Mi is az a taktikai urbanizmus?

A taktikai urbanizmus egy sokrétű gyűjtőfogalom. A mozgalom iránt érdeklődőket a legismertebb honlap (www.tacticalurbanismguide.com) nyitóoldalán az alábbi definíció fogadja: „A taktikai urbanizmus a cselekvésről szól. Ez a megközelítés […] a város, civil szervezetek és/vagy a polgárok által vezérelt városnegyedek fejlesztésére utal, mely során rövid távú, alacsony költségű és méretezhető beavatkozásokat alkalmaznak hosszú távú változások elősegítése érdekében.”

2. ábra: Taktikai városrendezés Madridban. Forrás: El Pais

A kifejezés modern értelmezése az 1980-as évektől az Egyesült Államokban az Új Urbanizmus mozgalomhoz kapcsolódik, melynek egyik irányvonala a közösségfejlesztést és a nyilvános terek revitalizációját célozta meg számos építészeti és urbanisztikai ajánlással. E mozgalomhoz jól illeszkedett a taktikai urbanizmus, amikor helyi lakosok „élesztik újjá” a környezetükben található köztereket, a szereplők egyaránt alkalmazhatják a kormányzati és intézményi, fentről lefelé irányuló (top down), illetve az egyéni vagy csoportos polgári kezdeményezéseket (bottom up).

Miben rejlik a népszerűsége?

A taktikai urbanisztikai kezdeményezéseket sokszor a hivatalos területrendezési eszközök alternatívájaként értelmezik. Fogalmát sokféle beavatkozás leírására használják: mint a városok üres területeinek újrahasznosítása ideiglenes modellek létrehozásával, vagy figyelem felhívással elhagyott terekre, amelyeket újra birtokba lehetne venni, speciális területeken is, akár a forgalomcsillapítására.

Az ideiglenes városi projektek vonzereje a kísérletezés, az alulhasznosított, elhanyagolt helyek feltárása és elfoglalása. A városi szöveten belüli kihasználatlan helyek nem feltétlenül periférikusak, hanem a szokások, a társadalmi normák, a "megszokott viselkedési minták" miatt elkerülhetik a szemünket és a képzeletünket. Világszerte növekvő ez a mozgalom, amelyben egyének, közösségek és önkormányzatok rövid távú, alacsony költségű és kis léptékű beavatkozásokkal javítják városaikat, hogy hosszú távú változásokat katalizáljanak. A fokozatos kisléptékű fejlesztéseket az utóbbi években egyre inkább a jelentősebb beruházások előkészítésének tekintik, lehetőséget adva a helyi szereplőknek, hogy új koncepciókat teszteljenek, mielőtt jelentős politikai és pénzügyi kötelezettségeket vállalnának.

3. ábra: A színes felfestés permanensé vált a közlekedésbiztonság javítása érdekében. Forrás: City of Fayetteville

A taktikai urbanizmus eszközei

A taktikai városfejlesztési együttműködéseket demonstrációs bemutatók, kísérleti programok, ideiglenes kialakítások és hosszútávú projektekre különíthetjük el, és ez a sorrend egyben egy átmeneti projekt véglegessé válásának szakaszait is mutatja. Míg a demonstrációs projekteket bárki kezdeményezheti, addig a többi esetében a projektvezetői között mindig megtalálható valamilyen szervezet vagy kormányzati intézmény. Mindegyik projektben közös az alacsony költségvetés, a közepesen tartós anyaghasználat, a közvélemény bevonása és a részvételisége, a tervezés rugalmassága.

4. ábra: A Piazza Dergano átalakítása Milánóban. Forrás: Cities Today

Taktikai urbanizmus megnyilvánulásai lehetnek:

• Pop-up parkok: Ideiglenes parkok vagy terek, amelyeket alacsony költségű anyagok, virágtartók, padok és asztalok felhasználásával hoznak létre. A pop-up parkok segítségével aktiválhatók a kihasználatlan terek, az emberek összegyűlhetnek és élvezhetik a szabadban együtt töltött időt.
• Utcai falfestmények: Nagyméretű művészeti installációk, amelyeket közvetlenül az utcára vagy más nyilvános felületekre festenek. Az utcai falfestmények a városrészek szépítésére és a helyérzet megteremtésére kiváló eszközök.
• Forgalomcsillapító intézkedések: A közlekedési sebesség csökkentésére és a biztonság javítására alkalmazott stratégiák lakott területeken. Ezek közé tartozhatnak a fekvőrendőrök, körforgalmak vagy más fizikai akadályok telepítése.
• Parkletek: Kisebb parkok vagy ülőhelyek, amelyeket néhány parkolóhely ideiglenes közterületté alakításával hoznak létre. A parkletek további ülőhelyeket és zöldterületet biztosíthatnak a forgalmas városi területeken.
• Gerilla kertészkedés: A virágok vagy más növények engedély nélküli kiültetése közterületeken. A gerillakertészkedés a városrészek szépítésére és a zöldfelületek népszerűsítésére, növelésére használható.
• Pop-up kerékpársávok: Ideiglenes kerékpársávok, amelyeket alacsony költségű anyagok felhasználásával hoznak létre, segítségével biztonságosabb utcákat lehet kialakítani a kerékpározás számára, és ezzel is több embert lehet bátorítani a kerékpározásra.

5. ábra: Az aszfalt taktikus visszahódítás, Barcelona. Forrás: El Pais

A fizikai eszközökön kívül a programoknak legalább ugyanakkora, ha nem nagyobb súlya van a sikeres megvalósításban. A programozás a kritikus eleme annak, hogy a lokális közösség lelkesedjen az új közterületekért és infrastrukturális projektekért, és magáénak érezze azokat. A szórakoztató légkör széles közönséget vonzhat be, kibővítve a résztvevők körét, és lehetővé téve a projektvezetők számára, hogy olyan embereket is elérjenek, akiket a tipikus tervezési folyamatok nem vonzanak. A mozgás (városi séta, kültéri edzés), játékok (sakk, csocsó), művészeti téma (átmeneti aszfaltfestés, kültéri művészeti órák) és zenei programok (koncertek, nyilvános zongorák) mind hozzájárulhatnak a közterületek aktivizálásához, ezáltal vonzó társasági élet színhelyévé téve azokat.

6. ábra: Colora la strada project Milánóban. Forrás: Archiobjects

Fehér Zsófia a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan szakon diplomázott, diplomamunkáját a taktikai urbanizmusról írta. A cikk a Central European Active Mobility Lab projekt keretében a European Climate Foundation támogatásával jött létre.

Források:

Abdelkader, M. M., Khalifa, M., & Elshater, A. (2023). „Lessons from COVID-19 outbreaks for spaces between buildings using tactical urbanism.” Journal of Engineering and Applied Science, 70(1). https://jeas.springeropen.com/articles/10.1186/s44147-023- 00173-0

Blanchar, C. (2020). „Barcelona: la reconquista táctica del asfalto.” El País. https://elpais.com/elpais/2020/11/02/eps/1604332524_619918.html?outputType=amp

Cariello, A., Ferorelli R., and Rotondo, F. (2021). „Tactical Urbanism in Italy: From Grassroots to Institutional Tool—Assessing Value of Public Space Experiments" Sustainability 13, no. 20: 11482. https://www.mdpi.com/2071-1050/13/20/11482

Garde, A. (2020). „New urbanism: Past, present, and future.” Urban Planning, 5(4). https://www.cogitatiopress.com/urbanplanning/article/view/3478

Herman, K., & Rodgers, M. (2020). „From tactical urbanism action to institutionalised urban planning and educational tool: The evolution of park (ing) day.” Land, 9(7). https://www.mdpi.com/2073-445X/9/7/217

Ikiz, S. U. (2023). „Planning-By-Doing: How Can Tactical Urbanism Help To Create Better Urban Spaces?” Parametric Architecture. https://parametric-architecture.com/planning-by-doing-how-can-tactical-urbanism-help-to-create-better-urban-spaces/

Lydon, M., Duany, A. and Garcia, A. (2015). „Tactical urbanism: Short-term action for long-term change.” Washington etc.: Island Press.

Onniboni, L. (2019). „Tactical Urbanism in Milan by Apicultura Studio.”

Archiobjects. https://www.archiobjects.org/tactical-urbanism-in-milan-by-apicultura-studio/

Rév8 Zrt. (2023). „Bacsó Béla utca” http://rev8.hu/bacso-bela/

Rév8 Zrt. (2023). „Déri Miksa utca” https://rev8.hu/deri-miksa/

Rojas-Rueda, D., & Morales-Zamora, E. (2021). „Built environment, transport, and COVID-19: a review.” Current environmental health reports, 8. https://link.springer.com/article/10.1007/s40572-021-00307-7

Schmeller, D. (2021). „Taktikai városfejlesztés – Új gyakorlat megjelenése a városi zöldfelületek létrehozásában." Modern Geográfia 16.1. http://real.mtak.hu/136128/1/2021_I_05_schmeller1.pdf

Sicignano, G. and Caljé, L. (2022). „Milan before and after: citywide placemaking.” The City at Eye Level. https://thecityateyelevel.com/stories/longread-milan-before-and-after-citywide-placemaking/

Silva, P. (2016). „Tactical urbanism: Towards an evolutionary cities’ approach?”. Environment and Planning B: Planning and design, 43(6). https://journals.sagepub.com/doi/epub/10.1177/0265813516657340

Street Plans Collaborative (2016). „Tactical Urbanist’s Guide to Materials and Design Version 1.0.” tacticalurbanismguide.com. http://tacticalurbanismguide.com/guides/tactical-urbanists-guide-to-materials-and-design/

Thorpe, A. (2020). "Reclaiming the streets? Possibilities for post-pandemic public space." Possibilities for Post-Pandemic Public Space. https://www.researchgate.net/profile/Amelia-Thorpe-4/publication/345359102_Reclaiming_the_streets_Possibilities_for_post-pandemic_public_space/links/5fa4ec41a6fdcc06241894a1/Reclaiming-the-streets-Possibilities-for-post-pandemic-public-space.pdf

Tosics, I. (2021). „Urban lessons from the pandemic.” URBACT: The blog. https://www.blog.urbact.eu/2021/01/urban-lessons-from-the-pandemic/

We Love Budapest (2019). „Átadták a pop-up pihenőparkot – idén sportolhatunk és sakkozhatunk is a Városháza parkban.” welovebudapest.hu https://welovebudapest.com/cikk/2018/6/21/atadtak-a-pop-up-pihenoparkot-iden-sportolhatunk-es-sakkozhatunk-is-a-varoshaza-parkban

Yassin, H. H. (2019). „Livable city: An approach to pedestrianization through tactical urbanism." Alexandria Engineering Journal 58.1 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1110016819300110