Hírek: infrastruktúra

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

Ősszel Brüsszelben jártunk egy konferencián. Természetesen megnéztük a várost biciklis, gyalogos, tömegközlekedési, rolleres és autós szemszögből is. Bár a belga fővárost szuperszéles autóutak, hosszú alagutak és bonyolult önkormányzati rendszer darabolja fel, mégis példát vehetnénk a forgalomcsillapítás és fenntartható közlekedési módok irányában tett lépésekért.

A Fővárossal való együttműködése keretében a Magyar Kerékpárosklub összegyűjti azokat a helyszíneket, ahol lekoptak, vagy hiányoznak kerékpáros burkolati jelek, hogy a tavasz folyamán kijavítsák ezeket.

Miért alakulnak ki a közlekedési konfliktusok, ezek mennyiben köszönhetőek az infrastruktúrának és az épített környezetnek? Ezekre a kérdésekre adott választ a Kerékpárosklub elnöke a III. Magyar Közlekedési Konferencián Egerben, ahol tervezők és döntéshozók előtt hívta fel a figyelmet a tervezőasztalon jónak tűnő megoldások és az emberi tényezők közt feszülő ellentétekből következő szabálytalanságokra és konfliktusok elkerülésének fontosságára.

A világ legnagyobb bringás konferenciáján jártak a Kerékpárosklub munkatársai, ahol már evidenciaként kezelik, hogy akkor fognak sokan biciklizni, ha a városi forgalomtól félő idősebbek, nők és gyerekek számára is vonzóak és biztonságosak lesznek az utcák. Ehhez elsősorban az autóforgalmat kell csökkenteni. Hogy lehet ezt megvalósítani egy olyan országban, ahol pár méter sárga festékért is évekig kell küzdeni, és ahol a járdákon parkoló terepjáróktól nem, de pár rollertől már együtt tépik hajukat a városlakók és politikusok? A „Kerékpározás mindenkié” szlogennel megrendezett dublini Velo-City konferencián mémek helyett tényeket, városi kihívásokra adott megoldásokat kerestünk és találtunk várostervezéstől turisztikáig, baleset-megelőzéstől kampányokig.

Tabufeszegető előadást tartott Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke a II. Magyar Közlekedési Konferencián. Az előadás olyan kerékpáros szabálytalanságokat vett sorra, melyek legfőbb oka, hogy az úthálózat tervezésénél nem vették figyelembe a kerékpáros közlekedés sajátosságait. Ma már számos, a KRESZ részét képező szabály egy korábbi szabálytalanságot foglalt a közlekedés rendszerébe. Több olyan példát is bemutatott, ami hazánkban még szabálytalan, máshol viszont a mindennapok része. A klub elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezők és döntéshozók gyakran nem tartják be a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtését előíró törvényt.