Linz városa német minta alapján „vegyes forgalmú övezetekkel” és a kerékpárút kötelező használatának feloldásával kívánja növelni a közlekedésbiztonságot. Nagyobb közlekedésbiztonság, a kerékpáros közlekedés támogatása, védekezés a közlekedési zajártalom ellen. A linzi lakosság közlekedésbiztonságának növelése, a lakosság hatékonyabb védelme a közlekedési zajártalmaktól, a találkozási zónákban történő vegyes közlekedés jogi alapjának megteremtése és a kerékpáros közlekedés javítása – ezeket az indítványokat kell keresztülvinnie Klaus Luger alpolgármester, közlekedési előadónak az országgyűlés általi StVO-módosítás során. Linz számára a legjelentősebb célok, amit ezáltal el kellene érni a következők: a tehergépjárművek által okozott éjszakai zajtól való hatékonyabb védelem, az együtt közlekedés törvényi rögzítése és a kerékpárosok helyzetének javítása. „A gyalogosok és kerékpárosok nagyobb biztonsága mellett a városfejlődés újabb lendületét várom az úgynevezett vegyes forgalmi övezetek törvényi rögzítésétől. A Herrenstraße és a Klosterstraße pozitív példáit az országút déli részén folytatni kellene. Így a jövőbeni zenés színház és a Goethe kereszteződés közötti szakaszon egy minden közlekedő számára azonos szintű forgalmi szakasz jöhetne létre. Ez az országút Bürgerstraßeval történő kereszteződéséig fennmaradó részét is felértékelné” - reménykedik Klaus Luger alpolgármester a vegyes közlekedés nem bürokratikus megoldásában a jövőben. Közösen használt útfelületek a gyalogosok, kerékpárosok és gépjárművezetők részére – vegyes forgalmi övezetek rögzítése az StVO-ban 2009 elején Linzben a Klosterstraße-n és a Herrenstraße-n a találkozási pontokon próbaként „vegyes közlekedésre szolgáló övezeteket” alakítottak ki. Az úttestet a járdaszintre emelték. Ezáltal a gyalogosok, kerékpárosok és autóvezetők számára egy közös útfelület áll rendelkezésre. Azonban mindkét úton külön ki kellett jelölni építészetileg is gyalog- és kerékpárutat. „A pozitív tapasztalatokra alapozva mindenképpen meg kellene valósítani a ezeket a zónákat. Ehhez hiányzik egy megfelelő jogi alap az StVO-ban, mivel formai jogilag a mai napig csak vályúval vagy szintkülönbséggel elválasztott felületek építhetők,” mondja el Klaus Luger közlekedési előadó. Jelenleg az StVO a 76 a és 76b paragrafusokban csak a gyalogos övezet és a lakóövezet kategóriát tartalmazza. Emellé fel kellene venni egy harmadik kategóriát is, amely a belvárosi terület utcáit foglalja magában, ahol egy úgynevezett „közös gépjármű- és gyalogosforgalom” volna engedélyezve. Mindenekelőtt a belvárosi területeken volna az új kategória előnyös. Mert egy gyalogos övezet a fennálló gépjárműforgalom mellett nem alakítható ki, és a meglevő átmenő forgalom a lakóövezeti utak egyirányúsítását nem teszi lehetővé. Egy 10 km/h-s maximális sebességhatár feltétele esetén minden úthasználó ugyanazokkal a jogokkal használhatná az adott útszakaszt. Az ezzel együtt járó deregulációs hatás növelné az összes közlekedő óvatosságát, és ezáltal a biztonság növekedését is elősegítené. Ezen új kategória célja, hogy lehetővé tegye a gyalogosközlekedés számára is a teljes útfelület használatát. Ebben az esetben azonban a gyalogos-, kerékpáros- és gépjárműforgalom ugyanazon körülmények között keveredne egymással. Ezáltal a gyalogjárda és az olyan jellegű építmények, mint a járdasziget elmaradnának. Linz: A Hafnerstraße és az országút részei elképzelhetők találkozási zónának A közlekedési projekt eredményei külföldön megmutatták, hogy a személyi sérüléssel járó balesetek száma az ilyen övezetekben visszaesett. A találkozási zónákat Linzben Luger alpolgármester elképzelései alapján alakíthatnák ki. Egy ilyen szóba jöhető fejlesztési projekt lehetne a Hafnerstraße az új dómnál a Stifterstraße és a Baumbachstraße között, ahol a járdát és az úttestet egy szintre hoznák, és ki lehetne alakítani egy vegyes forgalmú utcaszakaszt. A linzi várostervezés megfontolja azt is, hogy az országút déli részét a Goethestraße és a Blumau között szakaszonként közös forgalmi területté alakítsák. A város lakossága igényli a hatékonyabb zajvédelmet: nagyobb távolság a tehergépjármű-parkolók és a lakóterület között A jelenleg érvényes StVO a tehergépjárművek parkolási tilalmát a 24.§-ban szabályozza. A 3,5 tonna összsúlynál nagyobb tehergépjárművek szombaton 15 órától, vasárnap egész nap, a többi napon 22 órától 6 óráig nem parkolhatnak lakóövezetben, ha a távolság a legközelebbi lakóháztól 25 méternél kevesebb. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a védelmi intézkedés a lakóövezetben élők számára már nem kielégítő. Egyes linzi városnegyedekben képviselő-testületi döntéssel tehergépjármű-bejárási tilalmat rendeltek el, hogy a lakosok lakó- és életminőségében javulást érjenek el. A linzi közlekedési előadó, Klaus Luger alpolgármester a lakók védelmében kiáll amellett, hogy ezt a védelmi zónát kiterjesszék 100 méterre. Ez segítene abban, hogy az egyéni rendeleteket elkerüljék és ezzel a bürokratizmus csökkenése által a lakosságot a zajártalomtól és a kipufogógáz-kibocsátástól védjék. Nagyobb biztonság a kötelező kerékpárút-használat megszüntetése által Számos a kerékpárút-biztonság témakörben végzett kutatás igazolja, hogy a kerékpárutak a csomópontokban (mint pl. útkereszteződések) mind a kerékpárosok, mind a többi közlekedő baleseti kockázatát egyértelműen növelik (1,5-szeresről 6-szorosra). Korábbi feltételezésekkel ellentétben a balesetveszély a kerékpárúton nem kisebb, mint a kerékpáros létesítmények nélküli közúton. A kerékpáros közlekedők többi közlekedőtől történő elválasztása a kereszteződésekben lényeges biztonságtechnikai problémákat eredményez. Ezek erősen függnek többek között a kerékpárral közlekedők kereszteződéshez közelítési sebességétől, így a gyorsabb kerékpárosok számára gyakran kedvezőbb a közúton történő közlekedés (mindenekelőtt lakott területeken belül a gépjárművek alacsony sebessége miatt). Ezért volna értelme a ’lassú’ és a ’gyors’ kerékpáros forgalom elválasztásának a kerékpárút-használati kötelezettség feloldásával. A hatályos kerékpárút-használati kötelezettség a 68.§ 1. bekezdése és az 52.§ 16.pontja alapján oda is vezet, hogy a kerékpárosokat baleset esetén a bírósági ítélet gyakran felelőssé teszi a kerékpárút-használati kötelezettség megsértése miatt. Ezért a városi szövetség már az elmúlt év végén a kerékpárút-használati kötelezettség eltörléséért (mindenekelőtt helyben) folyamodott a Közlekedési, Infrastrukturális és Technikai Minisztériumhoz (BMVIT – Bundesministerium für Verkehr, Infrastruktur und Technik). A valóban jó kerékpárutaknak, amelyek a kerékpárral való közlekedést gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik, nincs szükségük használatuk kötelezővé tételére. A német mintára a kerékpárút két kategóriája adódna: kerékpárút használati kötelezettséggel illetve anélkül. A kerületi közigazgatási hatóságnak kellene meghatároznia, a jövőben melyik kerékpárutat vonják ki a használati kötelezettség alól. Ezeket a „kerékpárutak használati kötelezettség nélkül” utaló jelzéssel (kék, négyszögletes) kellene ellátni kerékpárút kötelező jelzés helyett. A kerékpárutaknak, amelyek használata kötelező, bizonyos kritériumoknak kellene megfelelniük, mint Németországban (pl. elegendő szélesség, különleges veszélyhelyzetek, elegendő hely a gyalogosok számára). Szabályos esetben alapvetően nem volna kötelező a kerékpárutak használata, mivel a használati kötelezettség ellentmond a közlekedés biztonsága, könnyedsége és folyamatossága alapelveknek. Zajvédelem a beépített területeken A lakosság számára aktuális kérdés a zajterhelés. Mindenekelőtt a lakosságnak a rendkívül forgalmas A7 Mühlkreis-autópálya mentén joga van egy átfogó zajvédelemre. Az aktuális helyzet az, hogy a meglevő zajvédő falakat túl alacsonyra építették vagy egyáltalán nincsenek is. Ezzel szemben zajvédő falak állnak az autópálya mentén szinte beépítetlen területeken. Aktuális példa erre a zajvédő fal a Tauern-autópálya mentén. Ott beépítéseket és további zajvédő intézkedéseket vittek véghez, amelyek végül éppúgy megfelelnek a lakosság kívánalmainak. Itt azonban felmerül a kapcsolatok kérdése. Mert míg az Asfinag az A10 mentén kevéssé benépesült környékeken majd kettő milliárd eurót befektetett, sűrűn lakott városi területek spórolás m,iatt kimaradnak a tervezésből. Hasonlóan alakult a helyzet Pichlingben is, ahol törvényi okok miatt nem volt meg a lehetőség arra, hogy az emberek számára megfelelő zajvédelmet kiépítsenek. Forrás: (Klaus Luger alpolgármester, közlekedési előadó sajtókonferenciára megjelentetett információs kiadványa a javaslatokról az StVO átdolgozására és lehetséges hatásairól a közlekedési tervekre Linz városában) Forrás és eredeti cikk: Linz tartományi székhely városi tanácsa, 2010.02.11.