Forrás: NOL

A Balaton körül vezető kerékpárutat 1993-ban kezdték el építeni, de tizenhárom év sem volt elég arra, hogy befejezzék. A 209 kilométer hosszú „körgyűrűn” Szepezdnél, Aligánál és Szántódnál ma is akadnak olyan – igaz, csak néhány száz méter hosszú – szakaszok, ahol nincs kiépített kerékpárút, így a biciklistáknak a kocsik mellett, főútvonalakon kell hajtaniuk. Nem a befejezetlenség azonban a legnagyobb gond a körúttal: évek óta nem tudni, hogy kinek kellene gondoskodnia a már elkészült szakaszok karbantartásáról.

A kerékpárút a tóparti önkormányzatok tulajdonában van, de a települések azt hangoztatják: a fenntartásra nincs pénzük, s az egyébként is állami feladat lenne. Ezzel szemben a közlekedési minisztériumnak a kezdetektől az az álláspontja, hogy a kerékpárút karbantartása önkormányzati kötelezettség.

– Miközben tart a vita, egyre rosszabb állapotba kerül a gazdátlan kerékpárút. Mind több helyen megsüllyed, töredezik az aszfalt, olykor kidőlt fák, letört ágak torlaszolják el az utat, lekopnak a burkolatjelek – mondta Nagy András, a Magyar Kerékpárosklub balatoni szervezetének vezetője, Balatonszőlős polgármestere. Hozzátette: a tóparti települések többsége egyszerűen nem tud pénzt áldozni az úthálózat fenntartására szűkös költségvetéséből.

Balázs Árpád, a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Siófok polgármestere sem vitatja, hogy egyre rosszabb állapotba kerül az úthálózat . Mint mondta, ennek az az oka, hogy a körút megépítése után az állam az önkormányzatokra hárította a kerékpárút fenntartásánakkötelezettségét, miközben az ígéretek ellenére sem rendelt plusztámogatást ehhez a feladathoz. Hozzátette: az önkormányzatokat érintő újabb megszorítások miatt a következő években még nehezebb lesz a kerékpárút fenntartására forrást biztosítani. Balázs Árpád hangsúlyozta: nem csak pénz kérdése a bringakörút fenntartása. Szerinte ugyanis – miként az országos autóutaknál – a kiemelt jelentőségű kerékpárutak, így a balatoni körút esetében is állami feladat a fenntartás. Siófok polgármestere megjegyezte: a települések között vezető útszakaszok fontos szerepet játszanak a helyközi közlekedésben, aminek biztosítása állami kötelezettség.

Bodor Ádám, a közlekedési tárca kerékpáros közlekedésért felelős miniszteri megbízottja nem tartja elfogadhatónak azt, hogy állami feladat legyen a körút fenntartása. Mint mondta, a kerékpárutak építését és fenntartását az önkormányzati törvény egyértelműen önkormányzati feladatként nevezi meg. Megjegyezte: az sem mellékes, hogy a körút miatt érkező turistáknak köszönhetően bevételhez jutnak az önkormányzatok és egyes vállalkozók, így ez is azt indokolja, hogy ők állják a fenntartással járó költségek legalább egy részét. Bodor Ádám példaként említette, hogy az osztrák, német vagy akár kanadai turisztikai kerékpárúthálózatok fenntartásához támogatást ad ugyan az állam, de a költségek döntő részét a helyi önkormányzatok és vállalkozások fedezik.

A miniszteri megbízott kérdésünkre válaszolva elmondta: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az állam is részt vállaljon a balatoni kerékpárút fenntartási költségeiből, de ehhez mindenképpen szükséges az érintett települések és a ke-rékpáros turizmusban érdekelt vállalkozások összefogása. Bodor Ádám hozzátette: kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az érintett önkormányzatok és vállalkozások képviselőivel a balatoni bringakörút helyzetének mielőbbi rendezéséről.