Az eredeti interjú és cikk a Global Cycling Network oldalán jelent meg: How to halve car usage in less than a decade – a tour of Gent címmel, azonban GCN oldalán már sajnos nem elérhető a cikk.  A cikket Rácz Viktória fordította és Kelemen Anna lektorálta . Csatlakozz te is önkéntes fordítócsoportunkhoz, hogy minél több külföldi jó példát, újító gondolatot mutathassunk be!

Részt vettünk egy túrán Gent haladó szellemiségű – és néha kicsit kétes megítélés alá eső – közlekedési vezetőjével, Filip Watteeuw-vel, aki kevesebb, mint 7 év alatt átformálta a várost.

A változás természetesen nem ment könnyen, és Watteeuw pontosan érezte a hangos kisebbség nyomását: az évek során halálos fenyegetést is kapott, és többször kiabáltak vele az utcán is. Ő azonban nem adta fel, aminek köszönhetően a város most hemzseg a gyalogosoktól és kerékpárosoktól, a levegő szennyezettsége pedig 18 százalékkal csökkent. Ráadásul Watteeuw még hivatalban van, 2018-ban újraválasztották. Hogy pontosan megértsük a Gent városában elért eredményeket, szerveztünk egy túrát Watteeuw-vel és kommunikációs munkatársával, Sofie Aeltermannal, természetesen biciklin járva körbe a várost.

Filip Watteeuw, Gent, Belgium

Hogyan változtatta meg Watteeuw Gent városát?

Watteeuw fő inspirácóját a híres holland kerékpáros városok, Utrecht és Amszterdam jelentették. A változás dióhéjban abból állt, hogy az autós áthaladást nagyon megnehezítették, míg a kerékpáros közlekedést megkönnyítették a városban. És ami a legfontosabb: mindezt gyorsan és költséghatékonyan hajtották végre a belga városban.

“Az ikonikus kerékpáros városok, mint Koppenhága és Utrecht mindenkinél előbbre járnak. Az odautazó a saját bőrén tapasztalhatja meg, amit én is éreztem: ezt elérni lehetetlen. A masszív kerékpáros infrastruktúra kiépítése nem csak nagyon drága, de olyan sok időt is igényel, hogy szinte képtelenség erre a szintre jutni” - nyilatkozta Watteeuw a GCN-nek.

Éppen ezért Watteeuw új hálózatok kiépítése helyett a már meglévő úthálózatot alakította át. Új autós szabályok bevezetésével és néhány kerékpárosokra vonatkozó változtatással néhány nap alatt az addig főként autós közlekedésre használt utakat kerékpárutakká alakították át.

Autóknak épült, kerékpárok vették át. Felfestések mutatják a szakaszhatárt

A következő években is eköré az alap köré építettek és finomhangolták a részleteket egy háromlépcsős terv alapján. Első lépés: az autóforgalom korlátozása. Második lépés: az infrastruktúra kiépítése. Harmadik lépés: a kerékpáros kultúra kialakítása.

Első lépés: az autóforgalom korlátozása

Watteeuw 2017 áprilisában egy rendkívül megosztó intézkedést vezetett be az utakon. Az úgynevezett “keringési terv” szerint hat részre osztották a várost a belső gyalogos övezetek körül, és az új szabályok értelmében az autósok nem közlekedhetnek az övezetek között, helyette a körgyűrűn kerülhetik meg a várost és léphetnek be újra a hat központi övezetbe.

Ennek eredményeképpen nagyon kevés ember használja az autóját a városban, és nem is olyan meglepő, hogy 2017 óta az autóval megtett utak száma 55-ről 27 százalékra csökkent.

Gent “keringési terve”: az autóknak a körgyűrűt kell használni, ha a zónák között szeretnének mozogni

Watteeuw pedig lelkesen hangsúlyozza, mennyire gyors és olcsó volt a változtatás:

“A »keringési tervnek« hatalmas hatása volt. Egyszerű, olcsó és gyors megoldást jelentett. Csupán néhány dologra volt szükség a megvalósításhoz: közlekedési jelekre, kamerákra, kihelyezett akadályokra és terelőoszlopokra.”

Az intézkedések fontos eleme, hogy az egyes területek közötti határokat nem fizikai akadályokkal, hanem felfestésekkel jelzik, így a mentők, rendőrök, tűzoltók, szemétszállítók és villamosok továbbra is könnyedén áthaladhatnak a városon.

Hogy eltántorítsák az embereket a városi autózástól, parkolóhelyek ezreit szüntették meg, ezzel rákényszerítve őket a külvárosi parkolásra és a biciklis vagy közösségi közlekedésre. A megszüntetett parkolóhelyeket pedig sok esetben zöldfelületté alakították fákkal és gyeppel.

A változás persze sosem ennyire egyszerű és fényes, számos helyi üzlettulajdonos gondolta – és gondolja még ma is –, hogy ez a változtatás tönkre fogja tenni a belvárost:

“Teljesen beleivódott az emberek agyába, hogy szükség van az autókra az üzleteik sikeres üzemeltetéséhez, de ez nem így van!” - magyarázza Watteeuw. “Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy a kerékpárosok többet vásárolnak és többet is költenek.”

És valóban virágzik az üzlet: a városon végigtekerve céges teherbicikliket és futárokat látni mindenhol. Leher, hogy a vállalkozások először morogtak az autók, teherautók behajtását korlátozó rendeletek életbe lépésén, de szemmel láthatóan gyorsan alkalmazkodtak.

Postai dolgozó elektromos rásegítéssel működő kerékpáron

Második lépés: infrastruktúra kiépítése

A kezdetekkor Watteeuw alpolgármesternek sem elég ideje, sem elég pénze nem volt új kerékpárutak építésére, viszont az autók kiszorításával a közutak egyre biztonságosabbá váltak, ezáltal pedig egyre több kerékpáros kapott kedvet a használatukra.

Annak érdekében, hogy a már meglévő utak még biztonságosabbak legyenek a kerékpárosok számára, számos belvárosi útszakaszt egyszerűen kerékpáros utakká alakítottak. Ezek lényege, hogy a bicikliknek mindig elsőbbségük van az autósokkal szemben, akiknek mint “vendégeknek” kötelező elsőbbséget adniuk a kerékpárosoknak és megelőzniük is tilos őket. Más utakról pedig egyszerűen kitiltották az autósokat, átadva őket a kerékpárosoknak.

Az elmúlt hét évben kereszteződésről kereszteződésre sorra vették az úthálózat legkritikusabb pontjait, és az eredetileg autóknak épített úthálózatot fokozatosan alakítják át kerékpáros úthálózattá. Az alaposan kidolgozott folyamat során ellenőrzik például azt is, hogy az emelkedők elég kíméletesek-e, és új, biciklisbarát villamosvonalakat is tesztelnek.

“Az új forgalmi tervvel még nagyobb teret hoztunk létre, és ezen a vonalon elindulva folytattuk a munkát. Második fő törekvésünkként az infrastruktúrába fektettünk, valamint a kerékpáros kultúra fejlesztésébe és egyéb kapcsolódó területekbe is.”

Elfelejtetted a lámpát? Automaták árulják a legszükségesebb kerékpáros felszerelést Gentben

A fejlesztések talán leglenyűgözőbb eleme a föld alatti kerékpárparkolók szerte a városban. Minden ilyen parkolóban található vagy egy automata, amelya legszükségesebb kerékpáros felszerelést tartalmazza, vagy egy, a város által üzemeltetett kerékpár szerviz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingázók a nap elején beadhatják a defektes biciklit, a nap végén pedig már érte is mehetnek, hogy azzal tekerjenek haza.

“Ez egy olyan szolgáltatás, amelyet muszáj megadni a kerékpárosoknak” - fogalmaz Watteeuw. A közlekedésért felelős alpolgármester pontosan tudja, hogy egy defektes kerék éppen elég ok lehet arra, hogy elhajítsuk a kerékpárt és autóba pattanjunk. Ezek a szervizek jellemzően ugyan nem nyújtanak teljes körű és átfogó szolgáltatást, de elegek arra, hogy egy-egy apróbb baki esetén, mint például egy elromlott fék vagy lapos gumi, is haza tudjon tekerni az ember.

“Nem szeretnénk a nagy számban elérhető általános kerékpárszervizekkel versenyezni” – mondja Aelterman.

Egy szerelő éppen biciklit javít Gent könyvtára alatt

Harmadik lépés: a kerékpáros kultúra kialakítása

A város által működtetett kerékpárszervizek csak egy példája a Watteeuw által felépített biciklis kultúrának. Ezek a szervizek szociális alapon működnek: tapasztalatlan szerelőket vesznek fel és képeznek ki, akik így elsajátítva a kerékpár szervizelés csínját-bínját később a magán szervizek valamelyikében tudnak elhelyezkedni.

Egy másik példa a kerékpáros kultúra fejlesztésére a kerékpáros taxik bevezetése idősek vagy mozgásukban korlátozottak számára, miközben a városba újonnan érkezőknek is lehetőséget adnak a közösséghez való csatlakozáshoz. Csupán 2,50 euroért (tehát egy villamosjegy áráért) mozgásukban korlátozott emberek rendelhetnek ajtótól ajtóig taxi szolgáltatást egy különleges utasszállító triciklivel, amelyet egy önkéntes hajt. Látva ezeket a kerékpárokat cikázni a városban, teljesen egyértelműnek tűnik, hogy az utasok élvezik a közlekedést, de Aelterman azt is kiemeli, hogy az önkéntesek is sokat profitálnak ebből a kezdeményezésből, kiváltképp azok, akik újak a környéken:

“Megtanulják a nyelvet, megismerik a várost, ismerősöket szereznek, szóval ezzel a projekttel mindenki jól jár.”

A kerékpározással kapcsolatban gyakran felmerül a költségek kérdése is. Éppen ezért Watteeuw rengeteg bérelhető kerékpárt állított hadrendbe, így csökkentve a belépési költségeket. Watteeuw rá is mutat a városi könyvtár alatti parkolóban sorakozó csillogó-villogó zöld biciklikre:

“Ezek a saját kerékpárjaink. Diákok és turisták is bátran használhatják őket, és a diákoknak kifejezetten olcsó, 80 eurós éves használati díjjal kínáljuk őket. Ennek köszönhetően évente körülbelül 8000 diák használja ezeket a kerékpárokat.”

Városi kerékpárok várják a diákokat és a turistákat

Az ellenállással szemben

Igazán nem szükséges sok időt eltölteni Gentben ahhoz, hogy megértsük, miért kellemesebb érzés több biciklit, mint autót látni az utakon. Néhány percig álltunk Watteeuw alpolgármesterrel és kollégájával, Altermannal egy hatalmas kerékpáros csomópontnál, ami korábban a város egyik legforgalmasabb autós csomópontja volt. Az autós közlekedés idején ez a csomópont szinte mindig be volt dugulva és autóktól volt zajos, most azonban szinte semmi más nem hallható, mint a közeli iskola udvarán játszó gyerekek ricsaja.

“Az egyik legszebb elismerés, amit valaha kaptam, az volt, amikor a város egyik lakója Gent valaha élő legnagyobb zeneszerzőjének nevezett. Nekem ugyan nincs semmilyen zenei tehetségem, de ő végre hallhatta a gyerekek zsivaját és a madarak énekét, ami gyönyörű bók volt számomra.”

De az ellenállás még nem múlt el Watteeuw terveivel szemben. Ott-tartózkodásom során én is számtalan kerékpáron és lámpaoszlopon láttam “Nem látunk szívesen” feliratú matricákat Watteeuw arcával, aki hét év elteltével is harcol a zajos kisebbség meggyőzéséért.

Nem látunk szívesen: matrica egy genti kerékpáron

Azt is meg kell jegyeznünk, hogy többen meglepődtek azon is, hogy Watteeuw-t újraválasztották az őt ért kritikák után is.

“Ez pont fordítva van” - magyarázza Watteeuw. “Nagyon nehéz elérni, hogy ne válasszanak újra az elért eredményeid alapján, de ehhez az kell, hogy teljes erőbedobással, hittel és szenvedéllyel végezd a munkád – ez nem csak városszervezési technikai kérdés. És ha ellenállásba ütközöl, akkor is tovább kell menned.”

“Túl sok döntéshozó tart az autófüggő, zajos kisebbségtől, de ez a félelem nem jó tanácsadó a döntéshozók számára” - mondja fanyar mosollyal az arcán.

Filip Watteeuw bebizonyította, hogy szűkös rendelkezésre álló forrásokból is átalakítható egy város. Gyakorlatias megközelítése ugyan gyakran borzolja a kedélyeket, de jól megmutatja azt is, hogy jelentős változások érhetők el egy város életében akár néhány év alatt is. Az egészben a legjobb pedig, hogy megmutatta: az emberek igenis szavaznak erre a változásra. Helyi hatóságok, kormányok és várostervezők, reméljük, feljegyezték az előző sorokat.