Mindenkit érhet baleset kerékpározás során, illetve mindenki okozhat balestet a forgalomban. Mi a teendő ilyen esetekben? Mit kell tenni a dühöngésen felül, ha gonosz tolvajok ellopták a kerékpárod, illetve hogyan tudod elkerülni, hogy lopott kerékpár kerüljön hozzád? Természetesen ezekre a témákra kevésbé szeret gondolni az ember, de ha mégis megtörténik, akkor ne ess pánikba! Ezen az oldalon összefoglalóan megtalálod a legfontosabb jogszabályi hivatkozásokat, praktikus tanácsokat, segédleteket és ha speciális kérdéseid vannak, arra is kapsz választ kerékpáros ügyekben jártas ügyvédünktől. Jogi tanács kérés >>

KRESZ

A kerékpáros közlekedésre vonatkozó jogszabály: 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól >> A rendelet legfontosabb, kerékpárosokra vonatkozó részei >>

MIT KELL TENNEM, HA

Baleset ért Elöljáróban általános tapasztalat, hogy a kerékpárost érintő balesetek után sokszor szabadulnak el az indulatok. Ez részben abból adódik, hogy az autósok a kerékpárosokat nem tekintik egyenlő partnernek, részben pedig abból hogy rengeteg bringás közlekedik úgy, hogy sem a közlekedési szabályokra, sem saját biztonságára nincs figyelemmel. A legfontosabb tehát, hogy őrizzük meg hidegvérünket és próbáljunk olyan megoldást keresni, hogy a lehető legkisebb hátránnyal kerüljünk ki a bajból. Ha hibáztunk, ismerjük el, ha szabályosan közlekedve ütöttek el, akkor se fogjuk fel a balesetet az autós-bringás háború sorsdöntő ütközetének. Tanácsaim tehát elsősorban arra vonatkoznak, hogy mire kell figyelni, ahhoz, hogy utólag, akár a szabálysértési eljárás során, akár kártérítési ügyben ne érjen senkit meglepetés. 1) Ha állapotod és sérülésed megengedi azonnal keressél olyan embert, aki látta az eseményeket, lehetőleg kettőt. Kérd el az adataikat, elég lehet a név és egy telefonszám is. 2) A kerékpárhoz ne nyúljál, és próbáld meg elérni, hogy a baleset okozó jármű is maradjon a balesetet követően elfoglalt helyzetben. 3) Ezt követően hívjál rendőrt, ha azt eddig más nem tette meg. 4) Bátran fényképezz, rögzíts hangot, ha lehet úgy, hogy a felvételek a készítés idejét és körülményeit is igazolják. Arra azért vigyázni kell, hogy ha már eleve paprikás a hangulat, a fotózás ne legyen újabb konfliktus forrása. 5) A rendőr mindenkit meghallgat és rögzíti a nyilatkozatokat, majd közli, hogy ki ellen és miért tesz feljelentést. Tehát nem dönt. Nem őt kell meggyőznünk az igazunkról, de fontos, hogy mi kerül a jegyzőkönyvbe. 6) Menjünk el orvoshoz az esetleges nem látható sérülések miatt, illetve a látható nyomokról látleletet vetessünk fel. Súlyosabb sérülés esetén mindez tárgytalan. Akkor a mentő a legfontosabb. Balesetet okoztam 1) Meg kell állni, és meg kell győződni arról, hogy van-e valaki, aki segítségre szorul. 2) Ha személyi sérülés történt rendőrt kell hívni. 3) Ha teljesen egyértelműen te vagy a felelős, de személyi sérülés nem történt ismerd el a károkozást, ezzel elkerülheted a szabálysértési eljárást és a bírságot. 4) Ha van felelősség biztosításod, akkor a felelősséged kárbejelentő lap kitöltésével ismerheted el, ha nincsen akkor bárhogy máshogy. Fontos szempont, hogy a károsult akkor fog eltekinteni a rendőri intézkedéstől, ha hitelt érdemlően igazolod magad, vagy helyben megegyeztek a kár mértékéről. Ez utóbbi esetben le kell írni, hogy ekkora összeget az ekkor, itt, így történt balesettel kapcsolatban felmerült valamennyi kárának megtérítéseként átvett. Javaslom, hogy a károsult írja saját kezűleg, vagy írassuk alá a nyugtát két tanúval. 5) Előfordulhat, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy ki a hibás -van, hogy mindketten, vagy többen egyszerre -. Ilyen esetben ha rendőr intézkedik minden szabálysértő ellen tehet feljelentést, a károkat pedig a károkozás arányában kell megosztani. Ilyen helyzetben általában nem elkerülhető a rendőri intézkedés. Ellopták a bringámat Erre mindenki rávágja, hogy a falba kell ütni és csúnyákat beszélni. Ezzel én sem tudok vitatkozni, de két dologra mégis fel szeretném hívni a figyelmeteket: 1) Ha feljelentést tesztek, attól nem indul el azonnal a készenléti rendőrség megkeresni a bringátokat, de olyan van, hogy egy környéken azon a héten ez a tizedik és a járőr napi parancsba kapja, hogy igazoltasson gyanús biciklistákat. Nem nagy esély, hogy elkapják, még kevesebb, hogy meg is találják a géped, de több a semminél. 2) Tedd fel a netre >> A kerékpár lopások egy része "kölcsönvétel", az így elszerzett bringákat elhagyják valahol, a megtalálónál már van esélyed, hogy visszaadja. Olyannal is találkoztam már, aki utóbb döbbent rá, hogy a 20 ezerért vett bringa többszázezret ér, tehát tuti lopott, és kereste a tulajdonost.

MIRE KELL FIGYELNEM, HA

Bringát veszek Ezek itt jogi tanácsok, tehát ha nem működik, kattog vagy döccen abban nem vagyok illetékes. Szempontjaim a tulajdonjog és a garancia körében mozognak. 1) Új kerékpár vásárlása esetén fontos tudni, hogy a kerékpárokra a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján kötelező jótállás vonatkozik. A jótállás időtartama 1 év. A kereskedő köteles jótállási jegyet adni az áruhoz. Ettől hosszabb jótállási időt is vállalhat a forgalmazó. A jótállás tartalma, hogy meghibásodás esetén a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. (PTK. 248.§) 2) A jótállási idő letelte után, de két éven belül felmerült hiba esetén is van lehetőségünk arra, hogy kijavítást, kicserélést, árleszállítást kérjünk vagy a szerződéstől elálljunk. Hogy mikor mit kérhetünk azt a PTK 305-311.§. szabályozza. Fontos különbség azonban, hogy a szavatosság már csak akkor segít, ha bizonyítani tudjuk, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt. 3) Használt kerékpár vásárlása esetén jótállás jogszabálynál fogva nem jár, de a kereskedő vállalhat ilyet. Szavatossági jogokat használt kerékpár vásárlása esetén is lehet gyakorolni, de használt dolog adásvétele esetén jogi értelemben csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetőleg az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi. 4) Fontos tudni, hogy kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos (118. § (1).bek.). Az üzletben történő vásárlás az egyetlen biztos megoldás, az ellen, hogy kivegyék alólad a gépet azzal, hogy bocs, de ez lopott. 5) Ha mégis magánszemélytől veszel bringát, akkor -kérjél tőle számlát, vagy adásvételi szerződést; -hallgass a megérzésedre, ne vegyél szakadt embertől drága kerékpárt; -írjatok szerződést, igazolványból írd ki az adatait; 6) Külön pontba írom, mert nagyon fontos: tudd, hogy kb. mennyit ér a gép és túl olcsón ne vedd meg, mert ha az árból tudnod lehet, hogy lopott, akkor orgazdaként is felelősségre vonhatnak. (BTK. 326.§.) Bringát adok el 1) Lehetőleg rögzítsd valamilyen formában a gép műszaki állapotát, és tájékoztasd a vevőt a hibákról. Az ismert hibák benne vannak az árban, így az utólagos reklamációt elkerülheted. 2) A te érdekedet is védi ha szerződést írtok. Célszerű a vételárat is rögzíteni. Nem kell bevallani sem és személyi jövedelemadót fizetni sem, ha ingóságok eladásából az adott évben megszerzett jövedelem nem haladja meg a 200.000. Ft.-ot. (Szja.tv. 11.§. (3). bek. d) pont), illetékfizetési kötelezettség pedig értéktől függetlenül nincsen. 3) A kerékpárt csak akkor add át a vevőnek ha a teljes vételárat megfizette. A kipróbálás körülményeire is figyelj oda, mert mindenki rajtad fog röhögni, ha a "vevő" fizetés nélkül távozik. Jogi útra szeretném/kell terelni egy károkozást, balesetet, lopást? Minden eljárás eredményessége attól függ, hogy mit lehet bizonyítani. Ha nincsen semmi a kezedben, akkor nem sok az esélyed. Bizonyíték lehet bármi, így a fotó, hangfelvétel, okirat, de a legbiztosabb a tanú.