A 9 órakor kezdődő programot, egy rövid köszöntő után, Dr. Tóth János, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének egyetemi docense által tartott előadása nyitotta. Értekezésében felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a fenntarthatóság, így a közlekedés modernizációjának is legnagyobb akadálya az lehet, hogy az etika megújulása nem tud lépést tartani a technológia ugrásszerű fejlődésével. Hazánkban manapság is működő norma a "felebarát" iránt tanúsított felelősség, de nem tud megvalósulni a társadalom egésze iránti elkötelezettség, így a jelenlegi etika nem tudja szolgálni az alapvető „Ne árts!” elvet, a fenntarthatóságot.

Következő előadó Bodor Ádám, a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium Kerékpár Ügyekért felelős Miniszteri Biztosa volt. Beszámolt az európai és magyarországi törekvésekről, a kínálkozó pályázati lehetőségekről. Előadásában hangsúlyozta, hogy az Európában mért, városban megtett átlagos közlekedési távolság 3 kilométer, ami jól mutatja, hogy a kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése is mindenképp kívánatos a közösségi közlekedéssel párhuzamosan.

Rámutatott a fenntarthatóság szempontjából aggályos, gyenge pontokra, de emellett kihangsúlyozta azt is, hogy a Magyar Kormány és a civil szervezetek közti együttműködés európai szintet meghaladó módon működik. Nem csak a döntés előkészítésnél fogadják a szervezetek véleményeit, de sok esetben a döntésbe is beleszólással bírnak a civil csoportok. Ennek példáját minél gyorsabban adaptálni kell a helyi-, önkormányzati szinteken is, hogy a rendelkezésre álló, és későbbiekben elnyerhető pénzalapokat a lehető leghatékonyabban lehessen a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére használni.

A város önkormányzatát Tapasztó Sándor, Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodájának közlekedési osztályvezetője képviselte. Bemutatta a város közlekedésfejlesztési koncepciójának egyes részleteit, külön kitérve az elektronikus- és kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére. Kifejtette, hogy a fejlesztési osztály mindenképp támogatja a MK abbéli törekvését, hogy kikérjék a kerékpárosok véleményét a döntéseket megelőzően. Ezt misem bizonyítja jobban, mint előző heti meghívásunk a fejlesztési terv szakmai vitájára. Tapasztó Sándor a klubtagokkal egyetértett abban, hogy az Önkormányzat működésén is van még mit javítani, hisz nem elégséges a fejlesztéseket végrehajtani, de azok eredményét meg is kell őrizni, a kialakított infrastuktúra folyamatos fenntartásával, karbantartásával. Sokat tesznek a gyenge pontok kiküszöbölése érdekében, és szívesen veszik a civilek támogató segítségét is.

A 15-20 perces előadásokat követően, „villámkérdésekkel” bombázták a résztvevők az előadókat. Az együtt gondolkodás sok esetben, eddig még meg nem fogalmazott kérdéseket és felismeréseket szült.

Kicsiny László, a Csongrád Megyei Önkormányzat Stratégiai és Integrációs Irodájának vezetője visszajelzéssel szolgált a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek gyakorlati felhasználásának tapasztalatairól. Javasolta a következő pályázatkiírásoknál magasabb támogatási rész lehetővé tételét a kistérségi társulások hatásosabb bevonása érdekében. Szót ejtett még a jelenlegi NCA, DAOP, INTERREG pályázatokról és előjelezte a Pályázat Előkészítő Alap 3. fordulójának esélyes igénybevételét. Ez utóbbihoz azonban a regionális szervezetek együttműködést tartotta elengedhetetlennek.

A nap folytatásaként László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke mutatta be a klub céljait és eddigi tevékenységét, majd közérthető táblázatokon vázolta a városi kerékpározás mellett szóló racionális érveket, tényeket. ( időtakarékosság, 0 emisszió, az egészséges életmódhoz szoktatás, stb.) Hangsúlyozta a már Magyarországon is megfigyelt trend jelentőségét, miszerint: ha egy városban megfelelő, minőségi gyalogos és kerékpáros közlekedést kiszolgáló létesítményeket hoznak létre, akkor az alternatív közlekedés iránti igény megtöbbszöröződése mellett a közösségi közlekedés aránya is nagyságrendekkel növekszik. Ez az irány mindenképp követendő, mert segíti a fenntarthatóság kialakulását.

Ezt a tézist a következő előadó, Vincze Tibor, a COWI Magyarország okl. közlekedésmérnök tanácsadója is alátámasztotta. A szegedi közlekedés jelenleg olyan irányban bővül, hogy a rendelkezésre álló kb. 3000 fizetős parkolót minden évben 700 darabbal kellene növelni ahhoz, hogy a felmerülő igényt ki tudják szolgálni. Ezt mindenképp zsákutcának tartja, hisz jelenleg is nagy gondot jelent a Belváros leterheltsége. A megoldást mindenképp a közösségi- és alternatív közlekedés fejlesztésében látja. A COWI Magyarország ennek a helyzetnek a megoldására tett koncepcionális javaslatot a város felkérésére. A még viták alatt és előtt álló anyagból mutatott be a mérnök részleteket.

A nap előadásait zárandó, ifj. Nagy Gábor klubtársunk mutatta be képes, videós beszámoló formájában a jelenlegi „áldatlan” helyzetet. A prezentáció hasznosnak bizonyult, hisz lehetőséget adott arra, hogy a tervasztal mellett állók felismerhessék a terv és gyakorlati megvalósulás között fellelhető „homokszemeket a gépezetben”.

A vitákban, egyeztetésekben, az előadókon túl, Vad Róbert, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Balesetmegelőzési Bizottságának titkára, Dr. Pitrik József, az SZTE Technika Tanszékének főiskolai docense, Dr. Rigó Mihály, a Magyar Közút Kht. Csongrád Megyei Területi Igazgatóságának igazgatója, Papdi Endre, a Szögedi Felsővárosi Civil Egyesület projekt-menedzsere, Kis Bernadett, Sánta Róbert, Székely László, Ambrus Péter és Dovalovszki András klubtagok vettek részt.

Sajnos, voltak olyan meghívottak is, akik nem mutattak érdeklődést a témák iránt.

Így a szegedi médiát sem tudtuk tájékoztatni a VTV és Délmagyarország távolmaradása miatt.

L

Összefoglalva, a fórum a párbeszéd és kapcsolatok kialakulásának eredményét hozta.

A következő időszakra új feladatokat állított az Alapszervezet elé, úgy mint:

-         A klub szegedi taglétszámának növelése

-         Négy nagyobb project tervezéséhez javaslatok készítése (főfasori kerékpársáv továbbvezetése, a Boldogasszony sgt.-i, Belvárost és a Nagyállomást összekötő kerékpárút létrehozása; Belvárosi híd és Mikszáth K. utcai tengely összekötése; valamint a Kossuth L. sgt.-i kerékpárút bekötése a Belváros irányába)

-         A Balesetmegelőzési Bizottsággal karöltve, a központi oktatási tematikának megfelelő közlekedési oktatás felelevenítése/bevezetése a szegedi iskolákban.

-         Az önkormányzat bizottsági üléseinek rendszeres látogatása, hozzászólások, javaslattételek.

-         A képviselőkkel történő együttműködés kiszélesítése

-         Szorosabb kapcsolat kiépítése a közlekedési társaságokkal, együttműködési javaslatok kidolgozása

-         Kapcsolat felvétele más civil egyesületekkel, közös programok szervezése.

-         A média kapcsolatok építése, minél nagyobb „hangadás”.