1. Mit szeret a legjobban a biciklizésben?
Gyorsan és szabadon odaérek bárhova, azt érzem, hogy mozgok és nem tespedek. Része vagyok a városnak, de mégis átsuhanok rajta, így pont a jó részét kapom a környezetemnek, emellett a belvárosi elintéznivalóimhoz gyorsabban odaérek.

2. Miről váltott és minek a hatására?
Taxiztam, ha nem autót vezettem (bár azt soha nem szerettem, de néha elkerülhetetlen). Télen még most is visszaváltok a taxira. Érett bennem a gondolat, hogy így már nem lehet közlekedni, a város tolt ki magából. A biciklis társadalom ezzel egy időben befogadott, és vákuum-szerűen szívott, információt adott. Kell az, hogy ismerjek más bringást, aki referencia-csoportként szolgál, és példát tud mutatni.

3. Megváltozott valami az életében, amióta biciklizik?
Abszolút. Fizikailag fittebb lettem (ami a feleségemnek is tetszett :)). Ez teljesen logikus, mégiscsak egy fizikai teljesítményről van szó. Más a stressz-faktor, ami miatt utálok autóban ülni, mert úgy érzem, elvesztegetett idő (dugó, parkolási gondok). A bicikli ezzel szemben egy magasabb szabadságfokot biztosít, hisz én döntök minden szituációban.
A biciklizés kicsit olyan, mintha repülőzne az ember. Az ember nem a földhöz ragadva ül, hanem magasan, viszont mégis gyorsan suhan. Ezért lehet vonzó minden gyereknek is.
Biciklim árát két hónap alatt kerestem vissza a taxis megtakarításról.

4. Mit üzen a még nem kerékpározóknak?
Ők is kerékpározók, csak nem tudják. Ezt egyszer kell kipróbálni, és rájönnek. Az a titka, hogy a kerékpár használata teljesen személyre szabható. Ellentétben az autóval, ahol egyben viselkedés- és életformát is választ az ember, a kerékpáros úgy használja a biciklijét, ahogy akarja. Ne higgyék azt, hogy el kell adni az autót és aztán mindig, hóban-fagyban tekerni, mindenféle módon lehet használni. Én egyes konkrét ügyeimhez rendelem a kerékpárt, de már pl. a Heti Hetesbe már nem azzal megyek. Épp ezért nem kell félni tőle.