Közbringa - előzmények | Kerékpárosklub.hu

Közbringa - előzmények

A KKKR-ről az alábbi oldalt állítottuk össze 2010 májusában abból a célból, hogy ami nyilvános a projekttel kapcsolatban, az itt hozzáférhető legyen. A tanulmányterv és a munkaanyagok egyes szövegrészeit emeljük itt ki. A projektgazda és az alvállalkozói, valamint a városháza illetékesei a projekt minden fázisban meghallgatták az MK szakmai véleményét. Igyekszünk ezt is itt nyilvánosságra hozni. KÖZBRINGA FÓRUM ITT! Az oldal tartalma: /összefoglalónk még hiányos, folyamatosan bővítjük/ Mi a KKKR? Public Bike rendszerek és történetük Közbringa Budapesten A gyűjtőhelyekről Az utakról Kommunikációról Designról Korábbi cikkek

Mi a KKKR?

A közbringa hálózat olyan közlekedési csomópontokban elérhető, bárki számára ingyen vagy minimális díjért igénybe vehető, sűrű hálózati lefedettségű „egyéni közösségi közlekedési eszköz”, amely most robbanásszerűen terjed Európa, újabban pedig Észak-Amerika és Kelet-Ázsia szerte. A „punk” verziót, amit manapság első generációs rendszernek kereszteltek, még a 60-as években telepítették Amszterdamban. A városszerte falnak támasztott, fehérre mázolt „tanyabájkról” azt gondolták, hogy akinek kell, az használja, majd a városban ismét letámasztja valahová. Nem jött be: szétlopták. A második generáció (hol máshol?) Koppenhágában debütált, ami már rendelkezett zárszerkezettel, kijelölt gyűjtőhellyel és minimális kaucióval, amiért a használó megkapta a kulcsokat. A harmadik generáció (modern fizető-, zár-, regisztrációs- és járműkövető rendszerek) első prototípusát egyesek szerint az angliai Portsmouth, mások szerint a francia Rennes alkalmazta. Később Lyon (Velo’v) majd Párizs (Vélib) volt az első igazi nagyvárosi rendszer kiépítője. A KKKR abban különbözik a kerékpárkölcsönzőktől, hogy a bringa nem feltétlenül ugyanabba a dokkolóba kerül vissza, mint ahonnan regisztráció, kaució, díj ellenében kikölcsönözték. Célja a rövid idejű városi távolságok dinamikus áthidalása, a néhány perces (maximum néhány órás) használat és a mindennapi igénybevétel. Célcsoportját a belvárosban közlekedő 25-60 év közötti személyek jelentik. Alternatívát kínál a belvárosi utazásokra, idő-, és költségmegtakarítás mellett a környezetterhelést is csökkenti. Robusztus kerékpár-újraelosztó és napi szervízhálózat tartozik hozzá, amelyet a központi költségvetésből, vagy a rendszerbe integrált reklámbevételekből tartanak fenn. Újabban kialakulóban van a 4. generációs közbringa hálózat is, amit Montrealban kezdenek bevezetni. E rendszerben a terminálok nem igényelnek közmű kapcsolatot (napelemről üzemelnek) és ennek következtében moduláris rendszerűek: az egész egység dokkolóstul áttelepíthető, illetőleg bővíthető magasabb költségigény (közterület átalakítás) nélkül.

Budapest is be szeretne lépni a közbringát üzemeltető városok egyre bővülő körébe. A város a Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer megvalósításnak első ütemét egy 9,8 km2-es területre lőtte be, amely nagyjából a Nagykörúton belüli pesti oldalt, a teljes VI. és VII. kerületet, Újlipótváros déli részét, illetve a budai oldalon a Margit-híd és Petőfi híd közötti, Duna menti területeket fedi le. 73 gyűjtőállomást és 1009 db kerékpárt terveztek a rendszerbe, a gyűjtőhelyeket 300-500 méterenként alakítanák ki. A hálózat üzemeltetőjét közbeszerzéses eljárás keretében választaná ki a Főváros (Az eredeti cikket az Épiteszfórumon olvashatjátok )

A projekt közösségi kerékpáros közlekedési rendszer (KKKR) megvalósítását tartalmazza Budapest belvárosában. A KKKR olyan újfajta, alternatív közösségi közlekedési szolgáltatás, amely a város nagy utazásszámot generáló területein sűrűn elhelyezett, mindenki számára könnyen hozzáférhető, alacsony díj ellenében kölcsönvehető kerékpárokat működtet. A rendszerben – hasonlóan a hagyományos közösségi közlekedéshez –biztosított az egyirányú utazás lehetősége. A KKKR létesítésével a cél a budapesti, elsősorban a belvárosi utazásokhoz hatékony és környezetbarát alternatíva létrehozása, a jelenleg elérhető kínálat szélesítése, a jelenlegi közlekedési problémák csökkentése.

Tehát a KKKR nem parkolásüzemeltetési feladat, se nem kerékpárkölcsönző, se nem kerékpártámasz-hálózat!

Public Bike rendszerek és történetük

...

Működő rendszerek a világ minden táján:

Call a Bike, 2000. márciusában adták át Münchenbe
Citybike, Bécsben 2003. júniusa óta működik
Pekingben 2005. óta
Bicing, Barcelonában 2007. márciusától lehet biciklit kölcsönözni
Sevici, Sevillában 2007. áprilisában adták át a rendszert
Vélib', melyet Párizsban 2007. júliusában avattak fel
BikeOne, Krakkóban 2008. októbere óta
HZ Bike, a kínai Hangzhou városban szintén 2008. októberében adták át a rendszert
BikeMi, Milánóban 2008. decemberében mutatták be a közönségnek a kölcsönzési rendszert
SmartBike DC, Washingtonban 2008. augusztusában indították el
Rio de Janeiro-ban a "SAMBA" névre keresztelték a köztéri biciklikölcsönzést, mely egy városi mobiltelefon-társaság segítségével vehető igénybe: ez a Mobilicidade, mobiltelefonnal lehet kölcsönözni 2009. január óta.
Bixi, Montrealban 2009. májusában adták át
Villo!, Brüsszelben is idén egy éves a rendszer, szintén 2009. májusában adták át
OYBike, London
Hourbike, Bristol és Blackpool, Anglia
Libélo Valenciában, Drôme-ban 2010. márciusa óta működik

További példák, bike sharing rendszerekről bővebben a wikipedián. Fotók, európai közbringákról>>

Közbringa Budapesten

A folyamat állása:

II. fázisú projektdokumentáció anyagai - (Részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés, COWI Magyarország Kft., 2010. július) Hivatalos tájékoztató (2010 május 3.) Parking Kft. >> Zöld út a kerékpáros kölcsönző rendszernek Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása Budapesten(Megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés) - 2009. május, COWI Magyarország Kft. letölthető itt. Rövid bemutató a KKKR-ről (Prezentáció) Hoffmann Research: Közösségi Kerékpáros Közlekedési Rendszer, Piackutatás (2009. Március)

A Parking Szervező Fejlesztő Kft. piackutatást kezdeményezett, hogy felmérje a kerékpáros potenciált Budapesten és környékén, tehát hogy mennyi ember szeretne és/vagy lenne hajlandó kerékpározni. Fontos cél volt, hogy meghatározzuk ezt a potenciális célcsoportot szocio-demográfiájuk és utazási, közlekedési szokásaik alapján, továbbá megtaláljuk azokat az érveket, amelyek hatására rendszeresen kerékpárra ülnének és kerékpárt használnának mindennapos közlekedési eszközként. A kutatási folyamat keretén belül megvizsgálták a Public Bike „platform” fogadtatását és vonzerejét. A kutatás Budapestre és agglomerációjára terjedt ki. A kutatási folyamat három modulból állt:

Kvantitatív reprezentatív lakossági felmérés az általános közlekedési szokásokról és a biciklizéssel összefüggő attitűdökről
Kvalitatív vizsgálat: a potenciális célcsoportok szokásainak és attitűdjének mélyebb megértése
A Public Bike koncepció részletes vizsgálata

Fővárosi Közgyűlés határozatai a témában:

2009. június 3-i Közgyűlés döntött arról, hogy pályázatot nyújt be a KMOP-2009-2.3.1./A „A közösségi közlekedés kiemelt projektjei” címen meghirdetett pályázatára a „Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása” című projekt megvalósítása érdekében. Kijelentette, hogy a KMOP-2009-2.3.1./A „A közösségi közlekedés kiemelt projektjei” pályázat megvalósításához 420 mFt önrészt biztosít.

2009. október 29-i Közgyűlés egyetért a „Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer” pályázati dokumentációjának benyújtásához szükséges tervek elkészítésével.

KMOP pályázati kiírás a témában itt olvasható.

2010. június 3.-i közgyűlés Közgyűlés dönt a gyűjtőállomások tervezett helyszíneinek jóváhagyásáról. Az előterjesztési anyagban a pontos helyszínlista megtalálható.

2010. augusztus 26.-i közgyűlés A közgyűlés dönt a Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása c. projekt aktuális feladatairól. Az előterjesztési anyagban az Intézkedési terv részletesen megtalálható.

A kiválasztott fejlesztési változat bemutatása

A kiválasztott rendszer a legnagyobb népsűrűségű és utazássűrűséggel jellemezhető, vegyes terület felhasználású körzetekben működik, amely Pesten a belvárosi térség, mely a Dunától nagyjából a Nagykörút térségéig terjed, Budán pedig a Dunapart, a Víziváros egy része, illetve BME területének északi része és annak környéke. A rendszert 73 db (Pesten 60 db, Budán 13 db) gyűjtőállomás szolgálja ki, állomásonként átlagosan 22 db dokkoló állással. A gyűjtő állomások egymástól való távolsága átlagosan 300 m. A rendszerben használt kerékpárok száma 1009 db.

A kerékpárok felvétele és leadása automata gyűjtőállomásokon önkiszolgáló módon történik, bankkártya/hitelkártya, chipkártya és/vagy mobiltelefon használatával. A visszaadás helye a hálózaton belül tetszőleges (bármely gyűjtőállomás) A gyűjtőállomásokat közterületen (parkolósávokban és gyalogos felületeken) alakítják ki a legfontosabb közösségi közlekedési csomópontok közelében, illetve a közösségi közlekedési megállóktól távolabb található utazási célpontok mellett. A rendszer éjjel-nappal működik, használata rövid időre ingyenes, a kezdő időszak után fokozatosan emelkedő fajlagos árakkal (progresszív díjrendszer).

A tanulmány V. mellékletben a található részletes lista, és a 78. oldalon a térkép. A helyszínek a részletes tervezés során még változnak, a kerületekkel való egyeztetés 2010. május-júniusában zajlott folyamatban van. 2010. júliusában véglegesített térkép a gyűjtőállomásokról >>

A gyűjtőhelyekről:

A gyűjtőhelyeket mindenekelőtt a jelenleg a gépjárműközlekedés számára rendelkezésre álló területeken (forgalmi sávok és gépjármű-parkolóhelyek megszüntetésével/kiváltásával) alakítsák ki, hiszen ez erősíti a KKKR és a teljes fenntartható közlekedési rendszer pozitív hatásait, képviseli a KKKR fő üzenetét.

Fontos az állomások láthatósága, kényelmes megközelítése, a kerékpárokhoz való hozzáférhetőség, és az akadálymentesség. >>Véleményünk a KKKR gyűjtőállomásairól

A KKKR sikeres megvalósításának feltételrendszer magába foglalja a kerékpáros közlekedés fejlesztési, finanszírozási és jogi-szervezeti hátterét. A BFFH megbízásából 2008-ban elkészült Kerékpáros Budapest Koncepció szerint és a Közelekedési Rendszerfejlesztési terv szempontjai szerint. A teljes hatásterületnek kerékpározhatónak kell lennie, annak érdekében hogy valóban sokan, bátran és biztonságosan használhassák Budapesten ezt az új közösségi közlekedési módot.

Miért tartjuk fontosnak, hogy a szükséges forgalomtechnikai intézkedések MINDEGYIKE megtörténjék még a rendszer beüzemelése előtt?

Mert ha ez nem történik meg, nem fogják használni a bicikliket. Mert a célcsoport nem a most már kerékpározók, hanem, akik eddig autóval, busszal vagy gyalog jártak. A városban a biciklizés ma sok kreativitást, ötletek és ügyességet kíván. A KKKR a gyakorlatlan átlagot célozza meg. Ha ő nem fog tudni átkelni egy csomóponton, mert gőze sincs, hogy ezt hogy tegye, vagy kerülgetni kell háztömböket, mert nem hajthat be az egyirányú utcákba szemből, akkor a második nap már biztosan nem fogja kikölcsönözni a masinákat, és az egész rendszer egy év alatt meghal.

A megvalósíthatósági tanulmány is említi, és a több fázisú ütemterv is tartalmazni fogja azokat az alapvető intézkedéseket amik a tágabban vett belváros kerékpározhatóságát biztosítják. Ezek a következők:

Dunahidakon való átkelés
Euro-Velo nyomvonal kiépítése
belvárosi főhálózati elemek ütemezett kialakítása
belvárosi egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpáros forgalom számára
csomópontokon való kerékpáros áthaladás segítése
kerékpárosra különösen veszélyes pontok, és akadályok kiiktatása

Az 2010 júliusában elkészült intézkedési terv itt megtalálható. >>Véleményünk a KKKR infrastruktúrális intézkedési tervéről

Kommunikációról

>>Véleményünk a KKKR kommunikációs stratégiájárol

Designról

2009 tavaszán Kele Sári BME GTK terméktervező hallgató készített egy design ötletet. BICO névre keresztelte, és bemutatta azokat a legfontosabb szempontokat, amiknek egy budapesti közbringa meg kell feleljen. Várhatóan idén ki fognak írni ötletpályázatot a rendszer magyar elnevezésére. Névpályázat 2010. auguusztus:Adj nevet a közbringának>>

Kapcsolódó cikkek

Parking Kft. hírei a témában:

Vélemények szabadon:

Oszd meg kerékpáros élményeidet

Használd instagramon fotóid alatt a #kerekparosklub hashtaget és oszd meg a többiekkel merre tekertél, milyen kerékpáros fejlesztésekben botlottál a városban vagy ha részt vettél egy kerékpárosklub által szervezett rendezvényen.