváros kerékpárosbarát összeköttetésének hiánya, ami a Rákos-patak menti kerékpáros útvonal kialakításával végre megoldódhat. A patak mentén meglévő (pl. Rákoskeresztúr) nyomvonalak már ma is népszerűek a mindennapi ingázók és a szabadidejükben kerékpározók számára, több helyen azonban hiányos szakaszok (Zugló - Rákoskeresztúr), vagy rosszul kialakított, elavult megoldások (13. kerület) nehezítik az útvonal használhatóságát.

A Rákos-patak természetes közösségi térként fiatalabbak és idősek, futók, sétálók, családosok számára, vagyis nem csak kerékpáros szempontból fontos célpont. A közlekedési és szabadidős funkciók kialakítását egységesen kell kezelni, és - a Szilas-patak környékének fejlesztése alapján - várható népszerűsége miatt legalább 4-5 méter széles közös gyalogos és kerékpáros felületekkel kell megtervezni a jövőbeli létesítményeket.

A beruházás sikeréhez szükséges, hogy ne csak a patak mentén, hanem a csatlakozó utcákban – különös tekintettel a sugárirányú városi útvonalakra - is megfelelő kerékpáros kapcsolatok szülessenek. A XIV. kerületi szakaszokra javaslatot adtunk a Kerékpárosbarát Zugló - VEKOP javaslatok című anyagban.
 

További projektek:

  • MOL Bubi közbringarendszer bővítése – 700 millió Ft

Korábban beadott pályázat eredményeként 2017 első felében a XIII. kerület Hungária körgyűrűhöz közeli területein, a Margitszigeten, illetve a III. kerületben a Flórián tér–Vörösvári út környékén várhatóak új gyűjtőállomások.

A MOL Bubi az utóbbi évek legsikeresebb fővárosi projektjeként hangsúlyosabb lehetne a jövőbeli beruházások között. Az eddigi hírek szerint tervezik az utcahálózat fejlesztését is, de a meglévő szolgáltatási terület korábbi fejlesztési terveinek befejezése (pl. Üllői úti kerékpársáv) nem várható. Az utak kerékpározhatóbbá, vonzóvá tétele létfontosságú a beruházás sikeréhez, lendíthet a biciklik használatán. Az utak kerékpárosbaráttá tétele szerepel a bővítési terület terveiben, de konkrétumokat még nem ismerünk. Az útfejlesztés azért is fontos, mert a többi városlakó számára is vonzóvá teszi a kerékpár közlekedési célú használatát, ami a VEKOP projekt célja.

Javasoljuk további területek bevonását a rendszerbe (pl. 8., 9., 11., 14. kerület a Hungária körgyűrű vonaláig) és a meglévő hálózat sűrűségének növelését. A Bubi korábbi ütemeihez kapcsolódó bringabarát beavatkozások kiterjesztése szükséges. A közbringa-rendszer sikeréből az egész város profitál.

  • Közlekedésbiztonsági és kerékpárosbarát fejlesztések Budapest II. kerületében - 250 millió Ft

A projekt részeként a Rózsadomb tetején, a Törökvész út Gábor Áron utcától felfelé eső szakaszán épülne kerékpárút, illetve kerékpáros nyomot festenének fel az erdőszéli Görgényi úton és Szalonka úton. Bár a fejlesztések műszakilag megfelelőek lehetnek, a Kerékpárosklub véleménye szerint a 250 millió forint sokkal költséghatékonyabban költhető el a kerület alacsonyabban fekvő, városközponthoz közelebbi területein, ahol a nehezebben megközelíthető hegyvidéki részekkel ellentétben egyre többen kerékpároznak mindennapos közlekedési és szabadidős célból.

A Kerékpárosklub korábbi javaslatai alapján a projekt alternatívájaként javasoljuk a Szilágyi Erzsébet fasor régi, elavult útvonalának fejlesztését, a Pasaréti út, Kelemen László utca és környezete kerékpárosbarát átalakítását. Fontos lépés lenne a hűvösvölgyi végállomás környékének biciklis szempontból való fejlesztése, Pesthidegkút és a belváros kapcsolatának javítása akár új útvonalak kialakításával a meglévő utcahálózaton.

A Margit körút főbb csomópontjainak kerékpárosbarát fejlesztése a már elkészült döntéselőkészítő tanulmány alapján lehetséges lenne, illetve a Keleti Károly utca és a Bimbó út alsóbb szakaszai is könnyen kerékpározhatóbbá tehetőek lennének busz-kerékpársávok felfestésével.

A kerület belső területein sikeres fejlesztések zajlottak az utóbbi években, melyeket folytatni szükséges. Az úttest rossz állapota és az egyre nagyobb gyalogos és biciklis forgalom miatt fejlesztésre szorul a Varsányi Irén utca népszerű kerékpáros folyosója. Kerékpársávra van szükség a Bem József utcában, és kerékpársávokkal, illetve kerékpárúttal kellene összekötni a Zsigmond teret a Margit híd budai hídfőjével.

Okos forgalomszervezéssel megoldható lenne a kerület belső, szűk utcás területeinek védelme az autós átmenőforgalommal szemben, valamint további utcák (pl. Fényes Elek utca biciklis összekötése a Jurányival, Kitaibel Pál utca) kerékpáros kétirányúsítása könnyű és hatékony beavatkozás lenne. Az alacsonyabban fekvő területeken kerékpártámaszok telepítésére van szükség.

  • Kerékpárosbarát infrastrukturális fejlesztések Budapest IV. kerületében – 300 millió Ft

A kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiájával összhangban kerékpárosbarát fejlesztéseket terveznek a városközponti területen és egyéb helyszíneken. Konkrétumok még nincsenek, a területi lehatárolás a kerület belső, déli részeit jelöli meg. Északi határ a Szilas-patak lehet, melynek fejlesztése is szerepel a kerület tervei között.

A Kerékpárosklub – korábbi anyagai alapján – javasolja a metróállomások környékének, illetve a kerületi központok környékének komplex kerékpárosbarát fejlesztését, illetve észak-déli és kelet-nyugati kapcsolatok javítását az Újpest Városkapu – Attila út – Farkaserdő utca, illetve az Újpesti Vasúti híd – Tél utca tengelyeken.

Kerékpársávokra lenne szükség a Külső Szilágyi úton, Megyeri úton, Óceánárok utcában, a Pozsonyi utcában, István utcában, Rózsa utcában és a Fóti út hiányzó részén. A Nyár utcában egy lakótelepet átszelő kelet-nyugati tengelyt lehetne létrehozni és 30-as övezetekre, kerékpározóknak kétirányúsított utcákra, valamint jobb összeköttetésekre lenne szükség a 15. kerület és Dunakeszi irányába. A régebben épült kerékpárutak nagy része felújításra szorul.

  • Kerékpárosbarát infrastrukturális fejlesztések a X. kerületben - 650 millió Ft

A X. kerület kerékpárforgalmi hálózati tervét (KHT) augusztusban részletesen átnéztük és véleményeztük. Alapvetően megfelelő javaslatokat készített a kerület, több helyen viszont nem értünk egyet a tervezett megoldással, illetve tévedéseket is találtunk benne.

Egyes útvonalakon elavult, vagy kerülőkkel bonyolított megoldásokat javasolt a kerület, melyek helyett jellemzően kerékpársávok kialakítását és rövidebb útvonalakat javasoltunk.

  • Közlekedésbiztonsági és kerékpárosbarát fejlesztések Budapest XI. kerületében - 100 millió Ft

A projekt keretében gyalogosbarát forgalomtechnikai átalakítások, lakóterületi forgalomcsillapítás, valamint a Hamzsabégi úti sétány és kerékpárút korszerűsítése valósulna meg.

Sajnálatos, hogy a fejlesztésre kijelölt területből kimaradt a Petőfi híd és a Rákóczi híd között elterülő lágymányosi egyetemi kampusz és Infopark. A területet érinti ugyan a fejlesztés előtt álló EuroVelo6, azonban a kampusz kerékpárosbaráttá tétele, kerékpártárolók kiépítése fontos és valószínűleg sikeres lépés lenne.

Fontos fejlesztések színtere lehet az Etele út – Bartók Béla út – Bocskai út – Irinyi József utca – Budafoki út által határolt terület. Megfelelő műszaki tartalom esetén jó projekt valósulhat meg.

  • Közlekedésbiztonsági és kerékpárosbarát fejlesztések Budapest XII. kerületében - 100 millió Ft

A projekt keretén belül gyalogátkelőhelyek létesítését, valamint a hegytetőn található Eötvös út és Zugligeti út kerékpárosbarát fejlesztését tervezik.

Az Eötvös és a Zugligeti út kétoldali irányhelyes fejlesztése megfelelő kialakítással elfogadható lehet, azonban a források sokkal hasznosabban elkölthetők lennének a kerület kevésbé hegyvidéki területein. A városközponthoz közelebb eső kerületrészek komplex kerékpárosbarát fejlesztése nagyot lendíthetne a mindennapi, közlekedési célú kerékpározás ügyén.

A jelenlegi projektjavaslat alternatívájaként javasoljuk a Krisztina krt. - Alkotás utca - Jagelló út - Németvölgyi út - Kék Golyó utca - Városmajor út - Szilágyi Erzsébet fasor által határolt terület fejlesztését.

  • Budapest - Fót kerékpárút XV. kerületen belüli szakasza - 200 millió Ft

A projekt keretén belül a meglévő kerékpárút folytatása valósul meg a közigazgatási határig. A városhatáron túli folytatásra Fót önkormányzata szintén VEKOP forrásra pályázott. Az általunk látott tervek alapján támogatható a projekt, a kerékpárút csomópontjainak kialakítása felülvizsgálandó.

  • Közlekedésbiztonsági és kerékpárosbarát fejlesztések Budapest XVI. kerületében - 700 millió Ft

A XVI. kerület az utóbbi években példaértékű, a Kelet-pesti területi szervezetünkkel folyamatosan egyeztetett kerékpárosbarát fejlesztéseket hajtott végre. A kerület alapvetően területi alapú, költséghatékony kerékpárosbarát fejlesztéseket tervez a kerületi alközpontok kerékpáros elérhetőségének javítására, emellett fejlesztenék a belvárosi és agglomerációs területek felé vezető útvonalakat is. Javasoljuk a korábbi szoros együttműködés megőrzését a közös siker érdekében.

  • Kerékpárosbarát infrastrukturális fejlesztések a XIX. kerületben - 350 millió Ft

A projekt elsősorban a kerület Wekerletelepen kívüli részeinek területi alapú komplex kerékpárosbarát fejlesztését javasolja a szomszédos kerületek és a belváros felé vezető kerékpáros kapcsolatok megkönnyítésével. Alapvetően támogatható projektről van szó, megfelelő műszaki tartalomra van szükség.

  • Kerékpárosbarát és közlekedésbiztonsági fejlesztések Budapest XX. kerületében - 350 millió Ft

Az önkormányzattól kapott információink szerint még nincsenek konkrétumok, képlékeny projektről van szó, alapvetően komplex területi alapú kerékpárosbarát fejlesztéseket terveznek. Megfelelő műszaki tartalom esetén jó dolgok valósulhatnak meg. A XX. kerület integrált településfejlesztési stratégiája többek közt a „kerékpárúthálózat” fejlesztését, nagy forgalmú intézmények hálózatba kötését, kerékpártárolás feltételeinek javítását, kerületen kívüli kapcsolatok megteremtését tartalmazza.

Korábban javasoltuk a Baross utca, a Kossuth utca, Helsinki út és Határ út bringabarát fejlesztését, egyirányú utcák megnyitását kétirányú biciklis forgalomnak, gyalogos-kerékpáros övezetek kialakítását, több helyen forgalomcsillapítást és a belvárosi, illetve kispesti kapcsolatok fejlesztését.

Turisztikai fejlesztések – 6.17 milliárd Ft

A fenti projektek mellett másik EU-s forrásból (VEKOP 4.1.1-15 Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése) Budapestet is érintő, összesen 6.17 milliárdos turisztikai fejlesztések várhatóak a Duna menti EuroVelo6 nemzetközi túraútvonal és a kialakításra váró Budapest – Balaton útvonal mentén.  

A fejlesztés kiemelt kormányzati beruházás, melyre a Bringázni élmény projekt keretén belül megvalósíthatósági tanulmány és cselekvési terv készült. A Budapesten belüli fejlesztések költsége mintegy 2,15 milliárd Ft (fővárosi szakaszok: EuroVelo6 - 1,8 mrd Ft, Budapest Balaton 350 millió Ft), azonban a felhívásban meghirdetett 6.17 milliárdos keret a fővároson kívüli szakaszok javára kimerülni látszik. 2014-ben részletes javaslatcsomagot adtunk át a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak a budapesti szakaszokról. Fontos szempont, hogy a turisztikai fejlesztések lehetőség szerint segítsék a városon belüli, közlekedési célú kerékpározást is.


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod, hanem rengeteg szolgáltatás és kedvezmény is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!

Add nekünk adód 1%-át. Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

 

CsatolmányMéret
vekopjavaslatok_fovaros.pdf495.44 kB
VEKOP_MK_javaslatok_20160922_.pdf846.75 kB

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése

Írok egy személyes példát:
A Városliget felől a Nyugati pu.-hoz megyek. Régebben az Andrássy úton mentem, de annyiszor ledudáltak és leszorítottak a szervizútról, hogy elegem lett.
(Egyébként az Andrássy út jobban megfigyelve az M3-as autópálya "célegyenese" a Deák tér felé meghosszabbítva. A forgalma is akkora.)
Kénytelenségből inkább kerülök a Podmaniczky járdán.

Reméljük a kerékpározás hamarosan kiszorítja az autózást, de nem mindegy hogy hogyan!
Egy szemléltető példa:
Tegyük fel hogy meg akarunk állítani egy vonatot! Ezt többféleképpen is megtehetjük.
- Elé feküdhetünk a sínekre, és megvárjuk amíg megáll. (Ez őrültség.)
- Vagy felszedjük előle a síneket. (Nehezebb, de az igazi célunk ez.)

Szerintem nagy vonalakban egyetértünk, csak az nem világos, hogy jönnek a városi sztrádák a kerékpáros nyomhoz. Feltehetően olyanokra gondolsz, mint a Budaörsi út, Soroksári út, Szentendrei út, Rákóczi út. Ezek egyikén sincs kerékpáros nyom. Na jó, a Soroksári úton van busz-kerékpársáv. Ez nyilván nem egy tömegek által használt nyomvonal, nem is ez volt a cél vele.

Én örömmel csökkenteném a sávok számát sok ilyen sugárúton, és a legtöbb klubtag is. De ha a politika nem hajlandó rá, nem tehetjük fel a kezünket, hogy akkor ne is támogassuk a biciklizést. Kerékpáros nyom, kerékpársáv az utóbbi években, hónapokban a következő helyeken létesült Budapesten: Dohány utca, Wesselényi utca, Csalogány utca, Fő utca, Lánchíd utca, Hegedűs Gy. utca, Pannónia utca, Thököly út.
Ezeket azért nem nevezném sztrádának, még ha persze lehetne kellemesebb is rajtuk a biciklizés. A Thököly út határeset, de azért ott a buszforgalom is elég komoly, befelé most is csak egy közúti sáv van.

Természetesen az lenne a cél, hogy kényelmesen használható főhálózati elemek jöjjenek létre Budapesten. Erre esély egyelőre a város vízfolyásai mentén van, amelyek egyébként biciklizés szempontjából a legkellemesebb útvonalak (friss levegő, kevés jelzőlámpa, jó kilátás). A sugárutak funkcióváltásán még elég sokat kell dolgozni. Pl. meggyőzni az ott autózó embereket, hogy jobb lesz nekik, ha mással közlekednek, vagy beköltöznek a városba. Ez egy kommunikációs feladat, amit nem lehet megspórolni, mert egyébként egyszerűen leváltják azt a városvezetőt, aki radikális lépéseket tesz ebben.

A Kerékpárosklub tudja, hogy az azonnali látványos eredmények nem biztos, hogy életszerűek. Hosszú távon gondolkozunk. De szerintem aggódnia senkinek nem kell: aki magabiztos, az elmegy a kerékpáros nyomon is, aki nem, az meg egyelőre járdázik. A biztonságot meg - mint az oly sokszor kiderült már - elsősorban a kerékpárosok száma jelenti egy adott útvonalon. Szerencsére növekszik a kerékpározók száma a városban, így ez egyre több helyen teljesül.

Az igényességre hívnám fel a figyelmet! Abban egyet értünk, hogy a 20. században kialakult autóút hálózat egy elcseszett dolog, ami tönkreteszi kisebb-nagyobb mértékben, vagy teljesen a városokat.
(A pesti oldalon kb. 22 darab olyan sztrádát számoltam meg, amit nyugodtan hívhatunk városi autópályának, és a belvárosi utcák, pedig szinte kizárólag az egymás hegyén-hátán parkolásról szólnak, gyalogosok semmibe vételével.)
Választani kell:
1. A biciklis közlekedést egy hozzá nem méltó, élhetetlen, elcseszett rendszerbe integráljuk,
2. vagy tisztességes városképet alakítunk ki és megálljt parancsolunk a gépek uralmának.

Az előbbi eredménye a kerékpársáv-piktogram. (Ez tűzoltásnak jó, illetve lehet reklámozni a kerékpárok létezését. A használatukat viszont kerülöm, és a kerülésüket tanácsolom minden ismerősömnek és a családomnak is. Szeretném, ha továbbra is el tudnék hívni magammal bárkit bárhova biciklizni, anélkül, hogy napokig tanítanám kresz-re, vagy az életünkért kéne aggódnom!)

A hosszú távú cél érdekében az úttestek szélességét legalább 50%-al kéne csökkenteni, a "sztrádák" külső 1-2 sávját elvenni és a járda szintjébe emelni. Egy 10-20 méter széles gyalogos létesítményen pedig már bőven elfér kerékpáros nyomvonal. A járdát pedig könnyű karbantartani.
De jó példa akár a Parlament előtti út a Kossuth téren, ahol gyalogos útvonalon kerékpáros nyom és villamos is elfér balesetek nélkül.

A budapesti gyalogosok semmibe vétele helyett inkább az agglomerációból vagy akár 50-100km-ről naponta Budapestre zúduló autós tömegeket kell háttérbe szorítani.
Nem lehet cél ezeknek a gigafolyosóknak és a helyi biciklizőknek az összeillesztése.
Az ilyen sztrádák városi szakaszainak megskalpolása jótékony lehet azért is, mert a jövőben utak hiányában az autósok is más megoldást keresnek majd, esetleg máshol alakulnak ki munkahelyek, gazdaságilag jelentősebb nagyvárosok.
Jelenleg Magyarország (főleg Közép-Mo.) átjáróház, amiben Budapest egy fekete lyuk (gyűjtőhely) szerepet tölt be, az ország többi része meg kiürül.

"Egy igényesen megépített kerékpárút pedig akár 50 évig is használható, mert fizikai vonalvezetése van. Tehát amennyit spórolnának a festékszórózással, a sokszorosát buknák el az állandó rekonstuálásával."

- ez így biztosan nem igaz. Egy épített kerékpárútnak normál esetben kilométerenként 50 millió körüli költsége van, amely összeg köszönő viszonyban sincs egy útburkolati jel újrafestésével. Még 50 év alatt sem. Ráadásul a mondat azt feltételezi, hogy a kerékpárútra egy fillért nem kell költeni karbantartási célból. Miközben bármilyen jól meg van építve, ha nincs rendesen nyírva körülötte a növényzet, egy idő után eltűnik az aszfalt a növények alatt. Összességében egy kerékpárút karbantartása is drágább, mint egy kerékpársávé.

Épített kerékpárútnak van értelme ott, ahol van neki hely. A Rákos-patak mente ilyen, és ha figyelmesen olvastad a cikket, a Klub is támogatja ennek fejlesztését. A városközponti részek, a kerületek központjai viszont jellemzően sűrűn beépített helyek, ahol nincs hely ilyesminek.
A Kerékpárosklub egyébként sehol sem javasol "ész nélküli festékszórózást": mindenhol kiemeli, hogy elsősorban a forgalomcsillapítást részesíti előnyben. Viszont ahol ez (egyelőre) nem realitás, valahogy ott is kell segíteni a kerékpározást. Ez sűrűn beépített területeken sok esetben kerékpársávot jelent.

Ennek a filozófiának éppen az a célja, hogy az ÚTTESTet visszaadjuk az embereknek, hogy ne sajátíthassák ki az autók. Ha elfogadjuk, hogy az utat csak autók használhatják, beragadunk egy szituációba, mellesleg a város számos pontja kvázi megközelíthetetlen lesz biciklivel, hiszen reménytelen álom, hogy minden házhoz bicikliút vezessen, mellesleg pénzünk sincs ennyi.
Ez egy folyamat, először még a gyakorlatlanabbak nyilván nem fogják használni az úton létrehozott létesítményt, aztán majd odamerészkednek ők is. Előtte meg "kapudrognak" meg ott vannak/lesznek azok az "élmény-kerékpárutak", amiket most a Rákos-patak, Duna stb. mellett terveznek, illetve már néhány esetben léteznek is (ajánlom a Szilas-patak menti kereszteződésmentes bringasztrádát).

A budapesti gyakorlat pedig azt igazolta vissza, hogy a kerékpársávok működnek, hogy mellékutcákon vígan együtt lehet közlekedni a gépjárművekkel, az elválasztott kerékpárutak többsége viszont nem jól működik.
Budapest belvárosában nem nagyon van hely rendes elválasztott infrastruktúrára, annak meg ma semmi realitása, hogy Budapestből Amsterdamot csináljanak -- nem is biztos, hogy az jó lenne.

A kerékpárparkolók létesítése, és a főbb gerinchálózatokat célzó összeköttetések, a kül- és belváros kapcsolata nagyon jó ötlet.
A 6-7-8. kerületek fejlesztéséről mikor esik szó?
Én örülnék egy Keleti pu.-t és Nyugati pu.-t összekötő maradandó, komfortos, épített megoldásnak.

Amikor valaki(k) elég sokszor mondanak valamit, szépen megfogalmazva és tényként beállítva, akkor az előbb utóbb igaznak tűnik!

Túl sokszor olvastam már, hogy "a kerékpár jármű és az úttesten a helye".
Ez nem egészen van így. Attól hogy jármű, még megvan a saját helye.
A villamos a sínen megy, a repülő a levegőben, a csónak a vízen, a metró az alagútban...
A kerékpárutat nem véletlenül találták ki az okosok. Ugyanis az "úttest" nem ugyanazt a funkciót tölti be, mint 100-150 évvel ezelőtt. Változtak az idők. Régen univerzálisan működhetett, mára viszont az autós forgalom, TÚLfejlesztése megváltoztatta a közlekedés és az úttest jellegét.
Teljesen hülyeség ezzel a 19. századi gondolkodással a bicikliseket IS beszuszakolni, az amúgy is mértéktelenül zsúfolt "autósztráda" hálózatba.
A 20. század melléktermékeként, (inkább végtermék :P) kialakult autóúthálózatot el kellene tüntetni, és a gyalogos területeket bővíteni ész nélküli festékszórózás helyett.

Olcsó húsnak híg a leve!
A piktogramokat, sávokat olcsón, nagy mennyiségben látványosan ki lehet alakítani. Aztán 2-3 évente az egészet lehet újrafestegetni. Egy igényesen megépített kerékpárút pedig akár 50 évig is használható, mert fizikai vonalvezetése van. Tehát amennyit spórolnának a festékszórózással, a sokszorosát buknák el az állandó rekonstuálásával.
(Ráadásul egy profi kerékpáros ábrák nélkül is tudja, hogy melyik út használható, egy gyakorlatlant viszont súlyosan megtéveszthet, mert azt hiszi, a piktogramot követve biztonságban van.)

A mennyiség nem mehet a minőség rovására akkor sem, ha a Kerékpárosklub azonnali látványos eredményeket akar!