Gyilkos részecskék
Kis részecske-, szálló por-, aeroszol-, PM- (particulate matter) szennyezés - az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a fogalmakkal a hazai és a nemzetközi sajtóban. Ezek a nagyjából azonos fogalmak nem egy bizonyos anyagot vagy egy kémiai szerkezetet jelölnek, hanem fizikai tulajdonságot, halmazállapotot.
Fotó: evildude1a on Flickr A városi levegőben található kis részecskék (PM) egyrészt a közlekedés és a szél által felvert porból származnak. Ezek jelentős része azonban nem ártalmatlan por, mint nagyapáink idejében volt, hanem tele van olyan anyagokkal, amelyek korábban nem léteztek, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben fordultak elő. Ezeket az anyagokat a közlekedés, az ipar és egyéb emberi tevékenység juttatja a környezetünkbe. Szennyező anyagokról bővebben >> Szmogról bővebben >> A finompor a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű porszemcsék elnevezése, mérete után a szaknyelvben PM2,5-nek nevezik. Ezen belül is megkülönböztetik a 0,1 mikrométernél kisebb ún. ultra finom részecskéket (PM0,1). A finompor szemcsék mérete az emberi hajszál vastagságának harmincadát teszi ki, szabad szemmel nem látható, nem szagolható, nem ízlelhető, amikor tehát valaki az orrával érzi a kipufogógázokat, akkor elsősorban a légnemű anyagokat illetve az ennél nagyobb mérető porszemcséket észleli.
Az egészségi hatás
A szemcsék méretüknél fogva akadálytalanul jutnak be a légutakon az emberi szervezetbe. A kutatások szerint a finompor számos súlyos betegség kialakulásáért felelős, az Európai Unióban évente mintegy 300 ezer halálesetet hoznak összefüggésbe a porszennyezéssel. A finompor szennyezés elsődleges forrása a közlekedés, ezen belül is a dízeljármővek, teherautók, autóbuszok kipufogógázai.
Fotó: Dr. Keats on Flickr Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. A PM légszennyezés, amely nagy mennyiségben tartalmaz rákkeltő, illetve a légzőrendszert károsító anyagokat, a gyerekek számára jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett.
Budapesti helyzet
A budapesti automata mérıhálózat jelenleg csak 10 mikrométerig (PM10) méri a levegő szálló por koncentrációját. A hazai és EU jogszabályok szerint a szálló por koncentrációja egy mérıállomáson évente legfeljebb 35 alkalommal lehet a határértéknél magasabb.
Fotó: molamoni on Flickr Budapesten több mérőállomáson már 2008 első negyedévében ennél többször mértek határértéket meghaladó koncentrációt. A Magyar Kerékpárosklub a levegőszennyezés mérésével kapcsolatosan, a Vector projekt egyik partnere. Vector projektről bővebben >>