Facebook Instagram Youtube

Miért szorult ki a Helyreállítási Alapból a kerékpáros közlekedés fejlesztése?

Miért szorult ki a Helyreállítási Alapból a kerékpáros közlekedés fejlesztése?
2023.02.05
2022 decemberében eldőlt, hogy Magyarország hozzájut a visszatartott EU támogatások egy részéhez. A covid utáni Helyreállítási Alapból azonban a kormány által beadott és az EU által elfogadott terve alapján a kerékpározás semmilyen érdemi fejlesztésre nem számíthat, vasútállomási kerékpártárolók – természetesen hasznos – építésén kívül.

Értetlenül állunk a helyzet előtt, ugyanis a helyreállítási (RRF) támogatást részben zöld közlekedésre adják, amibe a jelek szerint a kormány számára nem fért bele sem a települési, sem a települések közötti mindennapos kerékpározás fejlesztése és ezek szerint azt az EU-s döntéshozók sem hiányolták.

A Kerékpárosklub levélben fordul a szakminisztériumhoz: milyen okból maradt ki a Helyreállítási Alapból a kerékpáros közlekedés fejlesztése? Miért maradt el az új tervek nyílt társadalmi véleményeztetése?

A szintén fontos vasúti nagyberuházások mellett eltörpülnek a kerékpáros fejlesztések költségei és ezeket a költségeket az egészségügyi, társadalmi, környezeti hasznok rendre messze meghaladják.

Az EU-nak leadott magyar terv előző változata még tartalmazott EuroVelo fejlesztést, amely útvonalaknak az alapvetően turisztikai célja mellett napi közlekedési haszna is van. Az idei, módosított tervből már ezt is kihúzták. Civil és önkormányzati szervezetek már az előző tervnél is hiányolták a települési kerékpározást, az újabb tervnek pedig már nyílt társadalmi véleményeztetése sem volt.

Továbbra is csak a szavak szintjén jelenik meg, hogy a mindennapos (közlekedési célú) kerékpározás hasznos, hatékony közlekedési forma (és ez még a szerencsésebb eset, sokszor a teljesen értelmetlen, téves, hamis és kontraproduktív „autósüldözés” vád hangzik el), a valódi elkötelezettség és a tettek hiányoznak az érdemi előrelépésre.

Magyarországon a szakminisztérium reprezentatív felmérése(i) alapján a felnőtt lakosság kétharmada kerékpározik legalább egyszer egy évben, pártállás szerint ebben semmilyen megosztottság nincs. Egyes régiókban kimagasló - a dél-alföldiben 32%, de Budapesten kívül az összes régióban meghaladja a 10%-ot - azok száma, akik a biciklit jelölték meg elsődleges közlekedési eszközükként. Az ő közlekedési körülményeiket eleve messze a részarányuk alatti forrásaránnyal fejlesztjük és most a Helyreállítási Alapból sem tesszük. Miért?

Az elfogadott magyar terv itt olvasható:

Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve

Tiltakozunk a véleményezési lehetőség elmaradása és a tájékoztatás nélküli változtatás miatt, ez egy hosszú távon nagyon káros hatású gyakorlat. Javasoljuk a terv felülvizsgálatát és módosítását, beemelve az energiaválság idején hasznos és megtérülő átfogó kerékpáros és gyalogos fejlesztéseket. Kérdéseinkkel levélben fordulunk a szakminisztériumhoz és az Aktív Magyarországért felelős államtitkársághoz.


Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron