A Magyar Kerékpárosklub Közlekedési munkacsoportja minden tervező és önkormányzat számára ajánlja, hogy a kerékpáros infrastruktúra tervezése előtt vegye figyelembe a javasolt tervezési szempontjainkat és az itt röviden összefoglalt eszközöket!

MK által javasolt tervezési szempontok bővebben >>

Felmerülő kérdéseikkel, vagy további információ kéréssel kapcsolatosan írjanak a kozlekedes[kukac]kerekparosklub[pont]hu címre, vagy keressék munkatársainkat!

Minden egyes utcában önálló kerékpárút építésére sem mód, sem szükség nincsen. Kerékpárral ugyanis mindenütt szabad közlekedni, ahol azt a KRESZ nem tiltja.

Mindazonáltal vannak kerékpározásra kevésbé megfelelő, forgalmas útvonalak, melyeknél a kerékpáros érdekében szükséges az infrastruktúrán változtatni. Olyan megoldásokat kerestünk, amelyek elsősorban nem a forgalom résztvevőinek teljes fizikai elválasztására, hanem a kölcsönös együttműködésre alapozzák a kerékpárosok biztonságos haladását. A gépjárművektől való szegregáció ugyanis mindkét félnek hamis biztonságérzetet kölcsönöz, amely a kereszteződésekben nem ösztönzi a megfelelő körültekintést. A legtöbb baleset a kerékpárút és a közút keresztezésében történik!

A kerékpárt járműnek tekintjük, ezért ahol a forgalom és a gépjárművek haladási sebessége lehetővé teszi, a kerékpárost a többi járművel egy felületen javasoljuk vezetni, olyan forgalomtechnikai beavatkozások alkalmazásával, amelyek csökkentik a jelentős sebességkülönbséget és segítenek a közlekedőknek egymást időben észlelni.

Nagyforgalmú (elsősorban külterületi) utaknál azonban a kerékpáros alacsony komfortérzete, a kerékpárost érő levegőszennyezés és a balesetveszély miatt a kerékpárost célszerű vonzóbb és biztonságosabb útvonalon vezetni.

A cél tehát elsősorban nem új önálló kerékpárutak építése, hanem a meglévő infrastruktúra kerékpárosbaráttá tétele!

A brit közlekedési minisztérium és a UK’s National Cyclists’ Organisation – CTC (az Egyesült Királyság Nemzeti Kerékpáros Szervezete) 1997-ben dolgozta ki a kerékpárosbarát úthálózat kialakítását célzó beavatkozások hierarchikus sorrendjét.

Meglévő közlekedési hálózat kerékpárosbarát fejlesztésének lépései, sorrendben:

1. forgalomcsillapítás
2. sebességcsökkentés
3. konfliktuspontok kezelése, forgalomszervezés
4. útpálya újrafelosztása
5. önálló kerékpárút építése
6. gyalog- és kerékpárút építése

A sorrend szerint először a forgalomcsillapítás és sebességcsökkentés lehetőségeit kell megvizsgálni, mivel potenciálisan ez a leghatékonyabb megoldás a kerékpárosbaráttá tétel szempontjából. Elválasztott kerékpárút kiépítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a sorrend szerint magasabb rangú megoldások közül egyik sem valósítható meg, vagy azok bizonyítottan nem hoznák meg a várt előnyt a kerékpárosoknak.

Először tehát a forgalomcsillapítás lehetőségét kell mérlegelni, megvizsgálni. Ha az adott útszakaszon ez nem lehetséges, ott a sebességcsökkentés eszközeit kell alkalmazni (pl. sebességkorlátozás, sávelhúzás, sebességcsökkentő küszöb, rázókő, burkolati jelek stb.)

Ezután a csomópontok és más konfliktuspontok kezelése szükséges, baleseti gócpontok vizsgálata és a konfliktusok megoldása forgalomszervezési, forgalomtechnikai eszközökkel (kiemelt átvezetések, színes burkolat, jelzőlámpás csomópont korrekciója, előretolt felállóhely, kanyarodó sávok kialakítása stb.).

 Fotó: Krüpl Zsolt

Ha ez még mindig nem ad kielégítő megoldást akkor az útpálya újra felosztása szükséges. Ide tartozik az új sávszélességek meghatárorozása, széles külső sáv, buszsáv, közös busz-kerékpár sáv, kerékpársáv, „ajánlott kerékpársáv” kialakítása.

Indoklot esetben önálló kerékpárút építése válhat szükségessé, de belterületen csak ott támogatható, ahol nincs párhuzamos gyalogjárda, és/vagy közút.

Legvégső esetben megoldás lehet a járda átminősítése gyalog- és kerékpárúttá, ami belterületen szintén nem javasolt.

Nem a kerékpárutak hossza, hanem a kerékpárosbarát terület nagysága mutatja meg, hogy egy település mennyit tesz a fenntartható közlekedésért.