Facebook Instagram Youtube

Válasz az Autóséletben megjelent cikkre ("Az autózás alternatíváiról, kerékpározzunk, kampányok kérdőjelekkel")

2008.05.28
Tisztelt Gyarmati Úr! Örömmel olvasom az Autósélet hasábjain cikkét az autózás alternatíváról (Az autózás alternatíváiról, kerékpározzunk, kampányok kérdőjelekkel) Azért örülök elsősorban, mert sorai azt mutatják, Ön is valós alternatívának tartja a kerékpározást a városi közlekedésben.
Tisztelt Gyarmati Úr! Örömmel olvasom az Autósélet hasábjain cikkét az autózás alternatíváról (Az autózás alternatíváiról, kerékpározzunk, kampányok kérdőjelekkel) Azért örülök elsősorban, mert sorai azt mutatják, Ön is valós alternatívának tartja a kerékpározást a városi közlekedésben. Nem szeretnék most azokkal a nemzetközi adatokkal foglalkozni, amik azt mutatják, hogy a szigorú, néha akár népszerűtlen beavatkozások (pl. utak gépjármű-kapacitásának csökkentése, útdíj, közösségi és kerékpáros közlekedés előnyben részesítése akár az infrastruktúra tekintetében is) milyen eredményeket hoztak éppen az egyéni gépjárműhasználatának arányában, nem szeretnék ennek szakmai részéről sem írni (pl. az elszivárogtatás jelensége, az intézkedések és az egyéni közlekedési és életvezetési stratégiák változásának összefüggései), ezeket Ön bizonyára jól ismeri. Amit viszont tapasztalok soraiból, hogy a kerékpáros közlekedés lényegét nem érti! Mert, mint írja, nem tekinti a kerékpárt „teljes értékű járműnek”. Pedig az, sőt a modern közlekedési szakma magasabbra értékeli, mint az egyéni gépjárművet! Ön a felsorolásában olyan ellenérvet említ (és ezzel nincs egyedül), amik általában nem igazak, előítéletek. Nézzünk néhányat:
  • elsősorban sporteszköz: ma az európai városok jelentős részében a kerékpárral megtett közlekedési utak aránya (modal split) az összes járművel megtett út átlagosan 15%-a, de sok olyan város van, ahol már a fele! (nem-mellesleg ezekben az országokban is nagyon sokan kerékpároznak rekreációs, sport célból)
  • Megtehető távolság: Ön is írja, hogy az egyéni gépjárművel megtett utak jelentős része 5 km-nél kevesebb. No ezen a távolságon is a kerékpár a leggyorsabb közlekedési eszköz, amint azt sok vizsgálat is igazolja.
  • Időjárás, évszak, napszak kérdése: erre had írjak Önnek szubjektívet. Egy hideg januárban Amszterdamba utaztam, a repülő majdnem nem tudott leszállni, olyan szél volt, és mi azért aggódtunk, hogy majd jól nem látjuk a híres kerékpáros életet, ilyen időben biztosan senki nem teker. Az alábbi kép ezen az úton készült, reggel a piac előtt:
  • a használó kora, egészségi állapota: a éppen erre jó többek között a kerékpáros közlekedés! Hogy gondolhatja, hogy pl. egy idősödő, keringési problémákkal küzdő, napi stresszben élő embernek az autó az egészségesebb, és nem a napi néhány kilométer tekerés?
Összefoglalva, ismét kicsit szubjektíven: magam sok évig autóval mentem éjjel-nappal, mára már nincs gépkocsim, mindenhova (tárgyalni öltönyben, munkába, piacra két hatalmas szatyorral, gyerekkel iskolába, stb) kerékpárral megyek. Ha meg olyan a helyzet, hogy autó szükséges, kölcsönzök, taxit hívok, valakit megkérek, hogy segítsen. Mert természetesen nem igaz az, hogy a kerékpár mindig és mindenre megfelelő. Nem is mondjuk, éppen az szerepel a kommunikációnkban: legyen mindeninek lehetősége eldönteni, éppen milyen közlekedési mód a legjobb a napi feladathoz. Amit mi, civilek, a Critical mass csapata, a Magyar Kerékpárosklub, teszünk, az nem más, mint ennek a gondolatnak a népszerűsítése. Nem is vagyunk sikertelenek: nagyon gyorsan (szerintünk Európában talán a leggyorsabban) nő a városokban kerékpárral közlekedők száma. Természetesen igaza van, a biztonság kiemelten fontos kérdés! De nem külön a kerékpárosok biztonsága, hanem a KÖZLEKEDÉS biztonsága. A mi gondolkodásunk talán ott különbözik leginkább az Önétől, hogy mi (meg a világon nagyon sok város vezetése) néhány prioritást felírunk a lap tetejére, és ahhoz képest próbáljuk a megoldásokat keresni. Ilyen prioritás elsősorban az, hogy mindenki el tudjon jutni a céljához megfelelő idő alatt kényelmesen és biztonságosan. Ugye ez ma nincs így pl. Budapesten, és ez talán nem a kerékpárosok miatt van? Ennek érdekében kell alakítani a közlekedési rendszereket, integrálva a modalitásokat! Másik prioritás a környezet védelme: a közlekedés szervezésénél elsőbbsége van annak a járműfajtának, ami kevésbé károsítja a környeztet. És még egy felírás a lapunk tetején: a közösségi terek visszahódítása a lakosság számára. Ezek tehát azok az elvek, amik mentén a városaink közlekedését szervezni kell. Hogy értse, mire gondolok: azt írja, veszélyes az úton biciklizés a sebesség különbség miatt: ön úgy gondolja, erre az a megoldás, hogy nem menjen ott kerékpár, mi meg úgy gondoljuk, ne menjen olyan gyorsan az autó, hogy a kerékpár is biztonságosan közlekedhessen ott is. A Fővárosi Önkormányzat megbízásából készült egy vitaanyag Kerékpáros Budapest Címen, rövidesen olvasható lesz honlapjainkon. Kérjük Önt is, olvassa el, és szóljon hozzá, közelítsük elképzeléseinket a közös cél érdekében, élhető és fenntarható közlekedést városainkba! László János Elnök Magyar Kerékpárosklub