Az eredeti cikk a bbc.com oldalán How Oulu became the winter cycling capital of the world címen jelent meg , szerző: Laurel Ives, Eredeti publikáció: 2023. december 20. Fordította: Gnandt Boglárka, Lektorálta: Paulik Áron. Csatlakozz te is fordítócsoportunkhoz, hogy minél több külföldi jó példát, újító gondolatot mutathassunk be!

A finn Oulu városa az 1960-as évek óta úttörője a kerékpározásnak a Föld északi vidékein, legyen szó bármilyen évszakról (Forrás: City of Oulu)

Csípős téli reggelre ébredt a finn tengerparti város, Oulu, a világ negyedik legészakibb városa, amely a Sarkkörtől mindössze 100 km-re délre fekszik. Előző éjjel hóvihar tombolt, a mai hőmérséklet -5°C körül alakul, mindez azonban cseppet sem riasztja el a város harcedzett kerékpárosait. Mindenféle korú emberek cikáznak a friss hóban, vastag téli ruhákba burkolózva - láthatóan élvezik a halvány téli napsütést és a csípős hideg levegőt.

A várost, amely büszkén nevezi magát „a világ téli kerékpáros fővárosának”, az év öt hónapjában hótakaró fedi. A tél derekán nem ritka a -30°C-os hőmérséklet sem, ilyenkor ráadásul csupán néhány óráig van világos.

A dermesztő körülmények ellenére Ouluban a téli közlekedés 12%-a kerékpáron történik. Összehasonlításképp: a jóval enyhébb éghajlatú Angliában az éves kerékpáros utak száma a teljes közlekedésnek mindössze 2%-át teszi ki.

Hogyan tett szert Oulu erre a hírnévre? Vajon hogyan tudja nyeregben tartani a bringázókat még a legsötétebb télben is?

Első blikkre a gyönyörű télies környezet állhat a háttérben.

„Minden nap 27 kilométert tekerek a munkába, szeretem, amikor a havas táj tündököl a ragyogó napsütésben”

meséli Harri Vaarala, Oulu közlekedési mérnöke, aki a kerékpározás előnyeinek népszerűsítéséért felel a városban. „Néha a hosszabb utat választom, ami a befagyott tengeren át vezet. Egy alkalommal út közben döbbentem rá, hogy elkéstem egy megbeszélésről, ezért megálltam, és a befagyott tenger közepéről csatlakoztam be online.”

Megfelelő kerékpáros infrastruktúra nélkül azonban ez a varázs hamar elhalványulna. A város azonban hosszú távra kötelezte el magát a kerékpáros fejlesztések mellett, amely része a fenntarthatóságra és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseknek is, teszi hozzá Vaarala.

A kerékpárosok, elektromos robogósok és gyalogosok által használt útvonalak Ouluban elsőbbséget élveznek, ezekről takarítják le először a havat, még az autóutak előtt (Forrás: City of Oulu)

A város a nagy teherbírású hóeke-flottája segítségével télen minden nap letakarítja a kerékpárutakat, ezzel bátorítva a két keréken közlekedőket. A leghatékonyabb ösztönzés pedig egyben a legegyszerűbb is: az autóutakról csak akkor takarítják el a havat, ha a kerékpárutakkal már végeztek.

„Egy 3-4 centis friss hóréteg az autóknak nem probléma, de a kerékpárosoknak gondot okozhat, az idősebbeket pedig attól is eltántoríthatja, hogy egyáltalán kimozduljanak otthonról”, teszi hozzá Vaarala. A megtisztított kerékpáros útvonalakon az elektromos robogót használók számára is elérhetővé válik a város bármely pontja.

„A trükk az egészben, hogy ez semmilyen plusz költséggel nem jár, ugyanazzal a személyzettel, ugyanazzal az eszközparkkal dolgozunk, mint az autóutakon – a lényeg a sorrend” magyarázza Vaarala.

A kerékpáros utakat karbantartó csapatok maguk is ezeket az utakat használják, így első kézből tapasztalják, mekkora különbséget jelent egy jól karbantartott út. Időként „út menti programokat” is szerveznek, ahol forró itallal kínálják a kerékpárosokat, és meghallgatják a visszajelzéseiket.

Vaarala szerint sok múlik a kommunikáción is. „Egy erős hóvihar esetén mások talán azt tanácsolnák az embereknek: „Hagyják otthon a kerékpárjaikat, inkább szálljanak buszra vagy üljenek autóba.” Mi Ouluban úgy döntöttünk, hogy nem ez lesz az üzenetünk a lakosoknak. Helyette inkább ezt mondjuk: „Erős hóvihar közeledik, ezért kérjük, hagyják otthon autóikat, és induljanak el biciklivel, mert a kerékpárutakat reggel 7 órára letakarítjuk.”

A többség döntése

Elina Tähtelä, 31 éves táncművész és koreográfus, minden nap a kerékpárjára kötött kis utánfutóval viszi óvodába két- és négy éves gyerekeit, majd munkába is két keréken megy tovább. Azt mondja, ez a leggyorsabb és legmegbízhatóbb közlekedési mód.

„Az utánfutó biztonságos és kényelmes, ráadásul a bringázás számomra remek módja a bemelegítésnek. Amikor havazik, előveszem a védőszemüveget, és hosszú kabátot meg nadrágot húzok a hideg ellen. Ha pedig folyamatosan tekerek, nem fázom át.”

„Az utánfutóban a gyerekek meleg ruhákban vannak, akárcsak a játszótéren, az óvodában, vagy amikor a városban sétálunk” - teszi hozzá.

A rendszeresen karbantartott utak felületén vetített jelzések segítik a kerékpárosok és gyalogosok biztonságát (Forrás: City of Oulu)

A Tähtelä család nem számít különcnek. Oulu egyik legnagyobb iskolája, a Metsokangas igazgatója szerint a gyerekek több mint 90%-a még télen is kerékpárral vagy gyalog jár az iskolába. Ennek egyik oka, hogy a forgalomcsillapító intézkedések következményeként autóval csupán egyetlen útvonalon lehet eljutni az iskolához, míg kerékpárral jó néhány lehetőség kínálkozik erre.

Az összes iskolát tekintve, az oului gyerekek átlagosan 50%-a jár kerékpárral iskolába, ami Finnországon belül a legmagasabb (!) arány.

Vaarala szerint „nem sok országban járnak hétéves gyerekek egyedül kerékpárral iskolába”, hozzátéve, hogy a négyéves kisfia imád a hóban bringázni. „Ez itt természetes, része a hagyományainknak és az életmódunknak, ezért a gyerekek ebbe nőnek bele, és sosem panaszkodnak emiatt.”

Ouluban a kerékpározás hagyománya egészen a ‘60-as évekre vezethető vissza, ekkor először jelent meg először a kerékpárút-hálózat a városrendezési tervekben az autóutak mellett. A kezdetek óta ez a hálózat jelentősen bővült, mára a kombinált gyalogos-kerékpáros útvonalak hossza a 900 kilométert is meghaladja. És még koránt sincs vége a fejlődésnek, hiszen a város folyamatosan bővíti a kerékpáros úthálózatot.

A kerékpározásra való átállás jóval gyorsabban csökkenti a károsanyag-kibocsátást, mint a belső égésű motoros gépjárművek cseréje elektromosra. Egy európai városokat vizsgáló tanulmány szerint heti egy nap kerékpározással (ide számítva az elektromos kerékpárt is) egy átlagos városlakó éves közlekedése során fél tonnával kevesebb CO2 kibocsátást okoz, ami egyenértékű egy London-Róma oda-vissza repülőút kibocsátásával. A közlekedés károsanyag-kibocsátásának csökkentése jelentős eleme Finnország azon célkitűzésének, hogy 2035-re elérje a teljes karbonsemlegességet.

Oulu példáját esettanulmányként használják azok az északi városok, amelyek szintén szeretnék felkarolni a téli kerékpározás ügyét. 2013-ban Ouluban megalapították a Téli Kerékpáros Szövetséget, hogy nemzetközi szinten is népszerűsítsék a téli kerékpározást, és azóta világszerte tartanak konferenciákat a témában.

„Szerintem Ouluban a kerékpározás egy különleges lelkiállapot.” – Claes Kruger

A téli kerékpározás egyik kulcseleme a biztonság, amit Ouluban számos intézkedés szolgál. A kerékpáros utakat alaposan megvilágítják a sötét téli hónapokban. 320 aluljárót alakítottak ki, hogy a kerékpárosoknak (elsősorban a gyerekeknek) ne kelljen autóutakat keresztezni. Ezen felül lámpaoszlopokról vetítik a havas útfelszínre a kerékpáros és gyalogos jelzéseket. Egy nemzeti felmérés szerint Oulu lakói a leginkább elégedettek közé tartoznak a közlekedés biztonságát illetően, amely természetesen magába foglalja a kerékpáros infrastruktúrát is.

Ouluban a kerékpáros utak összekapcsolják a várost a környező természettel (Forrás: City of Oulu)

A városban jelenleg bizonyos kerékpáros utakat 3,5 méterről 6,6 méteresre szélesítenek, ezzel szupersztrádákat létrehozva a kerékpárosok és a gyalogosok részére.

Egészségügyi hatások

A 47 éves Claes Kruger, városfejlesztési menedzser, egyike azon lakosoknak, akik négy kerékről kettőre váltottak.

„Egy fárasztó munkanap után nagyon jól kitisztítja a fejemet, jól megmozgat és meg is nyugtat”, mondja Kruger. „Nem számít, milyen az idő, tekertem már -25 fokban, hóviharban, de nem használok téli gumikat, mert nagyon csikorognak az úton. Úgy gondolom, hogy itt, Ouluban a kerékpározás a kultúránk része, egyfajta különleges lelkiállapot.”

A város vezetése a mentális és fizikai egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt is szorgalmazza a kerékpározást, fejti ki Vaarala. „Minden lakosnak biztosítani szeretnénk a körülményeket, hogy télen is ki tudjanak mozdulni a szabadba. Meggyőződésünk, hogy ezáltal egészségesebbek, boldogabbak, és aktívabbak lesznek.”

Köztudott tény, hogy a kerékpározás jótékony hatással van a mentális egészségünkre, az erőnlétünkre, a szív- és érrendszer működésére, valamint csökkenti a cukorbetegség és a rák kialakulásának kockázatát. A megfelelő mértékű testmozgás Európában évente 10 000 korai halálozást akadályozhat meg.

Az Ouluhoz hasonló északi régiókban a téli kerékpározás fontos előnye, hogy a rövid nappalok ellenére a napsütésben töltött több idővel magasabb D-vitamin szint érhető el. Egy 5700 finn részvételével végzett felmérés szerint az egészséges testtömeg-index, a nemdohányzó életmód és az egészséges táplálkozás mellett a fizikai aktivitás volt az egyik tényező, amelyet összefüggésbe hoztak a magas D-vitamin szinttel. Habár sokan kevésbé aktívak a téli hónapok során, a hidegben végzett testmozgás különösen jó hatással van a fizikai és mentális egészségre.

A 250 000 lakosú Ouluban a természet mindenhol karnyújtásnyira van. A város számos kerékpárútja parkokon halad keresztül, vagy a tengerparton vezet. A finnek többsége szerint hiába a komoly hideg, ez a száraz fagy sokkal könnyebben elviselhető, mint egy nedves, nyirkos tél.

Amikor én személy szerint a téli kerékpározással kísérletezem, mindig rácsodálkozom, hogy a hóval borított táj és a havas fák milyen különleges békességgel és csenddel töltik meg az élményt – a jó meleg ruha és kesztyű persze elengedhetetlen hozzá.